ujkeletlive

Floridai csúcs

Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és felesége megérkezett Floridába, öt naposra tervezett látogatásra. A Cion Szárnya elnöki gépen a miniszterelnökhöz csatlakozott Szára felesége, Jáir fia, illetve az utolsó elesett túsz Ran Gvili törzsőrmester édesanyja, és testvére is. A túszmegállapodást megszegve a Hamász még mindig nem adta át Gvili törzsőrmester maradványait, így Izraelben abban reménykednek, hogy a család jelenléte arra ösztönzi majd elnököt, hogy mindaddig ne jelentse be a gázai béketerv második szakaszának végrehajtását.

A hétvégéig tervezett floridai útján a miniszterelnök kevés programon jelezte részvételét, ilymódon a Netanjahu–Trump találkozóra várhatóan hétfőn, izraeli idő szerint 22:30-kor kerül sor, mielőtt Marco Rubio külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat, ezt követően hivatala keddre nem közölt hivatalos programot, majd szerdán az evangéliumi irányzat képviselőivel, valamint egy miami zsinagógában tartandó eseményen fog megjelenni.

A mar-a-lagói találkozó előtt közvetlenül Trump tegnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt rezidenciáján az állítólagosan küszöbön álló orosz–ukrán tűzszüneti megállapodásról, melynek hangulata befolyásolhatja a Netanjahuval folytatott érzékeny biztonsági kérdések megvitatását. Trump a tegnapi találkozó után azt nyilatkozta, hogy Ukrajna és Oroszország „közelebb van, mint valaha” a békemegállapodáshoz, és hogy a kérdések 95%-át rendezték.

Netanjahu floridai útjának alapvető célja az elnökkel való személyes találkozó, és számos Izraelt érintő biztonsági kérdés megvitatása. Ilymódon a mar-a-lagói tárgyalásokat alapvetően Netanjahu sürgette, még a január elején várhatóan a Fehér Házban bejelentésre kerülő gázai béketerv B szakaszának bejelentése előtt, és bár Trump eleinte nem volt meggyőződve, hogy valóban szükség van egy újabb, egy éven belül immár ötödik találkozóra, végül azonban lehetőséget látott számos, Izraelt érintő diplomáciai, és biztonsági kérdés tisztázására.

A nemzetközi médiában megjelent hírek szerint a találkozón Trump várhatóan nyomást fog gyakorolni a következő fázis végrehajtására, ami magában foglalja a gázai technokrata kormány működését, a nemzetközi stabilizációs erő (ISF) bevetését, illetve az övezet újjáépítésének megkezdését.

A miniszterelnök várhatóan garanciákat fog kérni az amerikai elnöktől Gvili törzsőrmester maradványainak hazahozatalára, illetve a Hamász lefegyverzésére, valamint hírszerzési információkat mutat be a terrorszervezet megerősödéséről. Ugyanakkor nem világos, hogy Netanjahu reményei szerinti kettőjük között fennálló „kémia” elegendő lesz ahhoz, hogy az elnök elfogadja az izraeli érveléseket, és a gázai odázáson túl, ismét „zöld utat” ad Netanjahunak egy közeli iráni támadáshoz is a bemutatásra kerülő hírszerzési információk alapján.

Miközben, amar-a-lagói csúcs hátterében Trump környezetében egyre inkább erősödik az Izraellel és Netanjahuval szembeni frusztráció, többször is hangsúlyozva azon érzéseket, miszerint Jeruzsálemben megfontoltan akadályozzák az amerikai elnök térségbeli terveit, az idén immár ötödik találkozón Netanjahu érvelését jelentősen megnehezíti az eddig mindig az utat egyengető bizalmasa, Ron Dermer stratégiaügyi miniszter hiánya. Dermer visszavonulását követően a miniszterelnök egyelőre nem nevezte ki méltó utódját, a Trump-találkozó előkészítése Izrael washingtoni nagykövete, Jehiel Leiterre maradt, akinek nincs különösebb diplomáciai múltja, és kapcsolata a Fehér Házzal, és nem is tartozik Netanjahu közeli tanácsadóinak köréhez.

Összegezve – a Netanjahu–Trump-csúcson a gázai stabilizációs erő, illetve a technokrata kormány létrehozása körüli nézetkülönbségek tisztázása lesz napirenden, továbbá minden bizonnyal szóba kerül a szíriai védelmi megállapodás, a libanoni patthelyzet, illetve Netanjahu „zöld utat” szeretne kapni egy újabb iráni megelőző csapáshoz.

Mindeközben, a Ynet úgy tudja, hogy a koalíció amiatt aggódik, hogy az Egyesült Államok kikényszerítheti a gázai megállapodás B szakaszára való áttérést, még mielőtt visszakerülne az utolsó elesett túsz holtteste, illetve, valódi kötelezettségvállalás történne a Hamász lefegyverzésére, és a Gázai övezet demilitarizálására. A héber médiában a miniszterelnök környezetéből nyilatkozó források szerint, Netanjahu mindezen aggodalmak miatt világossá teszi Trump számára, hogy Izrael nem egyezik bele a Gázai övezetre vonatkozó terv B szakaszának elkezdésébe az említett kritériumok teljesítésééig. Ugyanakkor, a miniszterelnök szándéka szerint sikerül megvétóznia Törökország és Pakisztán jelenlétét a gázai stabilizációs erő soraiban, ugyanakkor elvileg elfogadja Indonézia, Azerbajdzsán és Olaszország csatlakozását.

