Lex Edelstein – a kegyvesztett likudnyik, aki nem hajlandó „lejönni a fáról”

ujkeletlive

Edelstein továbbra is ragaszkodik egy valós sorozási törvényhez, szigorítva a kibújókra vonatkozó szankciókat

A kormányból kilépő ultraortodox askenázi Jahadut HaTora és Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik legfőbb bizalmasa Árje Deri vezette szefárd Sász közös nyilatkozatban ítélte el a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke, Juli Edelstein (Likud) által eszközölt változtatásokat a katonai szolgálat alóli mentességről szóló javaslatot illetően.

Edelstein továbbra is ragaszkodik korábbi nyilatkozatához, miszerint „vagy lesz valódi sorozási törvény – vagy nem lesz semmi,” és az ultraortodox pártok szerint az első évben 5700 sorköteles háredi behívását, ezenkívül számtalan szankciót is kilátásba helyezett a törvény bizottsági jóváhagyása előtt.

Tekintettel a hadsereg állapotára, és a háború körülményeire a kormányzó Likudban ugyan többen egyetértenek a szigorú fellépéssel, egyrészt erkölcsi és etikai okokból, másrészt pedig tudván, hogy a háredi kibújás elnézése a párt megítélésére hatással lesz a következő választásokon, azonban tartva a miniszterelnöktől inkább tartózkodnak a véleménynyilvánítástól. Netanjahu pedig a szokásos retorikai stratégiát használva, Edelstein törvénybeli változtatásait nem szakmai és a hadsereg által többször is megjelölt igényeire alapozottnak tekinti, hanem mindössze „politikai haszonszerzésnek.”Ilymódon, bár Netanjahu tegnap egy konferencián azt állította, hogy a politikát ki kell hagyni a sorozási törvényből, nem sokkal ezután kompromisszumként felajánlotta a háredi pártoknak Edelstein kirúgását a bizottság éléről abban a reményben, hogy a koalíció egyben marad, – jelentette a jpost.

A miniszterelnök ajánlata azután került szóba, hogy Edelstein felszólította a háredi politikusokat, miszerint tanúsítsanak „nemzeti felelősségtudatot” és hozzátéve, miszerint – „nem most van itt az ideje a jobboldali kormányzat lebontásának. Az állam jövője nem politikai játék, különösen nem most, amikor a biztonsági kihívások, amelyekkel szembesülünk, komolyabbak és létezőbbek, mint valaha.”

A Sász és a Jahadut HaTora tegnapi esti vádaskodásai révén – nem kevésbé cinikusan – azzal vádolta Edelsteint, hogy „arcátlanul hazudott a nyilvánosságnak,” arra utalva, hogy Edelstein, – akinek egyetlen feladata és kötelessége, hogy a kormány egybentartását szolgálja, ehelyett „politikai játszmát űz a szolgálatot teljesítők rovására, és cinikusan kihasználja a családok fájdalmát.”

Ilymódon, bár Netanjahu tegnap egy konferencián azt állította, hogy a politikát ki kell hagyni a sorozási törvényből, nem sokkal ezután kompromisszumként felajánlotta a háredi pártoknak Edelstein kirúgását a bizottság éléről abban a reményben, hogy a koalíció egyben marad, – jelentette a jpost.

A miniszterelnök ajánlata azután került szóba, hogy Edelstein felszólította a háredi politikusokat, miszerint tanúsítsanak „nemzeti felelősségtudatot” és hozzátéve, miszerint – „nem most van itt az ideje a jobboldali kormányzat lebontásának. Az állam jövője nem politikai játék, különösen nem most, amikor a biztonsági kihívások, amelyekkel szembesülünk, komolyabbak és létezőbbek, mint valaha.”

A Sász és a Jahadut HaTora tegnapi esti vádaskodásai révén – nem kevésbé cinikusan – azzal vádolta Edelsteint, hogy „arcátlanul hazudott a nyilvánosságnak,” arra utalva, hogy Edelstein, – akinek egyetlen feladata és kötelessége, hogy a kormány egybentartását szolgálja, ehelyett „politikai játszmát űz a szolgálatot teljesítők rovására, és cinikusan kihasználja a családok fájdalmát.”

