Avi/ujkelet.live

A háború 650. napja: Az Egyesült Államok által a múlt hónapban megtámadott három iráni nukleáris dúsítóhely egyike, Fordó nagyrészt megsemmisült, a másik kettő, Iszfahán és Natanz azonban nem sérült meg olyan súlyosan, így a dúsítás a következő hónapokban folytatódhat, ha Irán akarja – derült ki egy friss amerikai értékelésből, amely a katonai művelet okozta rombolással foglalkozott, jelentette csütörtökön az NBC News öt jelenlegi és volt amerikai tisztviselőt idézve, akik ismerik a részleteket.

Az NBC News azt is megtudta, hogy az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága egy sokkal átfogóbb tervet dolgozott ki Irán megtámadására, amely további három helyszín támadását jelentette volna egy több hétig tartó műveletben egyetlen éjszaka helyett – közölte egy jelenlegi és két volt amerikai tisztviselő.

Donald Trump elnököt tájékoztatták a tervről, de végül elvetették, mert ellentétes volt az elnök külpolitikai elképzeléseivel, miszerint az Egyesült Államokat ki kell vonni a külföldi konfliktusokból, nem elmélyíteni bennük, valamint a nagy számú áldozat lehetősége miatt mindkét oldalon – mondta az egyik jelenlegi és volt tisztviselő.

A támadásokat követő órákban Trump „látványos katonai sikernek” nevezte az általa irányított csapásokat, és kijelentette, hogy „Irán kulcsfontosságú urándúsító létesítményeit teljesen és totálisan megsemmisítették”.

Az eddigi hírszerzési adatokból leszűrt valóság árnyaltabbnak tűnik, állítja a jelentés. És ha az iráni nukleáris programban okozott károkkal kapcsolatos korai megállapítások a további hírszerzési adatok beérkezésével is helytállónak bizonyulnak, az Egyesült Államok ismét konfliktusba kerülhet Iránnal.

Az amerikai és az izraeli kormányon belül is megbeszélések folynak arról, hogy szükségesek lehetnek-e további csapások a két kevésbé sérült létesítmény ellen, ha Irán nem egyezik bele hamarosan a Trump-kormánnyal folytatandó nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások újraindításába, vagy ha vannak arra utaló jelek, hogy Irán megpróbálja újjáépíteni ezeket a helyszíneket, mondta az egyik jelenlegi és volt tisztviselő. Irán régóta azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés, polgári célokat szolgál.

A friss felmérés pillanatképet ad az amerikai csapások okozta károkról a hírszerzési folyamat közepette, amelyről kormányzati tisztviselők azt mondták, hogy várhatóan hónapokig eltart. Az iráni nukleáris program értékelése az amerikai csapások után várhatóan idővel változni fog, és két jelenlegi tisztviselő szerint a folyamat előrehaladtával a megállapítások nagyobb károkra utalnak, mint a korábbi értékelések.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője a következőt nyilatkozta: „A Fake News Média hitelessége hasonló az iráni nukleáris létesítmények jelenlegi állapotához: megsemmisültek, porban hevernek, és évekbe telik, mire helyreállnak. Trump elnök világosan fogalmazott, és az amerikai nép megértette: Irán nukleáris létesítményeit Fordóban, Iszfahánban és Natanzban teljesen és totálisan megsemmisítették. Ebben nincs kétség.”

Hozzátette: „Az Éjféli Kalapács hadművelet jelentős csapást mért Irán nukleáris képességeire, köszönhetően Trump elnök határozott fellépésének és minden egyenruhás férfi és nő bátorságának, akik támogatták ezt a missziót.”

Az amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a Fordó elleni támadás, amelyet régóta Irán nukleáris ambícióinak kritikus elemének tekintenek, akár két évvel is visszavetette Irán dúsítási képességeit a telephelyen, két tisztviselő szerint.

Amerikai tisztviselők a támadások előtt tudták, hogy Iránnak olyan építményei és dúsított uránja van Natanzban és Iszfahánban, amelyek valószínűleg még az amerikai GBU-57-es „bunkerromboló” bombákkal sem elérhetőek – mondta három forrás.

Irán magasan dúsított uránjának legalább egy része érintetlen maradt, de az iszfaháni létesítmény alá van eltemetve, állította egy magas rangú izraeli kormánytisztviselő, aki a múlt héten Washingtonban tájékoztatta az újságírókat. A tisztviselő azonban azt mondta, hogy Izrael gyakorlatilag elérhetetlennek tartja az anyagot, mivel figyeli az eseményeket, és új csapásokat fog végrehajtani, ha úgy véli, hogy Irán megpróbálja kiásni az uránt. A tisztviselő azt is elmondta, hogy Izrael úgy véli, hogy Irán nukleáris programja akár két évvel is visszaesett.

