ujkelet.live
A háború 641. napja: Kedden az elnök feleségének, Michal Herzognak a jeruzsálemi elnöki rezidencián átadtak egy új jelentést, amely elsőként alkalmaz jogi és bizonyítási keretet a Hamász terroristák büntetőeljárás alá vonásához a 2023. október 7-i mészárlás során szexuális erőszak háborús fegyverként való használata miatt.
A Dinah Project jelentése megerősíti, hogy a Hamász szisztematikusan nemi erőszakot és szexuális erőszakot alkalmazott a mészárlás során, a terror, a kollektív megaláztatás és az izraeli társadalom dehumanizálására irányuló szélesebb körű kampány részeként.
Az „Igazságkeresés: október 7. és azon túl” című jelentés az első olyan jelentés, amely a nemzetközi jogon alapuló jogi ütemtervet kínál a szexuális erőszak hadviselésben használt fegyverként való azonosítására, ami emberiség elleni bűncselekménynek minősül, és az igazságszolgáltatásra.
A keddi, főként nőkből álló összejövetelen ott volt a 31 éves volt túsz, Ilana Gritzewsky is, aki nyilvánosan beszélt arról, hogy fogvatartói szexuálisan bántalmazták Gázában.
Gritzewsky elmesélte, hogyan rabolták el 2023. október 7-én Nir Oz kibucban lévő otthonából, ahol partnerével, Matan Zangaukerrel élt, akit szintén elraboltak és továbbra is fogságban tartanak.
„Emlékszem, hogy megütöttek, én pedig sikítottam, majd elsötétült minden. Amikor magamhoz tértem, félmeztelenül voltam terroristákkal körülvéve” – mondta.
„Megvertek. A poklon mentem keresztül. Eltörtek a csontjaim, de ez sem hasonlítható ahhoz a lelki fájdalomhoz, amin keresztülmentem” – mondta. „Senkinek sem szabadna átélnie azt, amit én.”
Gritzewskyt 55 nap fogság után szabadon engedték, Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti első tűzszüneti megállapodás idején, 2023 novemberében. Ő és Matan Zanguaker édesanyja, Einav központi alakjai lettek a megmaradt túszok szabadulását célzó tűzszüneti megállapodást követelő tüntetéseknek.
„Majdnem két évvel később is vannak, akik még mindig azt kérdezik, hogy ez tényleg megtörtént-e. Azért vagyok itt, hogy elmondjam, hogy megtörtént, és még mindig tart” – mondta. „Matanom még mindig ott van. Nem tudom, mit csinálnak vele, de tudom, mit tettek velem. Minden reggel azzal a félelemmel ébredek, hogy ő is ugyanazt tapasztalja, mint én.”
Míg Netanjahu miniszterelnök Washingtonban tartózkodik, hogy megbeszéléseket folytasson a túszok szabadon bocsátásáról és a Hamásszal kötendő tűzszüneti megállapodásról, Gritzewsky közvetlenül a kormányhoz fordult: „A miniszterelnöknek és a kabinetnek – ne szalasszátok el ezt a lehetőséget. Írjatok alá egy megállapodást, és vessetek véget a háborúnak.”
,,Ez a jelentés az igazságot közli úgy, ahogy van – sokkoló, fájdalmas, de szükséges. Mindazok nevében, akiket bántottak, elkötelezettek vagyunk a harc folytatása mellett, amíg mindenhol hallani nem fogják a kiáltásaikat, és igazságot nem szolgáltatnak” – mondta Herzog.
„Egyetemes üzenetet küldünk: a szexuális erőszakot nem lehet a háború eszközeként elfogadni” – mondta, felhívva a figyelmet a megmaradt 50 túsz nehéz helyzetére, köztük az egyetlen túsznő, Inbar Haymanra, akiről úgy vélik, hogy halott.
„A konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak fegyver. Nem véletlenszerű, nem csak egyének ellen irányul, és nem történik felülről jövő szándék nélkül. Ideje, hogy a nemzetközi közösség is így kezelje” – mondta Ruth Halperin-Kaddari professzor, a Bar-Ilan Egyetem jogi szakértője, aki Nava Ben-Or nyugalmazott bíróval és Sáron Zagagi-Pinhasz tartalékos ezredessel, az Izraeli Védelmi Erők korábbi katonai főügyészével együtt írta a jelentést.
„Tökéletes bűntény”
A Dinah Projekt, egy október 7-ét követően létrehozott kezdeményezés, amely a konfliktusövezetekben elkövetett szexuális erőszak túlélőinek elismerésén és igazság szolgáltatásán dolgozik, másfél évet töltött azzal, hogy összegyűjtse az összes rendelkezésre álló bizonyítékot és jelentést a Hamász által a támadás során, majd azt követően a túszok ellen elkövetett szexuális erőszakról.
