ujkeletlive
Diplomácia
Friedrich Merz német kancellár és Binjámin Netanjahu miniszterelnök
A Szimchát Tóra-i mészárlások után Izrael önvédelemhez való jogát nemzetközi viszonylatban nem vonták kétségbe, később azonban a végtelennek tűnő gázai háború miatt a zsidó állam szövetségeseivel, és a nem ellenségként számon tartott arab államokkal a kapcsolatok érezhetően elhidegültek. Binjámin Netanjahu miniszterelnök az ország elszigetelődését pillanatnyi állapotnak minősítve arra utalt, miszerint a háborút követően a kedvező gazdasági-katonai potenciál miatt a diplomáciai kapcsolatok ismét a csúcsra törnek. Donald Trump elnök viszont úgy véli, hogy az elhidegült kapcsolatok élénkítésére Izrael hajlandóságán keresztül vezet az út az általa kidolgozott gázai átfogó terv, és annak második szakasza végrehajtására vonatkozóan.
Az első pozitív jel Friedrich Merz német kancellár izraeli látogatása, közvetlenül az első Nyíl-3 ballisztikus rakétaelhárító üteg telepítését követően. A két ország között érzékelhetően javuló tendenciákat jelzi a gázai háború miatti fegyverembargó lazítása a túszok elengedését biztosító tűzszüneti megállapodást követően, de emellett az Izrael-ellenes bojkottok megakadályozásában Merz szintén Izrael fő támogatójának számít.
A német kancellár hivatali idejének első izraeli látogatása során szombat este Jichák Herzog elnök fogadta, tegnap pedig tárgyalásokat folytatott Netanjahu jeruzsálemi rezidenciáján, miután közös sajtótájékoztatón jelentek meg a riporterek előtt. Merz mindenekelőtt hangsúlyozta Berlin támogatását, utalva Németország Holokausztra vonatkozó jóvátételi kötelezettségére. Ugyanakkor, amint az várható is volt, Netanjahu és a kancellár sem titkolta nézetkülönbségeiket, melyeken túllépve azonban mindketten hangsúlyozták a két ország közötti partnerség erősítését.
Merz elmondása szerint országa úgy véli, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius jogot szem előtt tartva másképp kellett volna lebonyolítania a gázai háború egyes fejezeteit, ugyanakkor nem vitatott, hogy Németország utolsóként vezetett be részleges fegyverembargót, majd az elsők között volt feloldását illetően.
Emellett, a két vezető között felvetődött a legkényesebb kérdés is, a Júdea és Szamáriai fokozódó feszültség, és a kormány szándéka a vitatott területek feletti izraeli szuverenitás kiterjesztésére vonatkozóan. Így Merz arra szólította fel Netanjahut, hogy álljon el a területek annektálásától, és fogadja el a kétállami megoldást.
Netanjahu hangsúlyozta, hogy a gázai tűzszünet első szakasza „majdnem” befejeződött, ilymódon hamarosan a második szakaszra térhetnek át.
A miniszterelnök közölte, hogy hónap végi tervezett fehér házi látogatása során szándékában áll megvitatni Trumppal a folytatást, feltéve ha a még mindig Gázában fogvatartott utolsó elesett túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványait a Hamász visszaadja.
Továbbá, megjegyezve a küszöbön álló számos „békelehetőséget,” és utalva az Irán ellenállási tengelyére mért izraeli katonai csapásokra, Netanjahu kijelentette, hogy Washingtonban meg fogja vitatni a Trump-terv második szakaszát és azt is, „hogyan lehet véget vetni a Hamász uralmának Gázában, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy más jövőt biztosítsunk Gázának, és számunkra, akik Gáza mellett élünk.”
A miniszterelnök ismételten hangsúlyozta a Gáza „deradikalizálása” érdekében várható lépéseket, ami „Németországban is megtörtént” (a második világháború után) – fordult a kancellár felé, majd hangsúlyozta – „számos világvezetővel folytatok tárgyalásokat, de amikor Merz kancellárral beszélek, az őszinte, és nyílt párbeszéd, még akkor is, ha vannak nézetkülönbségeink.”
Ilymódon áttérve az említett nézetkülönbségekre, Netanjahu elutasította a palesztin állam létrehozásának ötletét, melyet Merz, Európa nagy részével együtt támogat.
„Nyilvánvalóan más a nézőpontunk, mert egy palesztin állam célja a világ egyetlen zsidó államának elpusztítása lenne. A palesztinoknak már volt egy államuk Gázában, egy de facto államuk, és azt arra használták, hogy megpróbálják elpusztítani az egyetlen zsidó államot.”
