ujkeletlive

Diplomácia

Hanuka a Fehér Házban

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház hagyományos éves hanukai gyertyagyújtásán hangsúlyozta, hogy a fény ünnepe “a csodák időszerű története. De tudjuk, hogy az idei hanuka más,” majd hozzátette – “nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy cionista legyél, és én cionista vagyok…, majd hozzátette “ha nem lenne Izrael, nem lenne egyetlen zsidó sem biztonságban a világon.“

Az amerikai elnök ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok “továbbra is katonai segítséget nyújt, amíg Izrael meg nem szabadul a Hamásztól, de óvatosnak kell lennünk, – nekik is óvatosnak kell lenniük. Az egész világ közvéleménye egyik napról a másikra megváltozhat, és ezt nem hagyhatjuk.”

Emellett, az elnök hangsúlyozta megingathatatlan elkötelezettségét a zsidó nép biztonsága, Izrael biztonsága, és független zsidó államként való létezéshez való joga iránt. A Hamász által Gázában fogva tartott túszokkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta -“nem állunk le, amíg mindenki haza nem tér.”

Megemlítve az antiszemitizmus közelmúltbeli kiugró növekedését, kijelentette – “azt is elismerem, hogy fáj önöknek a hallgatás, a félelem, és a biztonságuk miatt, mert az antiszemitizmus megnövekedése az Amerikai Egyesült Államokban és világszerte beteges,” majd hozzátette azt is, hogy az évezredes gyűlölet fájdalmas sebei törnek a felszínre az iskolákban, a főiskolákon, és a közösségi médiában.

Végezetül, Biden viccesen utalt a Binjamin Netanjahu miniszterelnökkel való hosszú ideje tartó barátságára, és nézeteltéréseikre, újra felelevenítve egy régi közös fotóra általa írt feliratot, majd hozzátette, hogy nagyjából ma is ugyanez a helyzet. [Szeretlek Bibi, de egy szavaddal sem értek egyet, áll a feliraton]

Az elnök által említett nézeteltérések egyike, miszerint Izrael az Egyesült Államokkal kötött vízummentességi megállapodás ellenére, a Hamász október 7-i támadása után nem engedélyezi a Júdea és Szamária területein élő amerikai állampolgársággal rendelkező palesztinoknsk az ország területére való belépését.

A Biden-kormányzat a múlt hónapban figyelmeztette Izraelt, hogy megsérti a megállapodást, azt követően, hogy röviddel a Szimchát Tóra-i támadás után a kormány lezárta a területeket, és megtiltotta a belépést az ott élő palesztinoknak, köztük több mint 100 000 munkavállalónak, akik korábban naponta érkeztek dolgozni.

A Biden-kormány állítólag figyelmeztette a jeruzsálemi vezetést, miszerint a kérés sürgős megoldásának kikerülése az izraeli állampolgárok amerikai vízummentességének felfüggesztéstését eredményezheti, ezért egy múlt pénteken hatályba lépő kormány határozat révén a területeken élő amerikai palesztinok immár beléphetnek Izraelbe, – jelentette forrásokra hivatkozva Barak Ravid, a Walla riportere.

A határozat életbelépését követően az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége közleményben értesítette az érintett amerikai – palesztin állampolgárokat, ennek ellenére több panasz is érkezett a belépés engedélyezésének elutasításáról, állítja Ravid riportja.

Háború, politika és a közvélemény

Kampányhangulat

Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Külügyi és Védelmi Bizottságban hétfőn elhangzott beszéde során, kijelentette – ” a Hamász, és a Palesztin Hatóság között csak az a különbség, hogy a Hamász itt és most akar elpusztítani minket, a Palesztin Hatóság pedig fokozatosan akarja megtenni.

Hárítva azokat a vádakat miszerint a háború eddigi vezetése során túlságosan szorosan követte az amerikai kéréseket, a miniszterelnök azt mondta, – “néhányan nem értik, mit jelent háborút nyerni. Egy háborút fegyverekkel, és nemzetközi támogatással nyernek meg,” – közölve, hogy Izrael kiütéssel fogja megnyerni a Hamász elleni háborút, ugyanakkor megvédte a humanitárius segélyek beengedését, mondván, hogy egy polgári katasztrófa az enklávéban lehetetlenné tette volna a harcok folytatását.

A későbbi terveket illetően, Netanjahu szerint Izrael fogja ellenőrizni a Gázai övezet és Egyiptom közötti határt [Philadelphia-folyosó], illetve az övezeten belül, a palesztin lakosság, és az izraeli közösségek közé ütközőzónát vezetnek be.

Az enklávé újjáépítését pedig az Ábrahámi Egyezmény országai, köztük Szaúd-Arábia fogja felvállalni, a miniszterelnök elmondása alapján.

A bizottság összehívásának fő napirendi pontja a Hamász elleni hadjárat folytatásáról, annak lehetőségeiről, illetve az északi front feszültségének eszkalálódásáról szóló meghallgatás volt, amely végül heves politikai vitává fajult.

