Avi/ujkelet.live

A háború 787. napja: Több koalíciós törvényhozó is bírálta hétfőn Boaz Biszmuth, a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke által javasolt, az ultraortodox sorkatonai szolgálatot szabályozó törvényjavaslatot a vitatott jogszabályról szóló vita során, figyelmeztetve, hogy az nem fog átmenni a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatán, és a jelenlegi formájában nem tudják támogatni.

Az Alija és Integrációs miniszter, Ofir Szofer, a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus pártból „szégyenletesnek” nevezte a tervezetet. Szofer azt mondta, hogy „mindent megtesz, hogy meggyőzze a pártjában lévő kollégáit, hogy ellenezzék a tervezett felháborító intézkedést”, még akkor is, ha Binjámin Netanjahu miniszterelnök kirúgja őt. A párt hét képviselője közül Szoferrel együtt hárman nyilvánosan kifejezték ellenzésüket a jelenlegi törvényjavaslattal szemben.

A bizottsághoz intézett beszédében Dan Illouz, a Likud képviselője megismételte korábban megfogalmazott kifogásait, azzal érvelve, hogy jelentős módosítások nélkül „a törvény nem lesz elég jó, és nem fogja meghozni a szükséges változást Izraelben, mind biztonsági, mind társadalmi szempontból. Ezt nem lehet sorkatonai szolgálatra vonatkozó törvénynek nevezni, és az ultraortodoxok definícióját nem lehet kiterjeszteni olyan emberekre, akik már nem ultraortodoxok, akik már nem részei az ultraortodox közösségnek.”

Elijahu Revivo likudos képviselő kijelentette, hogy jelenlegi formájában „nem lesz többség” a törvényjavaslat támogatására, „a koalícióban sem”.

A Likud párt képviselője, Mose Szaada elutasította Joszi Fuchs kabinettitkár állítását, miszerint a törvényjavaslat „három és fél éven belül 23 000 ultraortodox katonát sorozna be”, azzal érvelve, hogy ezt lehetetlen garantálni, mivel a törvényjavaslat nem határoz meg kvótát arra vonatkozóan, hogy hány újonc szolgálhat harci beosztásban.

A vita elején felszólaltak a gyászoló izraeli katonák családtagjai. Hagai Lober, akinek a fia 2023 decemberében esett el Gázában, arra sürgette a koalíciós tagokat, hogy ellenezzék a törvényjavaslatot. „Különbséget tesznek vér és vér között. Én erre a kormányra szavaztam. Most, választási évben, azokat, akik igennel szavaznak, politikailag felelősségre vonjuk.”

Iccik Bonzel, akinek fia 2023 decemberében esett el Gázában, így szólt Meir Porus ultraortodox (askenázi Jahadut Hatora) törvényhozóhoz: „Nézz a szemembe” – mondta. „Eltemettem a fiamat, míg az országban ultraortodoxok járkálnak az utcákon, semmit sem csinálnak, Tórát sem tanulnak. Itt az ideje, hogy követeljétek ezt az egyenlőséget. Akik tanulnak, hagyják, hogy tanuljanak, és akik nem, azoknak egyenruhát kell ölteniük és az Izraeli Védelmi Erőkben kell szolgálniuk.”

Porus mindeközben rasszizmussal vádolta a törvényhozókat.

„Sokan itt nem tisztelik a Tóra-tanulókat. De én büszke vagyok rá, hogy képviselhetem őket” – mondta, felidézve, ahogy az akkori izraeli nagykövet, Chaim Herzog széttépte a cionizmust és a rasszizmust egyenlővé tevő határozatot az ENSZ Közgyűlésén 1975-ben.

„Szóval mit hallunk itt? Azt, hogy az ultraortodoxok nem jelentkeznek katonának? Tegnap felkerestem a Kneszet Kutató- és Információs Központját, és megtudtam, hogy sok beduin nem jelentkezik. Vannak drúzok, akik nem jelentkeznek katonának, és vannak mások is, akik szintén nem. De a főügyész nyomására a törvény csak az ultraortodoxokra vonatkozik, annak ellenére, hogy vannak mások, akiket nem soroznak be? És ez egy zsidó uralom alatt álló országban történik” – jelentette ki Porus.

Porusnak válaszolva Sarren Haszkel külügyminiszter-helyettes (Új Remény) kijelentette, hogy „a drúz, cserkesz, keresztény, beduin és még a muszlim közösségek számos tagja is bevonul, mert értik, mi van odakint. Jobban értik az ellenségeinket, mint mi őket, és megértik, hogy ezt a földet meg kell védeni.”

