Macron – az iráni szankciók életbe lépnek még szeptemberben

ujkeletlive

Diplomácia: iráni szankciók, és a gázai háború, – válaszol a francia elnök 

Emmanuel Macron francia elnök az izraeli 12-es csatorna riportere, Jonit Levi kérdéseire válaszolt egy tegnap este sugárzott mélyinterjú során, többek között az iráni szankciók visszaállítására vonatkozóan.

Az E3 európai uniós tagállamok egyikének vezetőjeként Macron megerősítette, hogy még szeptember végén életbe léptetik az úgynevezett „snapback” mechanizmust az iráni  szankciók visszaállítására.

„Igen, azt hiszem. Mert a legfrissebb hírek, amelyeket az irániaktól kaptunk, nem komolyak,” – hangsúlyozta a francia elnök arra a kérdésre, hogy mennyire eldöntött tény a szankciók visszaállítása, majd hozzátette, hogy Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi „megpróbált ésszerű ajánlatot tenni” az európai hatalmakkal való megállapodás érdekében, de nem kapott támogatást kormánya tagjaitól.

• Három európai ország – Franciaország, Németország és Olaszország a „visszaállítási” mechanizmus visszaállítása mellett döntött, amely lehetővé teszi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban (2015) felfüggesztett szankciók automatikusan életbe lépjenek, újabb szavazás nélkül. Az úgynevezett „snapback” aktiválásának folyamata 30 napot vesz igénybe, de az európai vezetők biztosra akarnak menni, mielőtt Oroszország októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét.

Az amerikai, és európai tisztviselők a  visszaállítási mechanizmust egyrészt tárgyalási eszköznek tekintették Teherán nyomásgyakorlására, másrészt pedig tartalék megoldásként borítékolták, amennyiben a diplomácia kudarcot vall; az irániak azonban azzal érvelnek, hogy nincs jogalap a szankciók újbóli bevezetésére, és azzal fenyegetőztek, hogy válaszul kilépnek az atomsorompó-szerződésből. Macron azonban egyértelművé tette, miszerint kudarcot vallottak az európai hatalmak, és Irán közötti megállapodásra irányuló erőfeszítések, így a jogi szankciók bevezetését támogatják.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan a jövő héten szavaz az Irán elleni ENSZ-szankciók visszaállításáról, ezt követően pedig szeptember 27-ig ismét életbe lépnek a gazdasági korlátozások.

Irán többek között azzal érvel, hogy sosem részesült teljes mértékben az alku előnyeiből, melyből az Egyesült Államok 2018-ban kilépett, emellett a Fehér Házzal folytatott nukleáris tárgyalásokhoz való visszatérést azzal hárította, megtették mindaddig, amíg Izrael és az Egyesült Államok súlyos támadást nem indított Irán ellen.

Másrészt, Teherán a hét elején újabb javaslattal állt elő, melynek lényege lett volna a visszaállítási mechanizmus több hónappal történő halasztása, cserébe az Egyesült Államokkal való tárgyalások újrakezdéséért az iráni nukleáris programra vonatkozóan, de amint Macron is nyilatkozta komolytalannak tűnt a garanciák nélküli  szándéknyilatkozat.

Az iráni szankciók mellett az interjú központi témája Macron elnök, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök között, a legutóbbi hónapokban előtérbe került nézeteltérésekre vonatkozott.

Elöljáróban a 12-es csatorna riportere elismerte, hogy a Szimchát Tóra-i támadások után Macron volt az első vezetők egyike, aki a zsidó állam támogatására Izraelbe érkezett, a következő felvetés pedig, hogy mindezek ellenére az elnök a palesztin állam elismerésének élére állt, miközben a Hamász még mindig 48, közöttük 20 életben lévő túszt tart fogva.

Macron válaszában megköszönte a lehetőséget a francia álláspont meghallgatására, majd hangsúlyozta, hogy Franciaországban mindenki tiszteli, és osztozik a családok fájdalmában.

„A kezdetektől fogva a hozzáállásunk világos volt: elítéltük a Hamász terrortámadását, legfőbb prioritásunk a túszok szabadon engedése, és ez ma is így van. Franciaország számára október 7. a legsúlyosabb terrortámadás volt honfitársaink ellen a 2016-os nizzai merénylet óta, hiszen oly sok francia, és francia–izraeli (is) életét vesztette.

Elismerjük Izrael jogát az önvédelemre, de amikor Izrael tartós háborút kezdett vívni Gázában, tiszteletteljesen, de világosan kifejeztük egyet nem értésünket. Jogos volt a terroristák semlegesítése a legitimitás, és az elrettentő erő visszaállítására a térségben, és hogy ne ismétlődhessen meg egy újabb október 7. Ugyanakkor totális háborút vívni Gázában nem hatékony, sőt, az ellenkezőjét váltja ki.