Ami a vitatott területek annektálását illeti, Netanjahu arra hivatkozott, hogy az izraeliek túlnyomó többsége ellenzi a palesztin állam létrehozását a Hamász október 7-i támadását követően, bár azt megígérte, hogy a közeljövőben nem fog megtörténni a szuverenitás kiterjesztése. Netanjahu egyelőre nem hangsúlyozza a telepek annektálását, és a gázaiak kitelepítését főként azért, mert Trump elnök eleve bejelentette, hogy nem támogatná az erre vonatkozó döntést. Végezetül, hárítva a kérdést, a miniszterelnök azt javasolta, hogy Júdea és Szamária sorsát illetően a vitát későbbi időpontra halasszák, mivel a jelenlegi hangsúly azon van, hogyan lehet továbblépni az Izrael, a Hamász és az Egyesült Államok közötti tűzszüneti megállapodás második fázisába.
A sajtótájékoztató végén a miniszterelnök „nemmel” válaszolt arra a kérdésre, hogy visszavonulna-e a politikától korrupciós ügyeiben benyújtott elnöki kegyelem feltételeként. Hárítva a további „aggodalmakat,” azt mondta a választók is aggódnak sorsa miatt, „és ők fognak nyilvánvalóan dönteni, de nagy feladataink vannak, többek között Németországgal, egy olyan történelmi együttműködésben, mely sok tekintetben felülmúlja a korábbi együttműködésünket, ami már önmagában is elég figyelemreméltó volt. De ez nem meglepő, mert, amint láthatják, Merz kancellár egy tekintélyes figura,” – utalt viccesen Merz magasságára.
Merz hivatali idejének első izraeli látogatását Netanjahu nem tudja viszonozni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa miatt, amit az erős társadalmi nyomás miatt a német vezető nem hagyhat figyelmen kívül, bár választási kampánya során másképp nyilatkozott.
- Katar – hidegülés után közelítés?
Visszatérve a korábban említett izraeli elszigetelődésre, Trump és különmegbízottai csúcstalálkozót igyekeznek összehozni Netanjahu és Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök között, akivel a gázai konfliktus alatt különösen megromlott a kapcsolat. Netanjahu, és az egyiptomi elnök immár nyolc éve nem találkozott nyilvánosan, ezért a Fehér Ház közvetítőként a felek közötti kapcsolat javítására törekszik, ami első körben azt jelentené, hogy Izraelnek engedményeket kellene tennie Egyiptomnak, beleértve egy stratégiai gázmegállapodás aláírását az országok között.
Eközben, az Egyesült Államok, Izrael és Katar jövő hét elején háromoldalú találkozót tart New Yorkban a dohai sikertelen izraeli csapás után teljesen összeomlott viszony javítása érdekében, – jelentette az Axios ügyben érintett forrásokra hivatkozva.
A várhatóan magasszintű találkozó a gázai háború lezárásáról szóló megállapodást követően az első lesz, melynek kulcsfontosságú közvetítője volt a dohai vezetés, emellett az időpont jelzés a gázai békefolyamat új szakaszának küszöbén.
A New-yorki háromoldalú találkozó házigazdája Steve Witkoff, Trump megbízottja; Izraelt a Moszad kémfőnöke – David Barnea, illetve Katart szintén magasrangú tisztviselő fogja képviselni.
- Előzmények – Katar és Izrael között nincsenek formális diplomáciai kapcsolatok, de Jeruzsálemben elvileg nem tekintik a dohai vezetést ellenségesnek. Gyakorlatilag azonban számos botrány övezi az elmúlt évek viharos dohai afférjait, többek között a Netanjahu kérésére izraeli területeken keresztül éveken át transzferált gázai „dohai támogatás” illetően, ami rendre a Hamásznál kötött ki, majd az október hetedikei mészárlások után is zajló katari pénzek felvételét, melyben a miniszterelnök hivatalának tanácsadói is érintettek.
- Emellett, az izraeli kormány úgy vélte, hogy Katar közvetítői szerepe az elmúlt két évben zajló túszalku tárgyalások kapcsán egyedül a Hamásznak kedvezett, mígnem a politikai feszültség csúcsán Netanjahu ez év szeptemberében parancsot adott a Hamász Dohában tartózkodó vezetőire irányuló légicsapásra. A likvidálási kísérlet azonban sikertelenül végződött, a dohai vezetés pedig visszalépett Trump túszalku megállapodásra irányuló tárgyalásainak közvetítői szerepétől.
- Az incidens páratlan arab összefogást eredményezett Izrael ellen, Doha pedig a Fehér Házhoz fordult elégtételért. Amellett, hogy Netanjahu az Ovális Irodában az elnök mellett kénytelen volt telefonon bocsánatot kért Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnöktől, Trump úgy döntött, hogy véget vet a gázai háborúnak.
- A feleket ugyan sikerült ismét tárgyalóasztalhoz ültetni, és a túszok kiszabadítását biztosító megállapodás is létrejött, a Katar és Izrael közötti fagyos hangulat azonban mit sem változott.
Így, a válság megoldása érdekében az Egyesült Államok háromoldalú mechanizmust javasolt a „koordináció fokozása, a kommunikáció javítása, a kölcsönös sérelmek megoldása, és a fenyegetések megelőzése érdekében tett kollektív erőfeszítések megerősítése” végett, – idézi az Axios forrásait.