A jelentéshez végzett kutatás számos kihívásba ütközött, amelyekre a megállapítások megoldást keresnek: az áldozatok közvetlen tanúvallomásainak ritkasága, a bűncselekmények helyszíneiről származó bizonyítékok gyakran véletlenül történt megsemmisítése, valamint a háború ködében a konkrét elkövetők konkrét bűncselekményekhez vagy áldozatokhoz való összekapcsolásának nehézsége.
„A háború alatt elkövetett szexuális bűncselekmények – bocsássanak meg – ‘tökéletes bűncselekmények’” – mondta Zagagi-Pinhasz, kifejtve, hogy a háború káoszában „az elkövetők számíthatnak áldozataik hallgatására, akár azért, mert meggyilkolják őket – ami a legtöbb október 7-én bántalmazott áldozat esetében is így volt –, akár azért, mert túlélők. A bűncselekményhez annyi trauma és szégyen társul, hogy gyakran nem beszélnek róla.”
A jelentés összesítette az október 7-i szexuális erőszakkal kapcsolatos adatokat, és módszertanilag csoportosította azokat első kézből származó túlélők, szemtanúk, elsősegélynyújtók, a hullaházként szolgáló Sura katonai bázis dolgozói, egészségügyi dolgozók és terapeuták vallomásai, valamint rögzített fényképek és videofelvételek alapján.
A szerzők elismerték, hogy ez nem az első jelentés, amely adatokat gyűjt az október 7-i szexuális erőszak alkalmazásáról. Ilyen kutatásokat mások már végeztek, többek között 2024 márciusában Pramila Patten, az ENSZ főtitkár konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó különleges megbízottja.
A nemzetközi és izraeli jogban meglévő doktrínák alapján a szerzők egy kulcsfontosságú jogi elv előmozdítását szorgalmazzák: a támadásban résztvevők kollektív büntetőjogi felelősségének megállapítását – még akkor is, ha személyesen nem követtek el nemi erőszakot – azon az alapon, hogy tudták, tudniuk kellett volna a szexuális erőszakról, vagy részt vettek abban a támadás során.
„Célunk annak bemutatása, hogy az elkövetőket és a parancsnokokat hogyan lehet büntetőeljárás alá vonni közvetlen tanúvallomás nélkül az egyes személyek ellen” – mondta Halperin-Kaddari.
A következő lépések között szerepel az izraeli kormány és bíróság felszólítása a kollektív felelősség doktrínájának alkalmazására a terroristák szexuális bűncselekmények miatti, emberiség elleni bűncselekményként történő büntetőeljárás alá vonása érdekében, valamint az ENSZ főtitkárának sürgetése, hogy a korábbi Biztonsági Tanács határozatokkal összhangban vegye fel a Hamászt a szexuális erőszakot háborús fegyverként alkalmazó szervezetek feketelistájára.
A jelentés szerzői ezután egy olyan jogi folyamatot és keretet szeretnének létrehozni, amely nemzetközi szinten alkalmazható a háborús szexuális bűncselekmények üldözésére a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és az ENSZ emberi jogi testületei előtt.
Végül, kutatásaik felhasználásával egy új jogi protokollt kívánnak kidolgozni a fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak kezelésére, beleértve a bizonyítékgyűjtés szabályait, a közvetett bizonyítékok felhasználását és az ilyen cselekmények által okozott közösségi szintű károk elismerését.
Több felszólaló is utalt az „árulás” érzésére, amelyet a világ, különösen más nők részéről éreztek, akiktől empátiát és szolidaritást vártak. Az izraeli nők és férfiak ellen október 7-én és azóta elkövetett szexuális bűncselekmények széles körű tagadása volt a jelentés elkészítésének egyik további motivációja.
„Az volt az elvárás, hogy a világ minden táján élő nők megértsenek és támogassanak minket, akárcsak más konfliktusokban. Fájdalmas érzés volt, hogy hátat fordítottak nekünk” – mondta Herzog. „Izraeli nőkként ki kell állnunk azokért, akik már nem bírják, és igazságot kell szolgáltatnunk nekik.”
,,Ez a riport a csend megtöréséről szól. Ez egy fizikai tárgy, amelyet szellemek hoztak létre – a megkínzott, meggyilkolt áldozatok szellemei, de a testvériség szellemében is” – mondta az esemény moderátora, Tali Lipkin-Sahak újságíró.
Forrás: Times of Israel
The post A nemi erőszak mint háborús fegyver first appeared on Új Kelet Live.