“Először is győzni fogunk délen, és utána gondoskodunk az északi részről is,” – közölte a miniszterelnök, megemlítve a több tízezer otthonaikból kitelepített lakost, és elismerte, hogy nincs menetrend, ami alapján meg tudná mondani mikor térhetnek vissza.

“Tény, hogy a Hezbollah óvatos, és nem állnak háborúban”, annak ellenére, hogy északon folyamatosan indulnak, és a terroristák megpróbálnak beszivárogni,” – ismertette, majd hárította azokat a felmerülő kérdéseket, miszerint Izrael miért csak a Hamász ellen lép fel, hiszen a terrorszervet Irán kiterjesztéseként is tekinthető, így könnyen lehet, hogy bevetése a zsidó állam ellen mindössze a teheráni rezsimről való elterelő stratégia része. Netanjahu szerint azonban Irán nukleáris fegyverekkel való felfegyverkezése egy hosszú távú probléma, amit nemzetiszíntű méretek között kell megoldani, de részletekbe nem bocsátkozott.

A zártkörű megbeszélésen elhangzottakról a héber médiában kiszivárgott, miszerint a miniszterelnök azt állította, hogy az oszlói megállapodás áldozatainak száma “megegyezik az október 7-i áldozatok számával, csak hosszabb idő alatt.”

Netanjahu megjegyzésére a Munkapárt elnöke, Merav Michaeli, – aki a múlt héten jelentette be, hogy a következő választások előtt visszavonul a politikai élettől, heves vitába bonyolódott a jelenlévőkkel miközben kritizálta a kormány politikáját, és jövőképét. Azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy miközben folyamatosan visszatér a Palesztin Hatóság, és a Palesztin Állam nélküli kampányhoz, soha nem mutatott be egyetlen alternatívát sem mindezzel szemben.

“Politikai jövőkép nélkül az Öböl-menti államok nem fognak hozzájárulni Gáza rehabilitációjához, és középtávú szintentartásához,” – mondta Michaeli, majd újabb vitaalapot teremtve, a Gázában fogvatartott túszokkal kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg.

A túszok hazatérése “nemcsak erkölcsi és humanitárius, hanem stratégiai kérdés Izrael állam számára, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyük figyelembe,” majd a miniszterelnökhöz intézve szavait Michaeli hangsúlyozta, – “ne feledje, hogy maga korabeli idős emberek vannak ott.”

Tali Gottlieb [Likud] azonnal kikérte, hogy a miniszterelnököt idős embernek nevezzék, mire Michaeli azzal zárta le a vitát, miszerint “az öregedésben nincs semmi becsmérlő.”

Mit gondol a nép?

A 13-as csatorna hétfő este közzétett felmérése szerint, amennyiben ma lennének a választások a Beni Gantz vezette Nemzeti Egység 37 mandátumot szerezne, míg a Binjamin Netanjahu vezette Likud 18-ra esne vissza. Emellett, a Jáir Lapid Jes Atid pártja 15, – az Arje Deri vezette Sász 9, – az Avigdor Lieberman vezette Jiszrael Beitenu 8, – Jichák Goldknopf pártja a Jahadut HaTora, illetve Itamar Ben-Gvir pártja az Otzma Jehudit egyaránt 7, – Betzalel Szmotrich frakciója a Vallásos Cionizmus 5 mandátumra lenne jogosult. Manszúr Abbász iszlamista Ra’am párja, és a Hadas – Ta’al arab frakció egyaránt 5, illetve a szélsőbaloldali Merec 4 mandátummal jutna be a következő Kneszetbe. A Munkapárt, és az arab Balad nem lépné át a választási küszöböt.

Összességében: az ellenzék 69, míg a Netanjahu-blokk 46 mandátummal rendelkezne amennyiben ma lennének a választások.

A Kamil Fuchs professzor által készített felmérés szerint, több lehetséges forgatókönyvet illetően is megkérdezték a válaszadókat, így abban az esetben, ha Naftali Bennett volt miniszterelnök egy új párt élén visszatérne 19 mandátumot szerezne, és megváltoztatná a politikai térképet. Ebben a helyzetben a Nemzeti Egység 22, a Likud 19, a Jes Atid pedig 13-ra mandátumot szerezne.

A közelmúltban többször is felmerült a volt kémfőnök, Joszi Cohen belépése a politikába. Egy ilyen forgatókönyv szerint a Moszad volt vezetője 12 mandátumot tudna szerezni egy új párt élén, a Nemzeti Egység 27, a Likud 18, a Jes Atid 14 parlamenti székre lenne jogosult.

Végül, abban az esetben, ha a Munkapárt élén Jáir Golannal a Mereccel közös listán indulna 12, a Nemzeti Egység 33, a Likud 19, a Jes Atid 13 mandátumot szerezne.

The post Reggeli hírek: Hanuka a Fehér Házban, – diplomácia, háború és kampány first appeared on Új Kelet online.