ujkeletlive

Diplomácia

Washington – 25 év után először tárgyal szíriai külügyminiszter szenátorokkal

Aszád al-Saibani szíriai külügyminiszter csütörtökön Washingtonba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson a fennmaradó Szíria elleni szankciók végleges feloldásáról, – jelentette az Axios törvényhozók, és amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

A látogatás történelmi, mivel több mint 25 év – 1999 december óta először kap meghívást szíriai külügyminiszteri hivatalos látogatásra Washingtonba. Legutóbb, az akkori szíriai külügyminiszter, Farouq al-Saraa az izraeli béketárgyalások érdekében folytatott tárgyalásokat a Fehér Házban.

Saibani látogatására, a háttérben amerikai közvetítéssel zajló közvetítési erőfeszítések közepette kerül sor egy új biztonsági megállapodás megkötése reményében Izrael és Szíria között.

Az Ahmed al-Saraa átmenetileg kinevezett új szíriai elnök vezette kormány az úgynevezett „Cézár-szankciók” végleges feloldásának ügyében delegálta külügyminiszterét Washingtonba, mely szankciók az előző Aszad Basár rezsim, és mindazok ellen irányult, akikkel üzleti kapcsolatban állt, különösen olyan ágazatokban, mint az energia, az építőipar, és a pénzügy.

Donald Trump elnök májusi szaúdi látogatása során személyesen találkozott al-Saraával Rijádban Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös társaságában, és bejelentette, hogy elnöki felmentést ad a Szíriával szembeni amerikai szankciók azon részének feloldására, amelyekhez nincs szükség kongresszusi hatályon kívül helyezésre.

A szankciók végleges törléséhez azonban Kongresszusi jóváhagyás szükséges, ezért Saibani több szenátorral is tárgyalni fog az ügy érdekében.

Lindsey Graham republikánus szenátor megerősítette, hogy várhatóan csütörtökön találkozik több más szenátorral egyetemben a szíriai külügyminiszterrel, hogy megvitassák a „Cézár-szankciók” végleges feloldását. Graham az Axiosnak elmondta, támogatásához az ügyben azt szeretné látni, hogy Szíria hivatalosan csatlakozik az ISIS elleni koalícióhoz, és egy új biztonsági megállapodás felé halad Izraellel.

Saibani londoni, Ron Dermer stratégiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélése után érkezik Washingtonba, ahol várhatóan fogadja majd  Marco Rubio külügyminiszter is.

A szankciók feloldásának egyik fő feltétele az Izraellel szükséges biztonsági megállapodás elfogadása. A londoni megbeszélésen Dermer mellett részt vett Tom Barrack amerikai megbízott, és az Axios forrása szerint előrelépés történt egy lehetséges megállapodás felé.

Igen, de egy szíriai kormányforrás a katari  Al-Dzsazírának azt nyilatkozta, hogy Saibani világossá tette Dermer számára, hogy a regionális biztonság csak Szíria szuverenitásának, és függetlenségének tiszteletben tartásával érhető el. Ilymódon, a szíriai ellenjavaslat kiköti az izraeli kivonulást azon a területekről, amelyeket a hadsereg az Aszad-rezsim tavaly decemberi összeomlása után foglalt el, továbbá egy ENSZ-megfigyelőkből álló erő újbóli bevetését irányozza elő az országok közötti ütközőzónába. Az izraeli javaslat viszont kizárja, főleg a Hermon-hegy szíriai oldaláról való kivonulást.

Al-Saraa elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások a következő napokban eredményekhez vezethetnek, hangsúlyozva, miszerint a Fehér Ház nem gyakorol nyomást Szíriára, hogy beleegyezzen Izrael feltételeibe. Emellett, megjegyezte, hogy egy új biztonsági megállapodás „szükségszerű,” ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek tiszteletben kell tartania Szíria légterét, és területi integritását.