Biszmuthhoz fordulva Haszkel azt mondta, hogy a javasolt törvényjavaslat értelmében „a következő két évben egyetlen ultraortodoxot sem soroznak be”, és hogy még a törvény hatálybalépése után is késni fog a szankciók végrehajtása. „Tudjuk, hogy az emberi erőforrás a következő konfliktusra való biztonsági felkészülés egyik sarokköve. És mit teszünk katonáink moráljával? A motivációjukkal?”

Biszmuth a vita során kijelentette: „A Tóra tanulmányozásának óriási értéke van, mivel megőrzi a nép spirituális magját.”

Juli Edelstein, a bizottság korábbi elnöke, akit Netanjahu azért menesztetett, mert ellenállt egy széles körű mentességeket lehetővé tevő törvényjavaslatnak, azt mondta, hogy a Biszmuth által javasolt új tervezet célja, hogy lehetővé tegye, sőt ösztönözze a besorozás alóli kibújást. „Szankciók nélkül semmi sem fog történni. A törvény célja látszólag a koalíció védelme, de biztosan nem toborzás az izraeli hadseregbe” – mondta Edelstein. „Ha ez a jogszabály elfogadásra kerül, az csapás az állam biztonságára.” Hangsúlyozta, hogy a hadseregnek további 12 000 katonára van szüksége azonnal.

Jair Lapid ellenzéki vezető: „Ez egy förtelmes kibújási törvénytervezet. Ez mindenki elárulása, aki az elmúlt két évben harcolt és áldozatot hozott.” Hozzátette: „A hadsereg többször is azt mondta, hogy szüksége van rájuk, de a korruptak elárulják az ország biztonságát a kibújóknak.”

Lapid később a sajtónak nyilatkozva pártja frakcióülése előtt: „Ez nem fog megtörténni. Ez a törvényjavaslat nem fog átmenni. Megállítjuk a bizottságban. Ha nem a bizottságban, akkor a plenáris ülésen. Ha nem a plenáris ülésen, akkor a bíróságon. És ha nem a bíróságon, akkor az utcán. Nem lesz belőle törvény.”

Több mint 60 helyi önkormányzati vezető támadta közösen a törvényjavaslatot.

„Az izraeli hadseregbe való besorozás az egyik legjelentősebb kifejeződése a közös izraeli sorsnak” – írták a tisztviselők Netanjahu miniszterelnöknek, Iszrael Katz védelmi miniszternek és Biszmuthnak a héber média szerint. „Ez határozza meg nemzeti ellenálló képességünket, amely a felelősségvállaláson és az államhoz, valamint polgárai védelméhez való közös hozzájáruláson múlik.”

A tisztviselők rámutattak az Izraeli Védelmi Erők további emberi erőforrás-szükségletére is, és kijelentették: „A beterjesztett sorkatonai törvény veszélyt jelent a társadalmi szövetre, és elmélyíti a válságot az ország polgárai és intézményei között.”

A Biszmuth által támogatott új javaslat jelentősen csökkentené az ultraortodox férfiak besorozási követelményeit. Törli az összes behívó értesítést, amelyet a korábbi, 2023-as mentesítési keret lejárta óta adtak ki.

A törvényjavaslat kibővíti az ultraortodoxok fogalommeghatározását is, kiterjesztve azt az ultraortodox iskolákból kihullott diákokra, valamint mindenkire, aki legalább két évig tanult egy ultraortodox intézményben 14 és 18 éves kora között.

A javaslat éves kvótákat határoz meg az ultraortodox toborzásra: 8160 az első évben, 6840 a másodikban, majd 8500-ra emelkedik a negyedikben, a behívóra jogosultak pedig legalább felére az ötödik évben. A kvóta legfeljebb 10 százaléka teljesíthetne polgári nemzeti szolgálatot, vagy szolgálhatna a Moszadnál, a Sabakban, a rendőrségnél vagy a börtönökben.

Ha a kvótákat nem teljesítik, a jesivák elveszítenék az állami finanszírozást a szolgálatra nem jelentkező diákok számára, bár ezek a szankciók csak 18 hónappal később lépnének hatályba.

A személyre szabott szankciók, mint például a jogosítvány megtagadása, a 23 éves korig tartó utazási tilalom, valamint az ösztöndíjakra vagy bizonyos adókedvezményekre való jogosultság elvesztése csak azokra vonatkoznának, akik nem kaptak mentességet és nem jelentkeztek katonai szolgálatra, kivéve, ha egy tartalékos ezredes vezette különbizottság felmentést ad nekik.

The post Sorkatonai blöff: Egyelőre nincs meg a többség first appeared on Új Kelet Live.