ujkeletlive
Diplomáciai kudarc – a gázai háború, és a palesztin kérdés zsákutcája
A gázai háború közel két éve zajló, és az utóbbi időszakban a koalíció radikális frakciói nyomására az övezet teljes katonai megszállására irányuló kiterjesztése, illetve a háttérben elnyomott humanitárius káosz eredményeként Izrael nemzetközi támogatottsága meredeken gyengül.
Diplomáciai berkekben teljes összeomlásként emlegetett helyzet belpolitikai válsággal párosul; az ultraortodox frakciók bojkottja miatt Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya 60 mandátumra csökkent, az egy hajszálon múló új választások kikerülése Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter súlyos követeléseinek függvénye.
A Donald Trump elnök által nagy reményekkel bejelentett legutóbbi gázai tűzszüneti megállapodás múlt héten ismét összeomlott. A nemzetközi közvéleményt borzoló humanitárius helyzetre való tekintettel Netanjahu hirtelen feloldotta a segélyek bojkottját, miközben a 663. napja fogvatartott – közöttük húsz életben lévő túsz sorsa ismét lekerült a kormány napirendi pontjáról, mondván a Hamász terrorszervezet nem hajlandó beleegyezni a feltételekbe.
A gázai, illetve a Júdea és Szamáriai kaotikus helyzet, különösen az európai és az Öböl Államok – élükön Szaúd Arábia szövetségén keresztül egyre nagyobb hangsúlyt kap az Izrael által vörös vonalként kezelt kétállami megoldás ügye.
Megjegyzendő, a Szimchát Tóra-i mészárlások után a nemzetközi közvélemény – beleértve olyan országokat is, akik korábban hűvösen viszonyultak, ezúttal egységesen kiálltak Izrael és önvédelemhez való joga mellett, támogatva a Hamász terrorszervezet felszámolására irányuló gázai, illetve a környező iráni proxik elleni háborút. Közel két év múltán, a végnélküli, és a régió stabilitását konkrétan körvonalazó stratégia hiánya a támogatás folyamatos felmorzsolódását eredményezte, semmissé téve az egy évvel korábbi, vitathatatlan katonai sikerek biztosította érdekérvényesítésben rejlő lehetőségeket.
A napokban zajló Franciaország és Szaúd-Arábia részéről kezdeményezett kétállami megoldást előtérbe helyező konferencián megerősített rijádi álláspont szerint az Izraellel való normalizáció „kizárólag palesztin állam létrehozásával valósulhat meg,” ezáltal is emlékeztetve a régió korántsem stabil valóságára.
A konferenciát megelőzve Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, miszerint országa a szeptemberi ENSZ közgyűlésen elismeri a palesztin államot. Keir Starmer brit miniszterelnök tegnap esti ultimátuma szerint, az Egyesült Királyság hasonló lépésre készül, amennyiben Izrael nem tesz lépéseket a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében, és nem kötelezi el magát egy megújított békefolyamat mellett a palesztinokkal.
Starmer bejelentése előtt hosszú beszélgetést folytatott Netanjahuval, míg Trump tegnap újságíróknak azt nyilatkozta, miszerint nincs hivatalos álláspontja a brit miniszterelnök terveit illetően, de szerinte most nyomást gyakorolni Izraelre csak a Hamászt jutalmazná, és az Egyesült Államok „nincs ebben a táborban.”
A londoni bejelentést követően, Netanjahu közleményben ítélte el Starmer szándékát, mondván – „a Hamász szörnyű terrorizmusát jutalmazza, és annak áldozatait bünteti. Egy dzsihadista állam ma Izraelt, holnap Nagy-Britanniát fenyegeti,” – tette hozzá a miniszterelnök, hangsúlyozván, hogy a kétállami megállapodás nem fog megtörténni.
Az izraeli Külügyminisztérium hasonló közleményben ítélte el a brit kabinet döntését, – „Izrael elutasítja a brit miniszterelnök bejelentését. A brit kormány időzített álláspontváltása – francia, illetve belpolitikai nyomás hatására, a Hamásznak kézbesített jutalom, és árt a tűzszüneti törekvéseknek, valamint a túszalku tárgyalásoknak.”
Egy volt nagykövetekből álló izraeli külpolitikai fórum, közöttük vezető diplomaták, példátlan diplomáciai összeomlás következményeire hívták fel a figyelmet.
„A jelenlegi izraeli kormány kolosszális kudarcát nem lehet szépíteni. Ez már nem toporgás, hanem egy olyan politikai összeomlás, amely céltalan és végtelen háborúval, az akadémiai, tudományos és high-tech ágazatok elleni bojkottfenyegetéssel jár. A zuhanás megállításához, és Izrael helyreállításához a térségben, és a világban egyaránt új irányt kell kijelölni: véget kell vetni a háborúnak, visszahozni az összes túszt, és elindítani egy regionális politikai folyamatot, amely véget vet a Hamász uralmának Gázában. A területek annektálása csak rontana Izrael helyzetén, és tovább mélyítené elszigeteltségét,” – áll a közös közleményben, amelyet olyan volt nagykövetek írták alá, mint Jeremy Isszacharoff, Dani Karmon, Kolette Avital, Daniel Sek, Eviatar, Baruch Binah.
Az említett brit kabinetülést követően kiadott nyilatkozatában Starmer közölte, hogy az Egyesült Királyság „azonnali tűzszünetet követel a mészárlás megállítására” Gázában, a túszok kiszabadítására, valamint hangsúlyozza, miszerint az ENSZ-nek lehetőséget kell biztosítani humanitárius segítségnyújtásra az éhínség megelőzése érdekében.
