ujkeletlive

Trump-terv: állítólag a Hamász jóváhagyása nélkül is összejön

Alig egy nappal azt követően, hogy Donald Trump elnök Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel az oldalán a Fehér Házban bejelentette 20 pontos tervét a gázai háború befejezése, és az összes túsz kiszabadítása érdekében, az elnök legfeljebb három – négy nap türelmi adott a Hamász terrorszervezetnek az igen válaszra, különben ismételten nagyon rossz dolgok bekövetkeztét ígérte.

A gázai rendezés tervének hétfői bejelentését nagy napnak, talán a civilizáció egyik legnagyobb napjának nevező elnök támogatására felsorakozó arab és muszlim országok nevében, a siker érdekében Katar, és Egyiptom tárgyalóihoz Törökország is csatlakozott, hogy együttesen gyakoroljanak nyomást a Hamászra.

Jelentések szerint a Hamász általánosságban pozitívan fog reagálni Trump javaslatára, némi fenntartással, például a tervben nem tisztázott izraeli kivonulás menetrendjét illetően.

Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari emír elmondása szerint a Hamász-vezetőknek kifejtette, hogy ennél jobb ajánlatot már nem fognak kapni, – nyilatkozta az Axiosnak egy belső forrás, hozzátéve, hogy a Hamász fenntartásait képező amerikai garanciát illetően, a Trumppal folytatott beszélgetései alapján a katari emír biztos abban, hogy az amerikai elnök komolyan elkötelezett a háború befejezése végett.

Al-Thanival egyetemben, Haszan Rasad egyiptomi, illetve Ebrahim Kalin török hírszerzési igazgató tegnap ismét megbeszélést tartott a Hamász vezetőivel Dohában. A katari emír a találkozó előtt (Al-Dzsazíra) reményét fejezte ki az iránt, hogy „mindenki konstruktívan tekint a tervre, és megragadja a lehetőséget a háború befejezésére,” ugyanakkor hozzátette, hogy a Hamásznak konszenzusra kell jutnia az összes többi gázai frakcióval, mielőtt hivatalos választ adna.

Az eredeti terv, amit Trump az arab támogató országokkal korábban bemutatott, azonban jelentős változásokat tartalmaz Netanjahu feltételeinek kielégítésére.

Az előre nem közölt változások után Al-Thani kedden azt nyilatkozta, hogy Trump terve „még korai szakaszban van, és fejlesztésre szorul,” illetve hangsúlyozta, hogy további tárgyalásokra van szükség a megvalósíthatóságra vonatkozóan, de az elnök elfogadva Netanjahu kikötéseit kijelentette, hogy „nincs túl sok mozgástér” a további tárgyalásokra.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök bizalmasa Ron Dermer stratégiaügyi miniszter közbenjárására számos változtatással egészítette ki a tervet – ilymódon lassítva, és kvázi vétójogot biztosítva az izraeli hadsereg kivonására vonatkozóan, ami a túszok elengedéséig szinte egyáltalán nem fog megtörténni – a javaslat alapvetően mégis ellentmond kormánya radikális partnerei elveinek.

Netanjahu a fehér házi találkozó után rögtön visszautazott Izraelbe, és azonnali kormányülést hívott össze, egyrészt az ominózus tervvel kapcsolatos feszültség csillapítására, másrészt jelöltje, David Zini kinevezése jóváhagyására a Sábák belbiztonsági szolgálat élére.

Korábban kiszivárgott, hogy legközelebbi bizalmasa, a Trump-terv megreformálásában is közreműködött Ron Dermer, végül kilép a kormányból, és lemond tisztségéről is, amit Netanjahu a tegnapi ülésen megerősített, mondván „hamarosan befejezi” miniszteri szerepét a kormányban, bár több ügyben továbbra is részt vesz.

Az ominózus gázai háború befejezésére irányuló megállapodást illetően a Wall Street Journal arról számolt be, hogy számos tisztázatlan eleme bizonyára tárgyalást alapját képezi, úgy mint a hadsereg kivonásának menetrendje, és a palesztin állam kérdése, ami Netanjahu kérésére homályos utalás maradt, az eredetileg tervezett kétállami megoldás helyett.

Kormányának tegnapi ülésén a miniszterelnök elismerte a bonyolult fogalmazást, ami kvázi mellőzi a palesztin államot, és helyette legfeljebb egyfajta önrendelkezési jogot biztosítana a palesztinoknak, emellett az Ynet értesülései szerint hozzátette – „a Palesztin Hatóság nincs a képben. Még a Béketanácsba sem neveznek ki képviselőket. A feltételek számosak, és szigorúak, és Izrael, valamint az Egyesült Államok dönt arról, hogy a Hatóság megfelel-e ezeknek a feltételeknek.”

  • Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter a bejelentés után már jelezte fenntartásait a tervvel kapcsolatban, számos vörös vonalat jelölve ki a háború befejezésére, ugyanakkor arra utalt, hogy reményei szerint a Hamász elutasítja a megállapodást, ezért nem vetette fel, az eleve számtalanszor bejelentett kormányból való kilépését.
  • Hasonlóan Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter, aki már egyszer sokkal kevesebbért kilépett a kormányból, tudván, hogy csak idő kérdése visszatérése, a tegnapi ülésén hosszasan ismertette ellenvéleményét, mondván:
    • „A küszöbön álló megállapodás veszélyes Izrael biztonságára. Még sokat fogok beszélni róla, miniszterelnök úr, de már most ki kell mondani: ez árt a biztonságnak, tele van résekkel, nem éri el a háború céljait, amelyeket kitűztünk – elvonja a hadsereget a Gázai övezet feletti operatív ellenőrzéstől, és az elfoglalt területektől, Izrael biztonságát nemzetközi erők kezébe adja. Hirtelen egy harmadik félnek kellene gondoskodnia a biztonságunkról, amnesztiát ad a Hamász gyilkosainak, és ez egyszerűen felfoghatatlan. Sajnálom, hogy elrontom az ünneplést.„

      „Mi van a kivándorlási tervvel, mi van az annektálással? Ebben a rossz megállapodásban benne rejlik egy palesztin állam lehetősége. Értem, hogy nyomás alatt voltál, de nem lett volna szabad egy ilyen, lyukakkal teli megállapodással előállni. Igaz, mindannyian meghatódunk a túszok visszatérésétől, de az ár, amit ezért kell fizetnünk, felfoghatatlan. Még el fogom mondani a magamét erről az ügyről,” – közölte Ben-Gvir.

Eközben, a Ynet szerint a B-terv amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva, hogy a Hamász elutasítása esetén „az Egyesült Államok, Izrael, valamint arab és nemzetközi partnerek előmozdítják Trump vízióját Gáza azon részein, amelyek már nincsenek a terrorszervezet ellenőrzése alatt.” Ami megállapodásból kiradírozott kétállami megoldást illeti, Szaúd-Arábia bármilyen tervről is legyen szó, aligha fog finanszírozni az kétállami megoldás egyértelmű elmozdítása nélkül – így végül Trumpnak kell meghozni a döntést.

Mindenesetre, az úgynevezett szövetséges arab országok, és különös tekintettel a fő tárgyaló Katar valószínűleg rá tudja venni a Hamászt a pozitív válaszra, és csak ezt követően, kell Szmotrichnak, és Ben-Gvirnek eldönteni, hogy továbbra is a kormányban kívánnak maradni, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan a megállapodás ellen szavaznának. A politikai jóváhagyást követően, az utolsó simításokra izraeli delegáció utazna Dohába, így a legjobb esetben is napokat kellene várni a túszok kiszabadítására, miközben Gáza megszállása továbbra is nagy erőkkel folytatódik..

Amerikai útjáról való hazatérése után rögtön összehívott kormányülés legfontosabb napirendi pontja azonban Netanjahu jelöltje, David Zini kinevezésének jóváhagyása a Sábák belbiztonsági szolgálat élére.

Viharos előzmények, és a Grunisz-bizottság jóváhagyása után, a kormány egyhangúlag megszavazta David Zini vezérőrnagy kinevezését, aki már jövő hét elején elkezdi öt évre szóló mandátumának kitöltését.

Zini, a korábban menesztett Ronen Bart váltja, azt követően, hogy saját jelöltje győzelmét üdvözlő Netanjahu hangsúlyozta „a 2023. október 7-e utáni valóság új Sábák vezetőt követel, aki a szervezeten kívülről érkezik.”

A Kan közszolgálati csatorna információi szerint s kinevezést sietettő miniszterelnök célja az volt, hogy megakadályozza az utolsó pillanatban indítható jogi lépéseket Zini hivatalba lépése előtt. A bejelentést követően a Kormányzati Minőségért Mozgalom a Legfelsőbb Bírósághoz fordult ugyan, kérve a kinevezés megsemmisítését, de a próbálkozás valószínűleg esélytelennek fog bizonyulni.

Annál is inkább, mivel a szavazás előtt Gali Baharav-Miara főügyész közölte, hogy „nincs jogi akadálya Dávid Zini kinevezésének, annak ellenére sem, hogy bizonyos nehézségeket felvet,” ugyanakkor kijelentette, amennyiben olyan ügyek kerülnek Zini elé, melyek a miniszterelnök személyes, vagy politikai érdekeit, beleértve a büntetőperét is érinthetik, úgy állásfoglalásért, és jogi iránymutatásért köteles folyamodni.

Baharav-Miara állásfoglalása megegyezik a kinevezést jóváhagyó Grunisz-bizottság ajánlásával, ez utóbbi megállapítva, hogy Zini megcáfolta azon állításokat, melyek szerint nem tartaná tiszteletben a jogállamiságot, és más források is megerősítették ezt, következésképpen úgy ítélte meg, hogy a hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi vizsgálat alapján nincs akadálya kinevezésének.

The post Trump siettetné a Hamászt; Zinit kinevezték a Sábák élére first appeared on Új Kelet Live.