Kudarc, mert ma ugyanannyi Hamász-harcos van, mint két évvel ezelőtt, miközben a rengeteg civil áldozat teljesen lerombolja Izrael legitimitását, és imázsát nemcsak a régióban, hanem a világ közvéleménye előtt is.

A harmadik pont a Kneszet szavazása Ciszjordániáról [Júdea és Szamária]. A gyarmatosítás folytatásáról szóló döntésnek semmi köze a Hamászhoz. El kell ismernünk a palesztin nép legitim jogát egy államhoz. Ha nem kínálunk politikai perspektívát, azzal valójában a szélsőségesek kezébe toljuk őket.”

A sokakban felmerült kifogásolható időzítést illetően Macron elismerte, hogy jóval korábban meg kellett volna történnie (az elismerésnek), de jelenleg a kétállami megoldás utolsó órájában vált szerinte sürgőssé a helyzet.

Továbbá, hárítva az izraeli, és Donald Trump elnök által átvett narratívát, miszerint a palesztin állam elismerése egyenlítő a terrorizmus jutalmazásával, az elnök úgy véli – „a Hamász célja sosem két állam létrehozása volt. Ők iszlamista államot akarnak, és Izrael teljes megsemmisítését. A palesztin állam elismerése éppen az ellenkezője: annak a jele, hogy a palesztin nép legitim igénye nem azonos a Hamásszal. Tudom, hogy a Hamász cinikusan üdvözölte lépésemet, de ez puszta cinizmus. Nem hagyhatjuk, hogy monopolizálják a palesztin ügyet. Az én meggyőződésem, hogy a palesztin állam elismerése a legjobb módja a Hamász elszigetelésének.”

Macron elmondása szerint az ördögi kör megtörése érdekében új utat kellene nyitni, hozzátéve, hogy a katonai megközelítés, és a  Hamász vezetőinek megölése fontos volt, a számok ugyanakkor azt mutatják: a háború kezdete óta 10–12 ezer terroristát likvidáltak, de ugyanennyit újra toboroztak. Október 7-én kb. 25 ezer harcosuk volt – ma ugyanennyi. Ez kudarc.

Ebben a helyzetben a megoldást jelentheti a palesztinok millióinak felkínál politikai perspektíva – új oktatási program, deradikalizálás, Izrael elismerése, és békés együttélés. A Júdea és Szamáriai annektálásra vonatkozóan Macron lényegében Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter érvelését hozta fel, miszerint a vitatott területek bekebelezése valójában nem a Hamász felszámolását szolgálja, hanem a kétállami megoldás ellehetetlenítését.

Továbbá, arra a kínos helyzetre, amikor Netanjahu a palesztin állam elismerése miatt megakadályozta izraeli látogatását, Macron azt válaszolta, hogy az izraeli vezetőkkel régóta jó kapcsolatot tartott fenn, „Netanjahu a legitim miniszterelnök, tiszteletben tartom. Javasoltam, hogy találkozzunk, mert úgy gondoltam, ez tiszteletteljesebb, és hasznosabb lett volna. De mindig készen állok a párbeszédre.”

Gideon Sza’ar külügyminiszter kritikájára, miszerint politikáját a franciaországi muszlim közösség befolyásolja, ekként vágott vissza – „soha nem hoztam külpolitikai döntést belpolitikai okokból. Franciaországban a legnagyobb zsidó közösség él Európában, és a legnagyobb arab–muszlim közösség is. Számunkra a béke és az egység a kulcs. Az egyetlen út a diplomáciai megoldás felé vezet.”

A franciaországi antiszemitizmus növekedését az elnök az egyik legnagyobb aggodalomának, és traumának nevezte, megjegyezve – „az antiszemitizmusnak semmi köze a palesztin állam elismeréséhez. Az Egyesült Államokban és Németországban is megugrott az antiszemitizmus, pedig ott fel sem merült a palesztin állam elismerése.”

Emellett, Macron úgy véli, hogy az „antiszemitizmus kezelésének módja a védelem, az elítélés, és a büntetés. Nem szabad passzívan tűrni az antiszemita megnyilvánulásokat…”amikor Netanjahu miniszterelnök azt állította, hogy a palesztin állam elismerése antiszemitizmust szül, megsértett. Ez óriási hiba volt tőle, mert ezzel legitimálja az antiszemitizmust.”

Végezetül Jonit Levi személyes terveit illetően kérdezte, mondván 39 évesen lett elnök, 2027-ben pedig 50 sem lesz, amikor távozik az Élysée-ből. Mit fog tenni utána?