Korábban, a májusi szaúdi találkozó után Trump elnök bizakodóan jelentette a régió stabilitását hivatott Ábrahám Egyezmény bővítésére, utalva a küszöbön álló szíriai-izraeli normalizációra.

  • Megjegyzendő, hogy a Fehér Ház nem értesítette előzetesen Izraelt a rijádi találkozóról, és arról sem, hogy az elnök feloldja a szankciókat, ami főleg azért vált kínossá Jeruzsálemben, mert korábbi washingtoni találkozója során Binjámin Netanjahu miniszterelnök kifejezetten kérte az elnököt, hogy ne oldja fel a szankciókat, és aggodalmát fejezte ki Törökország egyre nagyobb szíriai szerepe miatt. Az amerikai elnök azonban más szempontokat figyelembe véve döntött, és elmondása szerint a szankciók feloldása többek között Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös, illetve Recep Tayyip Erdoğan török elnök kérésére jött létre.

A rijádi felgyorsult események ellenére, az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált a kapcsolat az erősödő izraeli katonai tevékenységek hátterében, így Al-Saraa szerint egy biztonsági megállapodás további megállapodásokhoz vezethet ugyan Izrael és Szíria között, de hangsúlyozta, hogy a normalizációs megállapodás egyelőre nincs napirenden.

Szmotrich, és a gázai bonanza

A gázai teljes megszállásra irányuló szárazföldi offenzíva állítólag még igazából el sem kezdődött, és egyelőre a cél mindössze a mintegy milliós lakosság déli kitelepítése október hetedikéig, a szárazföldi masszív bevonulás Ödön csak ezt követően veszi kezdetét. Ilymódon a háború befejezésének szándéka még elméletben sem fogalmazódik meg Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és kabinetje nyilatkozataiban, hasonlóan a túszok kiszabadítására irányuló tűzszüneti tárgyalások újrafelvétele.

Donald Trump elnök és közeli tanácsadói körében azonban, az elnök januári hivatalba lépése óta folyamatosan háttér egyeztetések zajlanak az úgynevezett „háború utáni” terveket illetően.

A gázai-riviéra és a teljes két milliós helyi lakosság végleges kitelepítésén keresztül január óta számos elmélet került ki a médiába, konkrét tervek és bejelentések a jelenleg is javában zajló megszállás hátterében értelemszerűen nem ismertek, és nem is relevánsak.

Netanjahu többször is – leginkább a nemzetközi közösségek felé, és angol nyelven azt állította, hogy nem áll szándékában kormánya vallásos cionista partenerei kívánságának engedni, és izraeli telepeket létesíteni az övezetben, sőt a területek végleges megszállását, illetve annektálását is elvetve, az arabok által irányított technokrata vezetésnek fogja visszaszolgáltatni Gázát, amint sikeresen végrehajtja a Hamász likvidálását és az övezet teljes demilitarizálását.

Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata azonban ellentmond, mind Netanjahu, mind Trump korábban hangoztatott terveinek.

„Sok pénzt fizettünk ezért a háborúért. Meg kell néznünk, hogyan osztjuk szét százalékosan a földet,” – közölte Szmotrich, hozzátéve, hogy „a (Gáza)város újjáépítésének első lépését, a rombolást már elvégeztük. Most már építeni kell.”

A pénzügyminiszter bejelentése egy szerdai tel-avivi ingatlanpiaci konferencián hangzottak el, mondván, hogy a lehetőség „megtérül,” és „már megkezdte a tárgyalásokat az amerikaiakkal.” Továbbá megjegyezte, hogy a Gázai övezet potenciális ingatlanpiaci „bőség,” és „van egy üzleti terv, amelyet a legprofesszionálisabb szakemberek állítottak össze, és ez van Trump elnök asztalán.”

Szmotrich korábban júliusban felszólalt a Kneszet „gázai riviéra – a víziótól a valóságig” című konferencián, melyen a résztvevők a zsidó telepek újjáépítésére vonatkozó terveket ismertették, és akkor azt állította, hogy Gáza „Izrael állam elválaszthatatlan részévé” válik. Továbbá kijelentette, hogy elképzelését – hasonlóan a Júdea és Szamáriai annektálására vonatkozóan, Trump elnök támogatja.

