Avi/ujkelet.live
A háború 644. napja, Gáza: Két izraeli katona megsebesült – közepesen súlyosan és könnyebben – egy tankra leadott páncéltörő rakéta következtében tegnap este az észak-gázai Dzsabáliában végrehajtott hadműveletek során. A sérülteket kórházba szállították, családjaikat értesítették.
Segélyek: Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint május vége óta legalább 798 embert öltek meg Gázában, miközben élelmiszersegélyt próbált átvenni.
Az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala szerint május 27. óta élelmiszersegélyért folyamodó emberek közül 615-en az Egyesült Államok és Izrael támogatását élvező Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) által üzemeltetett helyszínek közelében vesztették életüket.
Másik 183 a segélykonvojok útvonalain vesztette életét.
Libanon: Az LBCI Lebanon jelentése szerint Joseph Aoun libanoni elnök külföldi diplomatákkal nemrégiben tartott találkozón azt nyilatkozta, hogy Bejrútnak jelenleg nem áll érdekében a kapcsolatok normalizálása Izraellel.
„A béke számunkra a háború hiánya, és ez a jelenlegi prioritásunk” – mondta, és azt is közölte a diplomatákkal, hogy az Izraellel való normalizáció „nem szerepel Libanon jelenlegi külpolitikájának napirendjén”.
A Hezbollah terrorszervezet leszerelése kapcsán Aoun a találkozón kijelentette, hogy a leszerelés és a fegyverek átadása az államnak „végső döntés, és nincs visszaút”, és a háborúról vagy békéről szóló bármilyen döntés a kormányra van bízva.
Szíriával kapcsolatban Aoun azt mondta, hogy Libanon igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani vele, amelyek azon alapulnak, hogy egyik ország sem avatkozik bele a másik belügyeibe.
Júdea és Szamária: Az izraeli biztonsági erők az éjszaka folyamán feltérképezték a potenciális romboláshoz a két palesztin terrorista házát, akik tegnap a Gus Etzion csomópontnál halálos terrortámadást hajtottak végre.
Az erők Halhulban, a júdeai Hebron közelében és Bazarijában, a szamáriai Sechem közelében tevékenykedtek, ahonnan a két terrorista, Mahmúd Abed és Malik Szalem származott.
Mindkét terroristát agyonlőtték, miután megölték a 22 éves Salev Zvulunyt.
Egy helyzetértékelést követően döntés született a Júdea és Szamária területéért felelős Központi Parancsnokság szektorának két zászlóaljjal való megerősítéséről.
A háború alatt folyamatosan végeznek helyzetértékeléseket, és ennek megfelelően határozzák meg a szükséges bevetéseket a különböző szektorokban a hadműveleti feladatok végrehajtására.
A két zászlóalj a Nahal Dandár és a Kfir Dandár kiképző zászlóaljai lesznek – vagyis olyan harcosok, akik még nem fejezték be a kiképzésüket, és már küldik őket, hogy megerősítsék a hadműveleti tevékenységet Júdeában és Szamáriában, hogy ne vonják el a harci erőket más szektorok, Gáza vagy Libanon rovására.
Az EU és a Hamász: Az EU „mélységesen sajnálja” az Egyesült Államok döntését, hogy szankciókat vezet be Francesca Albanese, az ENSZ palesztin jogokkal foglalkozó jelentéstevője ellen, aki bírálta Washington Gázával kapcsolatos politikáját.
„Az Európai Unió határozottan támogatja az ENSZ emberi jogi rendszerét, és mélységesen sajnáljuk a Francesca Albanese elleni szankciók bevezetéséről szóló döntést” – mondta Anouar El Anouni, az EU szóvivője.
A Hamász szintén bírálta az Egyesült Államok döntését: „Ez az amerikai kormányzat izraeli háborús bűnökkel szembeni elfogultságának nyilvánvaló kifejeződése, és az ENSZ intézményeivel és képviselőivel szembeni semmibevételének kifejeződése”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Washington szankciókat vetett ki Albanese, Izrael szókimondó kritikusa ellen, akit antiszemita és terrorizmuspárti retorikával vádolnak, tekintettel „illegitim és szégyenteljes erőfeszítéseire, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság fellépését ösztönözze amerikai és izraeli tisztviselők, vállalatok és vezetők ellen”.
NYT: A The New York Times pénteken egy hosszú cikkben vizsgálta Binjámin Netanjahu miniszterelnök hatalmi helyzetét a 2023. október 7-i Hamász-támadás és az azt követő gázai háború kapcsán.
A riport szerint 2024 közepe körül, hogy meggyőzzék Netanjahut a Hamásszal kötendő fegyverszünetről, a Fehér Ház tisztviselői közvélemény-kutatásokra hivatkoztak, melyek szerint az izraeliek több mint 50 százaléka támogatja a túszalkut a gázai háború folytatása helyett. Mire a miniszterelnök a következőt válaszolta: „Nem az én szavazóim 50 százaléka.”
A Times arról is beszámolt, hogy Netanjahu titokban felvette a kapcsolatot Mose Gafnival, a koalíció askenázi ultraortodox Jahadut Hatora pártjának Degel Hatora frakciójával 2025. június 9-én, aki a parlament feloszlatásáról szóló szavazást vezette, mivel nem sikerült előmozdítani egy törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag mentesítené az ultraortodoxokat a katonai szolgálat alól.
Netanjahu beidézte Gafnit egy találkozóra a hadsereg tel-avivi főhadiszállására. A találkozó elején a miniszterelnök arra kérte Gafnit, hogy írjon alá egy titoktartási megállapodást, majd miután ezt megtette, részletesen ismertette Izrael Irán nukleáris és katonai célpontjai elleni tervezett támadását, amelyet négy nappal később, június 13-án indítottak el.
A Times szerint Gafni azzal a gyanakvással távozott a találkozóról, hogy Netanjahu manipulálni próbálta és rávenni, hogy hagyja abba a kormány feloszlatásával kapcsolatos fenyegetését, de attól is tartott, hogy ha a feloszlatás átmegy, az akadályozhatja Izrael tervezett iráni műveletét.
Végül a Degel Hatora frakció visszavonta a törvényjavaslat támogatását, és az ellenzéknek nem sikerült elegendő szavazatot szereznie a kormány megbuktatásához.
Rongálás: Az izraeli rendőrség közleménye szerint két 14 éves fiút tartóztattak le éjszaka Jeruzsálemben azzal a gyanúval, hogy sírköveket rongáltak meg egy muszlim temetőben Jeruzsálem óvárosának közelében.
A nap folyamán bíróság elé állították őket.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A helyzet a frontokon és a kormány megmentése first appeared on Új Kelet Live.