„Őszintén? Még nem tudom. Ez nem egy munka, hanem küldetés. Most teljesen ennek élek. Rengeteg válság és háború volt, több mint 100%-ban lekötöttek. Nyilván hibáztam is, de remélem, hogy hasznos dolgokat is elértem. Folytatom a munkát a végsőkig, és amikor eljön az idő, majd megtervezem a jövőt„…majd búcsúzóul méltatta az izraeliek példamutatását az október hetedikei támadások idején, és azt követő napokban. „Olyan emberséget láttunk. Lehet, hogy amit most mondtam, gyakran technikai vagy politikai kérdésnek tűnik, de mindig emberekről van szó. És ez a legfontosabb.”

Politika – rövid hírek

Mai Golan tagadja, hogy „megszöktette” volna az anyját a rendőrségről

A Likud minisztere szerint nem menekítette ki édesanyját a rendőrségi kihallgatásról, hanem orvosi vizsgálatra vitte, mert rosszul érezte magát, – „egyetlen rendőr sem állított meg, egy nyomozónő elkísért minket az autóig. A rendőrségi kapu csak egy nehéz elektromos kapuval nyílik,” – tette hozzá, majd ismételten kijelentette, miszerint „akkor fogok elmenni a kihallgatásra, ha mindenkit szabadon engednek, akiknek az egyetlen bűne az volt, hogy közel álltak hozzám. Nincs rejtegetnivalóm.”

Golan korrupciós ügyeinek vizsgálata a Lahav 433 különleges nyomozó egységhez került. A Társadalmi Egyenlőség, és a Nők Helyzetének Előmozdításáért felelős miniszter édesanyját a gyanú tisztázására kihallgatásra idézték be, és mialatt kiment a mosdóba lánya kivezette az épületből a rendőröknek semmit sem szólva. 

„Anyámat egy órán keresztül, eldugott szobában hallgatják ki, távol tőlem (erre több tanú is van), majd hirtelen kijön két nyomozóval, összegörnyedve, sápadtan, az egész teste reszket, sírva és érthetetlen szavakat motyogva. Mivel látszott rajta, hogy abnormális stresszben van, odamentem hozzá, és próbáltam megérteni, mi történt a szobában, és percekig próbáltam megnyugtatni, de ő sírt, és azt mondta, fáj a mellkasa, és hogy vigyem orvoshoz. Ezalatt végig ott álltak a nyomozónők, és mindent hallottak, miközben a főnökük nevetett a helyzeten,” – állítja Golan Facebookon közzétett terjedelmes vallomásában, de a rendőrségi idézésen állítása szerint ezt követően sem áll szándékában megjelenni. Ami az édesanyját illeti – „nem, nekem egyáltalán nem kell felhasználnom a mentelmi jogomat anyámért, és igen, miután orvosi vizsgálaton járt és gyógyszert kapott, anyám újra eljön, és folytatja ezt a ‘kritikus’ és ‘fontos’ kihallgatást, ne aggódjatok, ti szép lelkűek,” – majd hozzátette – „nem lennék meglepve, ha anyámnak is felajánlanának egy koronatanú egyezséget, miután a hat kihallgatottból kilencnek felajánlották.”

A Ynetnek nyilatkozó magas rangú rendőrségi tiszt szerint a tegnapi távozás „súlyos eset, miközben egy megválasztott tisztségviselő a saját törvényei szerint cselekszik, és nyíltan akadályozza a nyomozást.”

Az incidenst követően a nyomozás akadályozása, rendőr akadályozása, és hűtlenség gyanújával újabb vizsgálatot indítanak, miközben az ügyet végül továbbították az ügyészségnek, és Gali Baharav-Miara államügyésznek.

Előzmények – Aaminiszter asszonyt, és társait azzal gyanúsítják, hogy csalást követtek el, miközben közpénzeket magáncélokra használtak fel, fiktív álláshelyeket hoztak létre a minisztériumban, valamint eltitkolták a finanszírozási forrásokat. A rendőrség szerint mindezt civil szervezetek, és állami rendszerek felhasználásával – „illegális pénzkivonási eszközként” hajtották végre. Emellett, a kihallgatott gyanúsítottak között volt Golan egyik jelenlegi tanácsadója is. A rendőrség a gyanúsított jávnei otthonában tartott házkutatás meglepődött, amikor marihuánaültetvényt talált, amelyet a héber média jelentései szerint a tanácsadónő férje működtetett.

The post Macron – az iráni szankciók életbe lépnek még szeptemberben first appeared on Új Kelet Live.