Avi/ujkelet.live
A háború 647. napja, Gáza: Az elmúlt hetekben az izraeli hadsereg kimentett egy csoport palesztin kollaboránst, akik egy összeomlott épület alatt rekedtek a Gázai övezet déli részén, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este. Az izraeli erők küldték be a palesztinokat, hogy kutassák át a helyszínt, és miután megsebesültek, izraeli csapatokat küldtek kimenteni őket a romok alól.
Egy helikoptert, amely a 669. kutató-mentő egység harcosait és egyik orvosát szállította, kifejezetten az incidens miatt riasztották, és életmentő orvosi ellátást nyújtottak az egyik sebesült palesztinnak. A palesztint később helikopterrel egy izraeli kórházba szállították orvosi ellátásra.
Az elmúlt hetekben Izrael segíti a Hamász terrorszervezetet ellenző palesztin csoportokat, akik különféle küldetéseket is végrehajtottak a számára, például humanitárius konvojok biztosítását és gyanús épületek átvizsgálását.
A legismertebb csoport a Jasszer Abu Sabab, amely Rafah térségében tevékenykedik, és amelyet Izrael Kalasnyikov puskákkal is felfegyverzett.Kiderült, hogy ez nem csak fegyveres segítségnyújtás, hanem mentésre és evakuálásra is kiterjed, miután megsérülnek az izraeli hadsereg és Izrael Állam megbízásából végrehajtott misszióban.
Likvidálás: Az elmúlt két hétben a Gázai övezetben végrehajtott légicsapás-sorozatban likvidáltak számos, a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád újjászerveződési erőfeszítéseiben részt vevő terroristát, jelentette be tegnap az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak belbiztonsági szolgálat.
A közlemény szerint a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád parancsnokai olyan egységeket vezettek, amelyek a terrorszervezetek katonai szárnyainak újjáépítésén dolgoztak, beleértve a fegyvergyártást és a katonai hírszerzést.
Humanitárius város: A 12-es csatorna tegnap esti riportja szerint a hadsereg képviselői a következőt mondták a politikai körnek: „Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdjük az építkezést, addig, amíg a humanitárius város ténylegesen felépül, három-öt hónap telik el. A humanitárius városhoz való ragaszkodás árthat a Dohában jelenleg zajló túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítéseknek.”
- Ugyanakkor a katonai rádió ma reggel arról számolt be, hogy a tegnapi, miniszterelnökkel tartott szűk körű kabinetmegbeszélésen a védelmi vezetés és a szakemberek bemutatták a „humanitárius város” építésének ütemtervét, amely körülbelül egy évet, sőt talán még többet is igénybe vesz, nem pedig legfeljebb 6 hónapot, ahogy azt tegnap közölték. Több tízmilliárd sékel költséggel.
- Élénk vita alakult ki a politikai és katonai kör között, a miniszterelnök és néhány miniszter a határidők jelentős csökkentését követelte.
- Binjámin Netanjahu miniszterelnök a megbeszélés során azt az üzenetet közvetítette, hogy érdekelt egy tűzszüneti megállapodás megkötésében, és a tűzszünet után lehetőség lesz a harcok folytatására.
A magyarázat: A biztonsági vezetés attól tart, hogy a Hamász úgy értelmezi majd a város létrehozásának tervét, ahová 600 000 gázai lakost fognak koncentrálni, mint Izrael döntését, miszerint csak részleges megállapodást köt, és az ideiglenes tűzszünet után azonnal újraindítja a háborút, lényegében pedig arra készteti a Hamászt, hogy ne higgyen Donald Trump elnök Hamásznak nyújtott garanciáinak. Végül is, ha a szándék a háború befejezése, akkor miért kell egy ilyen tervet ilyen mértékben, ilyen jelentőséget tulajdonítva végrehajtani?
Ezenkívül az Izraeli Védelmi Erők vizsgálja egy ilyen lépés további következményeit is: jogi és nemzetközi problémákat, de gyakorlati problémákat is – mivel ez a háború de facto meghosszabbítását jelenti: Mit jelent ez az utánpótlás szempontjából? Haderő? Lemorzsolódás? Humanitárius szintű problémák is: higiénia, kórházak és így tovább.
A lényeg: Az Izraeli Védelmi Erők végrehajthatja a feladatot, ha a politikai kör úgy dönt, de egy táblát helyeznek elé, amelyen ez áll: „Lassíts, akadály közeleg.”
Tárgyalások és fúrások: Izraeli Védelmi Erők hangsúlyozta a politikai körnek, hogy képes még jelentősebb rugalmasságot mutatni az izraeli jelenléttel kapcsolatban a Morag-folyosón, mely elválasztja a déli Rafah-t Khan Junesztől. A Hamász terrorszervezet jelenleg nem hajlandó más kérdéseket, például a terroristák szabadon bocsátását megvitatni Dohában, amíg a Morag-folyosó körüli vita nem rendeződik.
Netanjahu szombat este találkozott a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszterrel, és megpróbálta meggyőzni, hogy tűzszünet esetén ne lépjen ki a kormányból. „A tűzszünet után délre költöztetjük a lakosságot – és ostromot indítunk” – mondta a 12-es csatorna szerint.
Szmotrich elhatározta, hogy ha úgy gondolja, hogy a háborúnak vége, akkor megdönti a kormányt. Ha azonban van esély – akár csak kicsi is – arra, hogy a megállapodás megkötése után a harcok folytatódnak, valószínűleg úgy dönt, hogy jobb, ha nem írnak ki választásokat, azzal a tudattal, hogy akkor az biztosan a háború végét jelenti.
