Avi/ujkelet.live

A háború 669. napja: Röviddel hajnali 1 óra előtt rakétát lőttek ki Jemenből Izrael felé, aktiválva a szirénákat Sfela, Beit Semes és Modi’in térségében. A légvédelem elfogta a rakétát, sérülés nem történt.


Libanon: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette, hogy dróncsapást mért a Hezbollah egyik terroristájára a dél-libanoni Khiamban.

A Hezbollah Al-Manar csatornája „tájékozott forrásokra” hivatkozva arról számolt be, hogy javaslatok merültek fel a Hezbollah fegyvereinek átadásával kapcsolatos keddre tervezett kormányülés elhalasztására csütörtökre, hogy további tárgyalásokat lehessen tartani. A jelentés szerint Joseph Aoun libanoni elnök hivatalosan is végleges elutasítást kapott Tom Barrack amerikai megbízottól a dokumentumhoz fűzött, Libanon által kívánt megjegyzésekre, amelyek többek között az izraeli erők libanoni földről való kivonásának szükségességét követelték.

A Hezbollah fegyvereinek átadásáról szóló kormányülés előtt, tegnap este a terrorszervezet támogatására demonstrációt tartottak a Hezbollah fellegváraként ismert Dahiehben, Bejrútban.

A libanoni An-Nahar újság jelentése szerint a libanoni biztonsági erők tegnap este lezárták Bejrútban azt az utcát, ahol Nawaf Szalám miniszterelnök lakik, a kormányülés okozta feszültség miatt.

Egy libanoni kormányzati forrás, aki közel áll az elnökhöz és a miniszterelnökhöz, a szaúdi Asharq Al-Awsat újságnak azt nyilatkozta, hogy a két fél eltökélt abban, hogy az állam hatalmát egész Libanonra kiterjesszék (a libanoni hadsereget vessék be az egész országban), mivel a libanoni belső helyzet miatt már nem lehet várni, fokozódik a nemzetközi és arab nyomás Libanonra, fokozódott a korlátozások és a nemzetközi és arab fojtófogás Libanonra, és nincs más választás, mint eldönteni és meghatározni egy „gyakorlati végrehajtási mechanizmust”, amely összegyűjti a fegyvereket a libanoni fegyveresektől, beleértve a Hezbollah-t. A forrás megjegyezte, hogy az idő nem Libanon oldalán áll, és az országnak nincs más választása, mint megragadni az utolsó lehetőséget a cédrusok földjének megmentésére.


Jordánia: A jordán információs miniszter tegnap este azt állította, hogy „az izraeli telepesek továbbra is akadályozzák a Gázába tartó jordán segélyszállító teherautókat”. Megjegyezte, hogy tegnap történt egy incidens, amelynek során több teherautót eltorlaszoltak, és négy kereket kiszúrtak. Felszólította az izraeli hatóságokat, hogy komolyan avatkozzanak közbe e támadások, köztük a fosztogatások és lopások megállítása érdekében. Azért is bírálta Izraelt, mert az eljárásai révén megnehezíti a teherautók áthaladását, és akadályokat helyez el.


A márciusi ülések: Majdnem hat hónap telt el azóta, hogy életben lévő túszok szabadultak a gázai fogságból. Tegnap este a 13-as csatorna először hozta nyilvánosságra a túszalku végén folytatott titkos megbeszélések jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül – a védelmi szervezet vezetői úgy vélték, hogy – már akkor is – átfogó megállapodás köthető, és szükség esetén újraindíthatják a háborút. Binjámin Netanjahu miniszterelnök ezt elutasította.

Az egész izraeli vezetés tévesen ítélte meg, hogy a humanitárius segélyekkel való nyomás a Hamászt megadásra kényszeríti. Öt hónappal később egyértelmű, hogy Izrael Gázának szánt segélyekkel kapcsolatos magatartása károkat okozott a nemzetközi színtéren, és semmilyen hatással nem volt a Hamászra.