Hasonlóképpen, még ha a célba vett iráni nukleáris létesítményeket nem is semmisítették meg teljesen, az amerikai tisztviselők és a művelet republikánus támogatói úgy vélik, hogy az akció sikeres volt, mert megváltoztatta Irán stratégiai egyenletét. Véleményük szerint a teheráni rezsim most további légicsapások hihető fenyegetésével néz szembe, ha Izrael és az Egyesült Államok úgy véli, hogy megpróbálja feléleszteni a titkos nukleáris munkát.

Légvédelem: Izrael közelmúltbeli háborúja Iránnal intő példaként szolgált a kifinomult rakétavédelemmel rendelkező és az azt építeni kívánó országok számára. Irán 12 nap alatt egyre nagyobb sikerrel kijátszotta Izrael védelmét, megmutatva, hogy még a világ legfejlettebb rendszerei is áttörhetők, jelentette tegnap a Wall Street Journal.

Miközben Irán rakétáinak és drónjainak nagy részét lelőtték, Teherán taktikát váltott, és próba szerencse alapon hiányosságokat talált Izrael páncélzatában.

Teherán egyre fejlettebb és nagyobb hatótávolságú rakétákat kezdett kilőni Irán mélyéről, különböző helyszínekről – állítják rakétavédelmi szakértők, akik nyílt forráskódú adatokat és nyilvánosan elérhető rakétatöredék-képeket elemeztek. Az elemzők megállapították, hogy a rezsim megváltoztatta a támadások időzítését és mintázatát, valamint növelte a célpontok földrajzi eloszlását.

Ahogy a háború folytatódott, Irán kevesebb rakétát lőtt ki, de a sikerrátája nőtt – derül ki izraeli és washingtoni agytrösztök adatainak Wall Street Journal általi elemzéséből.

A konfliktus első felében Irán rakétáinak 8%-a csúszott át Izrael védelmén. A háború második felére pedig 16%-uk kerülte el Izrael elfogó rakétáit a washingtoni székhelyű Jewish Institute for National Security of America (Jinsa) adatai szerint.

A sikerráta nem veszi figyelembe azokat a rakétákat, amelyeket nem sikerült kilőni, vagy amelyeket az izraeli légtér elérése előtt fogtak el – mondta Mora Deitch, a Tel-Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) Adatelemző Központjának vezetője. Nem tesz különbséget a rakéták között, amelyeket hagytak nyílt területeken becsapódni Izraelben, és azok között, amelyeket az izraeli elfogók elhibáztak.

Irán legsikeresebb támadássorozatára június 22-én, két nappal a háború vége előtt került sor, amikor a Jinsa adatai szerint 27 rakétából 10 találta el Izraelt. Az adatok arra utalnak, hogy Irán sikeresen adaptálta a lövöldözés módját, idejét és célját – mondta Ari Cicurel, a Jinsa külpolitikai igazgatóhelyettese.

Izrael légvédelme – beleértve a híres Vaskupolát is, amely a Gázából és Libanonból indított rövid hatótávolságú rakétákat fogja el – a világ legjobbjai közé tartozik, és az Egyesült Államokkal partnerségben fejlesztették ki.

Izrael nyilvános nyilatkozatainak elemzése azt mutatja, hogy az elfogási arány a háború során csökkent. A konfliktus alatt az izraeli hadsereg állítása szerint Irán rakétáinak 90-95%-át fogták el. A június 24-i tűzszünet után a hadsereg közlése szerint összességében 86%-ot sikerült elfogniuk.

Izrael saját sikerei az iráni rakétaindítók elleni támadásokban megakadályozták Iránt abban, hogy régebbi, kevésbé pontos és rövidebb hatótávolságú rakétáit bevesse. Ez azonban azt is jelentette, hogy Teherán hamarabb nyúlt fejlettebb és nagyobb hatótávolságú rakétáihoz a konfliktusban.

Irán a nagyszabású éjszakai rakéta záporokról áttért a nappali órákban végrehajtott kisebb hullámú támadásokra.

Teherán tovább tesztelte Izrael elfogóit a támadási minták megváltoztatásával, távoli városok célba vételével és a támadások közötti időközök változtatásával.

„Megpróbálták szétválasztani az izraeli védelmi rendszert” – mondta Jehosua Kaliszkij, az INSS rakétavédelmi szakértője.

The post Új amerikai értékelés az iráni csapásokról first appeared on Új Kelet Live.