ujkeletlive
Diplomácia
Donald Trump elnök megelőlegezett támogatását a telepes szuverenitás kiterjesztésére izraeli politikai források korábban már kiszivárogtatták a héber, illetve a nemzetközi médiában egyaránt. Szintén izraeli magas rangú politikai tisztviselők névtelen nyilatkozatai arra utaltak, hogy a múlt héten Jeruzsálembe látogató Marco Rubio külügyminiszter hasonló beleegyezését adta a Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter által kezdeményezett Júdea és Szamáriai (Ciszjordánia) területek szinte teljes mértékben történő annektálására, amit Rubio hivatalosan azonban nem erősített meg.
Az ENSZ heti közgyűlését megelőzően már elindított palesztin állam elismerését szorgalmazó bejelentéshullám közepette [közöttük számos Izraeli szövetséges] Binjámin Netanjahu miniszterelnök élesen elutasította a terrortámogató bejelentéseket, majd hivatkozva az Egyesült Államok támogatására, azt ígérte, hogy washingtoni útjáról megfelelő válasszal tér vissza.
A Cion Szárnya miniszterelnöki járat hajnalban indult a tengerentúlra; és a tervek szerint Netanjahu ma délután New Yorkban, az ENSZ közgyűlése előtt tart beszédet, hétfőn pedig a Fehér Házban találkozik Trump elnökkel.
Amerikai útját, és a fő kérdést illetően a héber médiában elindultak a találgatások, többek között a Kan közszolgálati csatorna belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Netanjahu egy „szimbolikus” annektálás bejelentését szeretné jóváhagyatni az Ovális Irodában.
Az izraeli szuverenitás kiterjesztése a vitatott területeken (Júdea és Szamária) azonban, a Trump által a régió stabilitását, és prosperitását biztosító eddigi legjelentősebb külpolitikai eredménye, az Ábrahám Egyezmény végső összeomlását eredményezné, különös tekintettel a gázai háború egyenlőre nem látható befejezésére. Netanjahu távollétében az amerikai elnök keddi ENSZ felszólalása után saját, 21 pontos gázai béketervét mutatta be különmegbízottja Steve Witkoff révén a meghívott Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, Törökország, Indonézia és Pakisztán vezetőinek, elkötelezve magát a háború lezárását, és az összes túsz kiszabadítását illetően.
A megbeszélés után a jelenlévő arab, és muszlim vezetők közös nyilatkozatban erősítették meg Trump tervét, a zárt ajtók mögött elhangzott tárgyalásokon azonban, többek között a küszöbön álló szuverenitás kiterjesztésének, és a gázai övezet izraeli megszállásának megakadályozását szabták feltételként.
Az említett területek annektálásával kapcsolatban, az elnök januári hivatalba lépése óta nem tett hivatalos bejelentést, különböző csatornákon kiszivárgott, hogy a keddi megbeszélésen ígéretet tett a feltételek teljesítésére.
Netanjahu megérkezése után telefonon egyeztetett az elnökkel, míg bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter jelenlétében New Yorkban találkozott Witkoffal, valamint Trump vejével, Jared Kushnerrel az úgynevezett 21 pontos terv megvitatása céljából.
Az Axiosnak nyilatkozó fehér házi források szerint Trump úgy véli, hogy a gázai háború további húzása teljes mértékben elszigetelné Izraelt, míg annak lezárása ennek ellenkezőjét váltaná ki.
Végezetül, az elnök tegnap este először nyilatkozott a területek annektálását illetően:
„Nem fogom megengedni Izraelnek, hogy annektálja Ciszjordániát…ebből elég volt már. Ideje most megállni” – válaszolta Trump újságíróknak, hozzátéve, hogy tegnap telefonbeszélgetéseket folytatott Netanjahuval és arab vezetőkkel a gázai helyzetről, és azt állította, hogy hamarosan megszülethet egy megállapodás.
Emellett, az Ovális Irodában Recep Tayyip Erdogan török elnököt vendégül látó Trump közösen tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy szerinte küszöbön a gázai háború vége, és intenzív egyeztetéseket folytat több arab vezetővel.
A Netanjahuval tervezett fehér házi látogatással egyidőben, elvileg bemutatja 21 pontos béketervét, amely a háború befejezését, a túszok kiszabadítását, miközben a gázai övezet vezetésére arab–muszlim országok részvételével működő nemzetközi igazgatási mechanizmust fognak létrehozni, amelyben a Palesztin Hatóság is részt kapna. Különböző nemzetközi médiában megjelent hírek szerint Trump tervének központi szereplője Tony Blair volt brit miniszterelnök lesz, akit a gázai ideiglenes igazgatás élére neveznek ki, és akinek háttérmunkáját az elnök közvetlen tanácsadói, köztük Jared Kushner is segíteni fogja.
Mindezen előzmények közepette Binjámin Netanjahu ma délután mond beszédet az ENSZ közgyűlése előtt. A miniszterelnök valószínűleg olymódon állítja össze beszédét, hogy megfelelő üzenetet közvetítsen az izraeli szavazók, és a Fehér Ház irányába is. Ilymódon támadó hangnemben fog bírálatot mondani a palesztin államot elismerő vezetők, – hangsúlyozottan Emmanuel Macron francia elnök ellen, kiemelve a bejelentések mögött álló terrorizmus, és a Hamász terrorszervezet támogatását, miközben vezetése alatt a hadsereg több frontos egzisztenciális háborút vív. Trump tegnapi bejelentését követően azonban nem világos, hogy korábbi kijelentésén túlmenően, – „miszerint nem lesz palesztin állam, a területek annektálására milyen formában fog utalni.