• Edelstein prominens Netanjahu-közeli státuszát úgynevezett lázadásai miatt már korábban elveszítette. A volt egészségügyi miniszter és Kneszet-elnök ugyanis megpróbálta – kevés sikerrel, Netanjahu leváltását kezdeményezni a Likud éléről. A miniszterelnöki kegyvesztettség ellenére Edelstein még mindig jelentős befolyással rendelkezik, és a pártlista prominens tízes blokkjában biztosította jelenlétét a legutóbbi választások előtt, így kapta meg a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöki kinevezését. A Szimchát Tóra-i támadásokat megelőző kormányzás megosztó Járiv Levin igazságügyi miniszter által kikényszerített igazságügyi reformjának megszavazásán Edelstein nem jelent meg, ehelyett kompromisszumra szólított fel, hozzátéve azt is, hogy könnyű a törvénymódosítás ellenzőit azzal elutasítani, hogy mindannyian baloldaliak.

A jelenlegi sorozási törvény okozta belpolitikai és kormányválság közepette Netanjahu nyomása és kirúgással való fenyegetései ellenére, Edelstein úgy tűnik nem hajlandó „lemászni a fáról.” Elmondása szerint előre tudta, hogy a háredi frakciók nem fogják elfogadni az általa előterjesztett törvénytervezetet, ugyanakkor hangsúlyozta, miszerint nem hajlandó kompromisszumra vagy változtatásra. A Kan közszolgálati csatorna közzétette az ultraortodoxok szerint felháborító követeléseket, melyeket Edelstein eszközölt:

• minden hadkötelezett ultraortodox automatikusan katonai nyilvántartásba kerül, és beosztást kap, mielőtt megkapná a mentességet;
• 30 éves korig a kibújókra szankciók és korlátozások lesznek érvényben;
• a törvény újabb jogi jóváhagyása a bizottságban;
• külföldi utazások engedélyezésére különbizottság szükséges – bíró és két katonai személy részvételével (ultraortodox képviselő nélkül);
• 5,700 ultraortodox katona sorozása az első évben;
• az ultraortodox katonák spirituális feltételeit ellenőrző bizottság katonai ellenőrzés alatt állna

A Sász és a Jahadut HaTora közleményében azt állítja, hogy Edelstein – „másfél éve vezeti félre a tárgyalódelegációkat, a rabbikat, a tartalékosokat, a hadsereg és biztonsági szervek képviselőit – valamint mindenkit, aki őszintén próbált kiegyensúlyozott és tisztességes megállapodást elérni az ügyben,” – hozzátéve miszerint – „súlyos törést idézett elő a nemzeti táborban, és saját kezével döntötte meg a jobboldali kormányt. A Likud és a jobboldal képviselőinek el kell ítélniük őt ezért.”

Edelstein a Kneszetben elhangzottaknak megfelelően viszont kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik egy olyan törvényhez, amely hatékony személyes és intézményi szankciókat tartalmaz arra az esetre, ha nem teljesülnek a toborzási célok, és ezek a célok kötelező és világos formában legyenek rögzítve. Elmondása szerint az általa kidolgozott törvénytervezet több mint 50 oldalas. Azokra a vádakra, miszerint félrevezette az ultraortodoxokat, azt válaszolta – „akik ezt most állítják, azok szegték meg a megállapodásokat,  még mielőtt az utolsó vadászgép gép visszatért volna Teheránból.”

Továbbá, hangsúlyozta, miszerint minden erejével azon dolgozott, hogy valódi toborzási törvény szülessen, és mindent megtett a koalíció megtartásáért is – „a Kneszet feloszlatásának pillanataiban is minden tőlem telhetőt megtettem – most a labda náluk van.”

Az ultraortodox politikusok azonban így vélik, hogy olyan törvényre van szükség, amely sorozási mentességet és újabb pénzügyi támogatást biztosít a „Tóratanulás, mint hivatás” státuszára hivatkozva.

A Jahadut HaTora hétfő este beadott kilépési szándéknyilatkozatai 48 órán belül érvényesülnek, a Deri vezette Sász egyelőre nem jelentett be hasonló szándékot. A Sász Tóra Bölcseinek Tanácsa ma fog összeülni, hogy megvitassa a koalícióból való kilépést, a Tanács határozata után a Sász frakció fog dönteni a továbbiakról.

A Jahadut HaTora kilépésével 61, vagyis Maoz Aviv korábbi távozása miatt a kormánynak 60 mandátuma lesz, a Sász várható kilépése után 49. Mindkét verzió esetén a kormány törvényhozásképtelen lesz, ugyanakkor a háredik a Kneszet feloszlatását sem akarják megszavazni – ilymódon az országnak hatalmas károkat okozó lebénult Kneszet vegetálása várható akár hónapokig.