„Eltökéltek vagyunk abban, hogy megőrizzük a kétállami megoldás életképességét, ezért szeptemberben, az ENSZ Közgyűlés előtt elismerjük a palesztin államot,” – a brit miniszterelnök közleményében, a döntést azonban függővé hagyta, és lehetőséget biztosított az izraeli kormány számára, hogy „érdemi lépéseket tegyen a gázai szörnyű helyzet megszüntetése érdekében, elkötelezi magát egy hosszú távú, fenntartható béke mellett, beleegyezik a tűzszünetbe, és világossá teszi, hogy nem kerül sor Ciszjordánia annektálására.”
Továbbá, megerősítette, hogy az Egyesült Királyság béketervet dolgoz ki a háború utáni Gázára vonatkozóan, amely átmeneti kormányzást, biztonsági intézkedéseket, az izraeli hadsereg kivonását, a Hamász vezetésének eltávolítását az övezetből, valamint a kétállami megoldáson alapuló béketárgyalások újraindítását tartalmazza.
Időközben Robert Abela, Málta miniszterelnöke szintén bejelentette, hogy országa szeptemberben elismeri a palesztin államot.
A brit zsidó szervezetek ernyőképviselete arra kérte a kormányt, hogy módosítsák az ultimátumot, kizárva a Hamász tűzszünet, és túszok kiszabadítását elutasító magatartását, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy támogatják a Gázának nyújtott segélyek növelését.
Ami a brit politikai állásfoglalásokat jelenti, Starmer pártja, a Munkáspárt és magasrangú képviselői már korábban levélben szólították fel, hogy támogassa a Macron részéről elindított kezdeményezést, míg az ellenzék nyilvánvalóan a Hamász terrorszervezet támogatásával, és politikai cinizmussal vádolta a miniszterelnököt.
És mit mondanak az emberek
A britek 45 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Királyságnak el kellene ismernie a palesztin államot, szemben a 14 százalékkal, akik ellenzik, jelentette a YouGov brit közvélemény-kutató cég a héten készült felmérés alapján. A megkérdezett fiatalok, különösen a 18-24 közöttiek körében 60% feletti – kiemelkedően magas a támogatottság; de a 24-49 évesek 49%-a is igennel válaszolt.
Ami az amerikaiak megítélését illeti, a Gallup Intézet felmérése súlyos visszaesést mutat a gázai háborúval kapcsolatos támogatással kapcsolatban. Az intézet 2023 novemberében kezdte mérni az amerikaiak hozzáállását, és akkor a válaszadók mintegy fele támogatta az izraeli háborút. Azóta fokozatosan csökkentek a számok, de az idei július 7. és 21. között készült felmérés már drámai zuhanást mutat – ugyanis jelenleg a megkérdezettek 60%-a már ellenzi a háborút, és mindössze 32% támogatja. Az előző felméréshez képest a jelenlegi hangulat 10 százalékpontos visszaesést jelent a támogatók arányában, míg az ellenzőké 12 százalékponttal nőtt.
A Gallup szerint a republikánusok körében a támogatás stabil maradt, és a visszaesés főként a demokraták és függetlenek körében tapasztalható.
Továbbá, a felmérés szerint Netanjahu népszerűsége az Egyesült Államokban több évtizedes mélypontra zuhant: a válaszadók 52%-a negatív véleményt fogalmazott meg róla, noha a megkérdezések időpontjában a miniszterelnök épp az Egyesült Államokban tartózkodott, és több helyi médiának is nyilatkozott. Az AP hírügynökség elemzése szerint a jelenlegi a legalacsonyabb támogatottsági szint Netanjahu 1997-es első hivatali ideje óta, mindössze 29% válaszolta azt, hogy pozitívan vélekedik az izraeli miniszterelnökről.
Netanjahunak legutóbb 2019 áprilisában volt többségi támogatottsága, akkor 40% kedvezően vélekedett róla, míg 27% ellenezte.
A közvélemény kutatást elemző AP megjegyzi, hogy bár a republikánusok nagy része még mindig támogatja Izraelt, a konzervatív táborból azonban egyre több jel mutat kiábrándulásra. A negatív hangulat különösen a Trump-hívek „MAGA” mozgalmán belül jellemző, akik eleve az izolációs külpolitika hívei, és eddig sem titkolták ellenállásukat az elnök háborús törekvéseit, különösen az Izraellel összefüggésbe hozható konfliktusokat illetően.
Mindeközben New Yorkban tegnap véget ért szaúdi-francia szervezésű „Kétállami Megoldás Előmozdítása” konferencia, a résztvevő országok [Izrael, és az USA nem vettek részt] közös nyilatkozatban gázai tűzszünetre szólítottak fel, miközben az izraeli–palesztin konfliktus rendezésére „igazságos, békés és fenntartható megoldásra” szólítottak fel a kétállami megoldás alapján.
A nyilatkozatot 17 résztvevő ország támogatta, melyben felszólítják a Hamászt, hogy adja át fegyvereit a Palesztin Hatóságnak, valamint mondjon le hatalmáról Gázában.
A nyilatkozat külön kiemelte, miszerint elítélik az október 7-i mészárlást.
„Az arab és közel-keleti országok először mondják ki egyértelműen: elítélik a Hamászt, elítélik október 7-ét, illetve a Hamász lefegyverzését és politikai kizárását követelik Palesztinából, és világosan kifejezik szándékukat az Izraellel való kapcsolatok normalizálására a jövőben,” – nyilatkozta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy francia tévécsatornának.
The post Starmer: Nagy Britannia szeptemberben elismeri a palesztin államot, amennyiben Izrael nem vet véget a gázai háborúnak first appeared on Új Kelet Live.