Minden bizonnyal jelezni fog Trump, és a gázai tervbe bevont arab országok felé, kiemelve a háború meghataz legfőbb célját – a túszok szabadon bocsátását, és a Hamász felszámolását, miközben a háború utáni rendezésről szóló megállapodásokat várhatóan ez utóbbi tényezők megvalósulásától teszi majd függővé.
- A Palesztin Hatóság elnöke Mahmoud Abbász beutazását az Egyesült Államokba, és megjelenését az ENSZ előtt, az amerikai külügyminiszter ugyan megakadályozta, de videóüzenetben tegnap mégis felszólalt a közgyűlés előtt
- „Annak ellenére, hogy népünk mennyit szenvedett, elutasítjuk azt, amit a Hamász 2023. október 7-én tett: az izraeli civilek elleni támadásokat, és túszul ejtésüket. Ezek a cselekedetek nem képviselik a palesztin népet és annak igazságos küzdelmét a szabadságért és a függetlenségért. Hangsúlyozzuk, hogy a Gázai övezet a Palesztin Állam elválaszthatatlan része, és készek vagyunk teljes felelősséget vállalni a kormányzásért, és a biztonságért. A Hamásznak semmiféle szerepe nem lesz a kormányzásban, és a Hamásznak, valamint minden más frakciónak át kell adnia fegyvereit a Palesztin Hatóságnak, az állami intézmények, az egységes jogrend, és az egyetlen legitim biztonsági erők felépítésére irányuló erőfeszítések keretében,” – ígérte Abu Mazen (Abbász), majd kiemelte – „Ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem akarunk fegyveres államot.”
Netanjahu rendhagyó módon szűkített kísérettel utazott az Egyesült Államokba, nem vitt magával újságírókat, és eleve hosszabb útvonalat választott kikerülve azon országokat, ahol esetleges kényszerleszállás esetén érvényesíthetnék az ellene kiadott hágai elfogatóparancsot.
Azontúl, hogy újságírók, és nemzetbiztonsági tanácsadója – Tzahi Hanegbi nélkül indult útnak, kereskedelmi járaton három Likudos politikai tanácsadóját David Sarant, Luk Topázt, és Ajelet Szeliket viszont magával vitte.
Zini kinevezésének jóváhagyása
A Grunisz-bizottság végül jóváhagyta Binjámin Netanjahu miniszterelnök jelöltje, David Zini kinevezését a Sábák belbiztonsági szolgálat élére.
A benyújtott szakmai bírálatok ellenére a bizottság szerint Zini cáfolta a jogállamiság semmibevételével kapcsolatos kijelentéseket, ezért a testület úgy döntött, hogy az etikai vizsgálat keretein belül nincs alapja Zini jelölti elutasításának.
A bizottság névadója, Grunisz volt elnök véleményében, amelyet a miniszterelnöknek nyújtott be, hangsúlyozza, miszerint Zini a bizottság előtt tagadta, hogy valaha is tett volna olyan kijelentéseket, miszerint a miniszterelnökhöz való lojalitás fontosabb a törvénynek való alárendeltségnél. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a belbiztonsági szolgálat vezetője ugyan a miniszterelnöknek van alárendelve, de a miniszterelnök maga is a törvény alárendeltje. Ismételten kiemelte saját törvényi kötődését, de hozzátette, hogy nem tekintené magát alárendelve a törvénynek abban az esetben, ha például disznóhús fogyasztására kötelezné.
„Az anyagokból kiderül, hogy valóban voltak esetek, amikor a miniszterelnök a szolgálat vezetőitől olyan lépések megtételét kérte, amelyek nem illenek egy demokratikus rendszerhez,” – áll a Netanjahunak benyújtott dokumentumban, ugyanakkor leszögezve, „ezen a követelések harmadik személy jelenléte, és dokumentálás nélkül merültek fel.”
„Elvárható, hogy ha Zini vezérőrnagyot kinevezik a szolgálat élére, megértse, és tudja: a miniszterelnöknek, és a kormánynak való alárendeltség nem igazolhat olyan lépéseket, és cselekedeteket, amelyek nem felelnek meg tágabb értelemben a demokratikus rendnek, konkrét értelemben pedig a tisztesség követelményeinek,” – közli Grunisz indoklásában.
A bizottság döntése után a Legfelsőbb Bírósághoz ismételten petíciót fognak benyújtani, de végül a közeljövőben a miniszterelnök minden bizonnyal kinevezi Zinit a Sábák élére, a sok vihart kavart elődje, Ronen Bar menesztését követően.
Ejál Zamir elsőként gratulált az új Sábák főnöknek, mondván – „a szervezetek közötti együttműködés kritikus az ország biztonsága szempontjából, és a hadsereggel együtt mindenben támogatni fogja, hogy sikeres legyen a feladatában.”
The post Trump: elég volt, a telepes szuverenitás kiterjesztése nem fog megtörténni first appeared on Új Kelet Live.