A jegyzőkönyvekben tárgyalt első megbeszélésre 2025. március 1-jén került sor, néhány nappal Iccik Elgarat, Ohad Jahalomi, Tzachi Idan és Slomo Manszúr maradványainak kiadása után. Izraelben akkoriban azt tárgyalták, hogy folytassák-e a megállapodás második szakaszát, azaz a háború befejezésének és további túszok szabadon bocsátásának feltételeinek megvitatását, vagy térjenek vissza a harchoz.

Az izraeli hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezető Nitzan Alon tartalékos vezérőrnagy a következőket mondta a jelenlévőknek: „Az egyetlen esély a túszok szabadon bocsátására az, ha megvitatjuk a második fázis feltételeit.” Ron Dermer stratégiaügyi miniszter így válaszolt: „Nem állunk készen arra, hogy véget vessünk a háborúnak, amikor a Hamász hatalmon van. Azt hittük, összeomlás lesz, amikor elkezdtük a tárgyalásokat, de nem történt meg.”

Ronen Bar, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője a megbeszélés során egyértelművé tette: „Az én preferált opcióm a második szakasz. Könnyen vissza lehet térni a háborúhoz, hazahozni mindenkit, és aztán visszatérni a harchoz.” Egy biztonsági forrás a túszok szabadon bocsátása után néhány nappal a következőket nyilatkozta a minisztereknek: „Ez további túszok kiszabadulásához vezethet, de ehhez beszélnünk kell velük a második fázisról, ami azt jelenti, hogy meg kell vitatni a háború befejezésének feltételeit.” A miniszterelnök vezette politikai kör ezt elutasította.

További idézetek feltárják, mire gondolt akkoriban a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter. A Sabak vezetője a háború befejezését, a túszok hazahozatalát, majd szükség esetén a harc folytatását javasolta. A Moszad kémszolgálat vezetője is csatlakozott a javaslathoz, de Szmotrich támadta őket: „Félrevezetitek a közvéleményt azzal, hogy lehetséges megállítani a háborút és visszatérni, mert Trump majd hagyja nekünk. Ez tudatlanság.”

Iszrael Katz védelmi miniszter szintén a részleges, nem pedig a teljes körű megállapodást támogatta. A megbeszélésen a következőket mondta: „Megpróbáljuk előmozdítani a Witkoff-féle vázlatot, de ha a Hamász elenged bizonyos számú túszt, még ha nem is a felét, az nagyszerű lenne.”

A harcok március 18-án újraindultak.

A Túszok Családjainak Fóruma a következőt reagálta a riportra: „A leleplezések súlyosak, és kétségtelenül bizonyítják azt, amit másfél éve állítunk. Átfogó megállapodás születhetett volna az összes túsz szabadulásáról. Az izraeli kormány tudatosan és szándékosan meghiúsította a túszok megmentésére irányuló megállapodásokat, miközben félrevezette a közvéleményt. A magas rangú biztonsági tisztviselők ismételten megvalósítható, kreatív és kifinomult lehetőségeket mutattak be a kormánynak, amelyek lehetővé teszik az összes túsz hazatérését, és a vereség mérést is a Hamászra.”

,,A kormány elutasította, megtorpedózta és elszalasztott minden lehetőséget a hazahozatalukra. Több tucatnyi túszt, akiket élve raboltak el, meggyilkoltak a fogságban, miközben egy megállapodásra vártak, amelyet az izraeli kormánynak soha nem állt szándékában előmozdítani. Még most is 50 túsz családja összetört szívvel és sóvárgó lélekkel várja szerettei hazatérését, az élőket rehabilitációra, a halottakat pedig a méltó temetésre hazájukban. Az előző megállapodás vége óta a mai napig 50 katona esett el. Katonai eredmények – nincsenek. Túszok – nincsenek. Az izraeli kormány felelős az ismételt megtorpedózásért. Mindezek ellenére Izrael népe haza fogja juttatni a túszokat.”

The post Rakéta Jemenből, a helyzet Libanonban és a túszokkal foglalkozó ülések titkos jegyzőkönyvei first appeared on Új Kelet Live.