A miniszterelnök sok mindent megígért már, amiből nem lett semmi. Szmotrich már hat hónappal ezelőtt is ezzel a dilemmával szembesült, az előző megállapodásnál, amelyet szintén ellenzett. Akkor Netanjahu megígérte neki, hogy a fegyverszünet után Izrael szétválasztja a gázai lakosságot a terrorszervezet terroristáitól – és a pénzügyminiszter úgy döntött, hogy marad.
Netanjahu most megpróbálta meggyőzni arról, hogy ezúttal más lesz. A különbség oka – Irán. „Eddig Iránnal voltam elfoglalva, mostantól gondoskodni fogok arról, hogy a hadsereg végrehajtsa a parancsaimat” – mondta neki a miniszterelnök.
Szíria: Az izraeli csapatok a közelmúltban razziát tartottak több, a volt szíriai rezsimhez tartozó katonai létesítményben, és számos fegyvert találtak.
A múlt héten a 810. Hegyek Regionális Dandár tartalékosai a Hermon-hegy csúcsán több „kulcsfontosságú főhadiszállást” lokalizáltak, amelyek Bassár el-Aszad rezsim kommandós erőihez tartoztak.
A helyszíneken több mint három tonna fegyvert találtak, köztük páncéltörő aknákat, robbanószerkezeteket és rakétákat.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint a térségben folytatott műveleteinek célja a Szíriából Libanonba irányuló fegyvercsempészet megakadályozása.
Az izraeli erők kilenc poszton állomásoznak Dél-Szíriában Aszad rezsimjének tavaly decemberi bukása óta, többnyire az ENSZ által felügyelt ütközőzónában, az országok közötti határon.
A csapatok Szíria belsejében mintegy 15 kilométer mélyen is tevékenykednek, azzal a céllal, hogy olyan fegyvereket foglaljanak le, amelyek Izrael szerint veszélyt jelenthetnek az országra, ha „ellenséges erők” kezébe kerülnek.
Tárgyalások: Politikai források azt nyilatkozták a szaúdi Asharq Al-Awsat újságnak, hogy az Izrael és Szíria közötti puhatolózó tárgyalások nagy szakadékot tártak fel a felek álláspontjai között, és Izrael nem mutat lelkesedést a mélyreható normalizáció iránt, amíg Damaszkusz nem hajlandó feladni a Golán-fennsíkról való teljes kivonulás gondolatát.
A források megjegyezték, hogy Izrael elutasította a szíriai álláspontot, miszerint a normalizációnak „mérsékeltnek” kell lennie, és az izraeli kivonulásra kell korlátozódnia az Aszad bukása után elfoglalt területekről, és Izrael érdekelt a mélyreható normalizációban, cserébe azért, hogy e területek nagy részén maradhasson.
A források hangsúlyozták, hogy Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a Hermon-hegy csúcsán maradjon, és a kilenc poszton a Golán-fennsíktól keletre.
Júdea és Szamária: A katonai rádió szerint a Gus Etzion csomópontnál végrehajtott halálos terrortámadást két palesztin rendőr követette el, akik a támadás előtt három hónappal tértek vissza katari kiképzésükről.
A Palesztin Hatóság izraeli biztonsági tisztviselők nyomására vizsgálatot indított, amelynek során megvizsgálják a palesztin rendőrök ugyanazon csoportjának összes tagját, akik a terroristákkal együtt tértek vissza Katarból.
A részleteket ismerő források becslése szerint lehetséges, hogy katari tartózkodásuk alatt a Hamász tagjai felvették a kapcsolatot a Palesztin Hatóság kiképzés alatti rendőreivel, és valamilyen módon ösztönözték őket terrortámadások végrehajtására.
Irak: Bagdadi diplomáciai források az Asharq Al-Awsat újságnak azt nyilatkozták, hogy az Izrael és Irán közötti háború kezdetével az iraki kormány üzeneteket kapott Izraeltől, amelyeket Azerbajdzsánon és más csatornákon keresztül juttattak el hozzá, és amelyek szerint Izrael „jelentős és fájdalmas” támadásokat fog végrehajtani válaszul az iraki területről Izrael ellen indított támadásokra.
Izrael ezekben az üzenetekben közölte, hogy az iraki kormány felelős minden olyan kilövésért, amely az ország területéről történik. Ezenkívül az amerikaiak és Irak közötti párbeszéd a „tanácsadásról” Bagdadnak címzett közvetlen figyelmeztetéssé változott az Irán-párti milíciák Izrael elleni támadásainak jelentős következményeivel kapcsolatban.
Az iraki kormány attól tartott, hogy a síita utca háborút szorgalmaz Izrael ellen, ami szakadást teremtene a síiták és az iraki társadalom többi része között, ezért tájékoztatta a milíciákat, hogy nem tűr el semmilyen kísérletet, amely Irakot egy olyan háborúba vonná, amely veszélyeztetné az egységét, és az is előnyére vált, hogy Irán nem bátorította aktívan a milíciákat a háborúba lépésre, hanem arra kérte őket, hogy ne avatkozzanak be. A források azonban azt állították, hogy az iraki hatóságok ,,szakadár csoportok” kísérleteit azonosították három rakétaindítás végrehajtására Izrael Állam felé, de Irak előzetesen meghiúsította ezeket.
The post Kollaboránsok kimentése és a humanitárius város problematikája first appeared on Új Kelet Live.