A kormányból való kilépés a Sász, és különösképpen vezetőjét Árje Derit számára okozna nagy veszteséget, aki Netanjahu legközelebbi szövetségese, és a legtitkosabb biztonsági fórumok bizalmas partnere. A kilépés a koalíciós kinevezések – súlyos miniszteriumok, bizottsági tagságok elvesztését is jelenteni, amiről Deri nem akar lemondani, de ebben az esetben, pártvezetőként köteles lesz a Tóra Tanács bölcseinek határozatát végrehajtani, ami ezúttal valószínűleg a rabbinikus elvi kritériumokat, és nem a politikai előnyöket fogja érvényesíteni.

Diplomácia-szankciók

Irán

Marco Rubio amerikai külügyminiszter, illetve Franciaország, Németország és Nagy-Britannia külügyminiszterei telefonon megállapodtak, hogy augusztus végét határozzák meg az Iránnal kötendő nukleáris megállapodás tényleges határidejének, – jelentettek az Axios.

Amennyiben a kijelölt határidőig nem születik megállapodás, a három európai ország azt tervezi, hogy beindítja a „visszaállítási” mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban (2015) felfüggesztett szankciók automatikusan életbe lépjenek, újabb szavazás nélkül.

Az úgynevezett „snapback” aktiválásának folyamata 30 napot vesz igénybe, de az európaiak biztosra akarnak lenni, mielőtt Oroszország októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét.

Az amerikai, és európai tisztviselők a  visszaállítási mechanizmust egyrészt tárgyalási eszköznek tekintik Teherán nyomásgyakorlására, másrészt pedig tartalék megoldásnak amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az irániak azonban azzal érvelnek, hogy nincs jogalap a szankciók újbóli bevezetésére, és azzal fenyegetőztek, hogy válaszul kilépnek az atomsorompó-szerződésből.

A 12 napos Iráni ellen indított izraeli-amerikai háborút követően Donald Trump elnök a diplomáciai tárgyalások újraindítását helyezte előtérbe, különmegbízottja Steve Witkoff Witkoff világossá tette az irániak számára, hogy a félreértések elkerülése és a folyamat felgyorsítása érdekében minden jövőbeni tárgyalásnak közvetlennek kell lennie, nem pedig egy harmadik fél közvetítésével.

Putyin

Donald Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok drasztikusan megnöveli európai szövetségeseinek szállított fegyvereket, ezúton oldva meg az ukrán fegyverszállítmány továbbítását, – jelentette az Axios, hozzátéve egy a tervhez közel álló forrásra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok első körben körülbelül 10 milliárd dollár értékű fegyvert fog eladni NATO-szövetségeseknek.

A szállítmány végállomása Ukrajna, rakéták, légvédelmi fegyverek, és tüzérségi lövedékek formájában.

Trump döntése váratlan politikai fordulat, mivel az elnök  köztudottan eredetileg nem volt hajlandó Ukrajna mellé állni, és egészen a közelmúltig ragaszkodott ahhoz, hogy csak védelmi fegyvereket szállítson, úgy vélve, hogy ezáltal megakadályozza a háború eszkalálódását.

Továbbá, az elnök kijelentette, miszerint 50 napot ad Oroszországnak a békemegállapodás megkötésére, különben 100%-os „másodlagos vámokkal” kell szembenéznie, azon tervére utalva, miszerint vámokat vetnek ki olyan országokra, mint az orosz olajat vásárló Kína és India, ami jelentős hatással lenne a globális olajpiacokra.

A Fehér Házban Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott beszédében Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „milliárd dollár értékben” a világ „legjobb” katonai felszerelését küldi majd a NATO-szövetségeseknek, a számlát pedig ezen országok állják.

Rutte szerint a lépés lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy „hatalmas fegyverkészlethez” jusson, beleértve a légvédelmet, és a rakétákat is.

Úgy tűnik Trump türelme fogytán van Vladimir Putyin orosz elnökkel szemben, hétfőn azt nyilatkozta, hogy valahányszor beszél Putyinnal, „mindig leteszem a telefont, és azt mondom – nos, ez egy szép telefonbeszélgetés volt. És akkor rakétákat lőnek ki Kijevre vagy valamelyik másik városra. És miután ez háromszor vagy négyszer megtörtént, azt mondod – a beszélgetés nem jelent semmit.”

Egy, a Szenátusban tárgyalt törvényjavaslat akár 500%-os vámot vetne ki az orosz olajat vásárló országokra, de Trump szerint ez a szám túl magas, és hogy a Szenátus jóváhagyása nélkül is kivethet 100%-os vámot.

The post Lex Edelstein – a kegyvesztett likudnyik, aki nem hajlandó „lejönni a fáról” first appeared on Új Kelet Live.