A tervezett vasárnapi háromoldalú találkozón első alkalommal tárgyalnak az említett mechanizmus keretében, bár megjegyzendő, hogy valószínűleg nagyrészt a gázai békemegállapodás végrehajtására fognak összpontosítani, ezen belül különösen a Hamász lefegyverzésére, illetve más érzékeny kérdésekre a megállapodás második szakaszába való átmenet során, vagyis nagy áttörésre egyelőre nem lehet számítani a két ország közötti ellenséges viszonyt illetően
Még mindig Katar
Basszem Naim, a Hamász magas rangú tisztviselője katari tartózkodása alatt az AP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a terrorszervezet készen áll megvitatni fegyverarzenáljának „befagyasztását vagy raktározását” az Izraellel kötendő tűzszünet részeként.
Donald Trump elnök gázai átfogó terve második szakaszának küszöbén – melynek egyik fontos feltétele az utolsó elesett túsz Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszaadását a Hamász még nem teljesítette, Naim hangsúlyozta, miszerint „nyitottak vagyunk egy átfogó megközelítésre, hogy elkerüljük a további eszkalációt, illetve, hogy elkerüljünk bármiféle újabb összecsapást vagy robbanást.”
Az említett második szakasz célja a háború sújtotta Gáza újjáépítése, és vezetési jövőjének meghatározása, feltételezve a Hamász lefegyverzését, és egy nemzetközi biztonsági erő telepítését az övezetbe. Ezügyben Naim szerint a Hamász megtartja „ellenállási jogát,” ugyanakkor állítása szerint a terrorszervezet kész letenni a fegyvert egy palesztin állam létrehozását célzó folyamat részeként.
Bár konkrét részleteket – és főleg garanciákat nem ismertetett a Hamász politikai tisztviselője, azt viszont hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet öt-tíz éves hosszútávú fegyverszünetet javasolt a tárgyalások lefolytatásához, mondván ezen időszakot „komolyan, és átfogóan kell kihasználni.”
Továbbá, hozzátéve „beszélhetünk a fegyverek befagyasztásáról, tárolásáról vagy letételéről a palesztinok garanciájával, hogy a fegyverszünet ideje alatt egyáltalán nem használják őket.”
Az ENSZ BT által ratifikált gázai 20 pontos terv, illetve a nemzetközi biztonsági erő (ISF) bevetését illetően, Naim szerint sok pontosításra lesz szükség, hangsúlyozva azt is, hogy a Hamász üdvözli az ENSZ csapatok részvételét, amennyiben „a határok közelében tartózkodnak, felügyelik a tűzszüneti megállapodást, jelentést tesznek a megsértésekről, megakadályozzák az események eszkalálódását,” – ugyanakkor kijelentette – „nem fogadjuk el, hogy ezen erők bármilyen mandátummal rendelkezzenek, amely feljogosítja őket arra, hogy palesztin területeken cselekedjenek vagy végrehajtsák a megállapodást.”
Továbbá, szerinte előrelépésnek számít, hogy a Hamász és a rivális Palesztin Hatóság előrelépett a Gázai övezet napi ügyeit irányító új technokrata bizottság létrehozásában, és elmondása szerint megállapodtak egy palesztin kabinetminiszter személyét illetően, aki Júdea és Szamária területein él, de eredetileg Gázából származik, és aki a bizottságot fogja vezetni, de konkrét nevet nem közölt.
Az izraeli ellenőrzés alatt álló gázsi területeken alagutakból előugró terroristák támadásait illetően, amelyek révén a Hamász nem mellesleg súlyosan megsértette a tűzszüneti megállapodást, Naim azt nyilatkozta „nem volt tudomása” ezekről a fegyveresekről, és a velük való kommunikáció „teljesen megszakadt,” majd azt állította, hogy Izrael elutasította a Hamász ajánlatát a patthelyzet megoldására, és számos „feltételt” szabott a terroristák megadására vonatkozóan, amit Netanjahu és kormánya tagad. Ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy a gázai megállapodással ellentétben Izrael nem teljesítette a humanitárius segélyek beengedését a vállalt mértékben, és nem nyitotta meg a rafahi határátkelőt, melynek megnyitása valóban ezidáig késlekedett, mivel a Hamász nem vállalta az elesettek maradványai visszaadásának vállalt kötelezettségét.
Végezetül, Naim elismerte, hogy a palesztinok súlyos árat fizettek az október 7-i támadásért, de nem bánta meg, mivel szerinte „a történelem nem október 7-én kezdődött. Október 7. számunkra védekezés volt. Teljesítettük kötelességünket, hogy hangot adjunk népünknek.”
The post Lassan enyhülő diplomáciai elszigetelődés: Merz-Netanjahu találkozó, közelítés Katarhoz first appeared on Új Kelet Live.