Az elnök azonban többször is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok átveszi a gázai övezetet, ahol a „Közel-Kelet Riviéráját” valósítja meg, bár nemzetközi viszonylatban, beleértve az Öböl-menti országokat sem aratott sikert ezen terveivel. A múlt hónapban a The Washington Post arról számolt be, hogy Trump-adminisztráció mérlegel egy háború utáni újjáépítési javaslatot, amely egy évtizedre amerikai ellenőrzés alá helyezné az övezetet, emellett a lakosság különféle kitelepítési és kárpótlási variációi láttak napvilágot.

Összegezve – az övezet teljes megszállására, és ezen belül Gázaváros elfoglalására és lerombolására irányuló izraeli szárazföldi hadművelet közepette, Trump a háttérben igyekszik, az úgynevezett „háború utáni” napok kidolgozását megoldani. Az elnök veje, Jared Kushner, bár magán-ember státuszát nem adta fel, köztudottan együttműködik Tony Blair volt brit miniszterelnökkel a gázai újjáépítési terveken.

A Fehér Házban a múlt hónapban zajló megbeszélés célja egy új amerikai javaslat megvitatása volt a háború lezárására, és az ezt követő időszakra vonatkozóan. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás szerint, Trump háború utáni terve ugyan figyelembe fogja venni Izrael véleményét, de „nem lesz sem Bibi, sem Dermer-terv.”

Az egyelőre tárgyalás alatt álló újjáépítési tervek megvalósítása, a katari likvidálási kísérlet előtt említett amerikai javaslat megállapodás-szintű elfogadásához volt kötött. Trump akkoriban ugyan azt állította, hogy Izrael már beleegyezett a feltételekbe, így a Hamásznak kell igent mondania, a dohai támadást követően mind a túszalku tárgyalások, mind a háború utáni tervek lekerültek napirendről. 

Autarkia

Binjamin Netanjahu miniszterelnök az ország viharos gazdasági (és diplomáciai) elszigetelődésére utaló bejelentése, vagyis az autark gazdaságra való átállásra való utalása széleskörű kritikát váltott ki szakmai berkekben. A tőzsde meredek zuhanása után Netanjahu néhány órával később sajtótájékoztatót tartott, mondván előző szavait félreértették, és beszédében kizárólag a védelmi szankciókra értette az elszigetelődést. A héber médiában megjelent riportok szerint Becalel Szmotrich pénzügyminiszter nem volt hajlandó kiállni a miniszterelnök mellett a sajtótájékoztatón, mondván ezt a hibát nem neki kell helyrehoznia.

Az előbb említett tegnapi konferencián szintén elzárkózott Netanjahu hét eleji kijelentését illetően, mondván – „nem értek egyet a miniszterelnök szavaival, és nagyon nem tetszett a spártai összehasonlítás.”

A gázai háború végtelenségig tartó húzása, és a nemzetközi viszonylatban aránytalannak minősített övezet lakóit érinti blokád, illetve a végleges kitelepítésre utaló kormányzati tervek nyomán az ország egyre inkább elszigetelődik, és a miniszterelnök környezetében hangoztatott „elszólás” mögött valójában a gazdaságra háruló  egyre nagyobb terhek beismerése áll. Annak ellenére, hogy Netanjahu igyekezz korrigálni korábbi nyilatkozatát, az elmúlt napokban a tőzsde folyamatosan veszteségget könyvelt el. A tegnapi kereskedés végén a TA 125 -1,99; a TA 35 -1,88;  míg a TA 90 -2,64 mínusszal zárt.

The post A szíriai külügyminiszter Washingtonban tárgyal a védelmi megállapodásról, és Szmotrich gázai kiárusítási tervei first appeared on Új Kelet Live.