Miközben Netanjahu különbözik garanciákat fog követelni a béketerv első szakaszának végrehajtására, Jeruzsálemben elutasítják az izraeli kötelezettségvállalás számos elemét, mint a rafahi átkelő kétirányú megnyitását.

A rafahi átkelő megnyitása a B szakaszra való áttérés az egyik fő vitapontja Izrael és az Egyesült Államok között, ezért Netanjahu elutazása előtti politikai-biztonsági kabinetülésen javasolta az egyiptomi határral közös átkelő kétoldali megnyitását, de nem járt sikerrel.

Az Axios politikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a miniszterelnök felvetette a rafahi átkelő kétirányú megnyitását, annak érdekében, hogy mindazok a palesztinok, akik elhagyták a Gázai övezetet, visszatérhessenek, arra hivatkozva, hogy a Fehér Ház úgy véli, miszerint Izrael halogatja a gázai tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségei végrehajtását. A döntést ellenzők csoportjának két fő hangadója Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter és Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter szerint addig nem esedékes a rafahi átkelő megnyitása, míg az utolsó túszt a Hamász nem adja vissza.

„Politikai nyomás volt, és nem született döntés az átkelő megnyitásáról,” – idéz az Axios egy izraeli tisztségviselőt.

Ilymódon, Netanjahu koalíciója úgy véli a második szakaszba való átmenet, Trump néhány napon belüli bejelentése ellenére sem fog egyhamar megvalósulni, többek között az izraeli feltételek várható nem teljesítése miatt, illetve a nemzetközi erő katonáinak érkezése logisztikailag is sok időt fog igénybe venni, ami érvényes a Hamász demilitarizálására, így az izraeli hadsereg erőinek kivonása sincs napirenden.

A Ynetnek nyilatkozó magas rangú politikai forrás a csütörtöki kabinetülés után azt nyilatkozta, hogy – „Trump és Netanjahu fő terve az volt, hogy a háború befejezése, és a túszok hazahozatala után bővítsék az Ábrahám-megállapodásokat, ami most egy nagyobb kihíváson akadt el. A fókuszban a második szakasz áll: mi lesz a többnemzetiségű erővel. Törökország nem lesz benne. Nem fognak ránk erőltetni senkit, akit nem akarunk, és mi nem akarjuk Törökországot,” – majd hozzátette – „még akkor is, ha Ran Gvili visszatérne, időbe telne a B szakaszba lépni, mert a teljes erő még nincs készen. Nem arról van szó, hogy holnap megérkezik egy haderő. Az amerikaiak azt akarják, hogy minden rendezett legyen, mielőtt az erő belép. Izraelben komoly kétségek vannak afelől, hogy a nemzetközi erő képes lesz lefegyverezni a Hamászt. Nagyon nagy a kétely, de esélyt kell adni nekik. Ami a Hamászt illeti, az értékelések szerint még mindig működik, fegyverkezik, és erősödik – de nem tért vissza korábbi erejéhez.”

Emellett, a Trump számára szintén kiemelten fontosnak számító szíriai biztonsági megállapodást illetően, Netanjahu elutasítása változatlan, mondván, hogy nem tartja megbízhatónak Ahmed Al-Saraa szír elnököt és kormányát, aki az izraeli hadsereg kivonulásához köti a megállapodást.

A libanoni tűzszünet véglegesítésére vonatkozóan a legkevésbé érezhetőek a nézetkülönbségek, legfeljebb annyiban, hogy míg Jeruzsálemben folyamatosan a háború közeli újraindítását szorgalmazzák, a Fehér Házban igyekeznek megakadályozni az eszkalációt.

Emellett, Izraelben úgy vélik, hogy floridai találkozón szóba kerül a nagy vihart kavart szomáliföldi elismerés, amit Netanjahu úgy fog prezentálni, mint a Trump elnök számára kulcsfontosságú Ábrahám Egyezmény bővítésének ékes példája, ami számos – a Fehér Ház érdekeit is jelentő stratégiai előnnyel jár.

A miniszterelnök nem véletlenül a floridai utazást előtt közvetlenül jelentette be, hogy Izrael elsőként ismeri el Szomáliföld függetlenségét az Ábrahám Egyezmény részeként, ami a gazdasági megállapodás kölcsönös előnyei mellett, Izrael számára a közvetlenül a jemeni hútik támadását megkönnyíti légtér átengedését jelenti, miközben megkönnyíti a terrorszervezet elleni fellépést a hajózási útvonalak biztosítása szempontjából.

Trump elnök azonban hűvösen nyilatkozott az izraeli lépést követően, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja követni Jeruzsálem példáját, és különösebben az iránt sem mutatott lelkesedést, hogy a szomáliföldi politikai vezetés állítólag felajánlotta amerikai katonai támaszpont felállítását területükön.

Számos arab ország tiltakozása mellett Szomáliföld területén szintén katonai támaszponttal rendelkező Egyesült Arab Emírségek nem csatlakozott a nyilvános tiltakozásokhoz, ugyanakkor Trump egyik fő szövetsége – Szaúd Arábia arra figyelmeztetett, hogy Szomáliföld elismerése regionális káoszt okoz, és még inkább távol tartja az izraeli normalizációt.

A királyi udvar magas rangú tisztviselője hangsúlyozta, hogy a lépés aláássa a regionális stabilitást, sérti Egyiptom biztonságát, és kihívást jelent minden olyan arab és iszlám ország számára, amely nem ismeri el Szomáliföldet. Továbbá, hozzáteszi miszerint az izraeli lépést a szeparatista elemek elismeréseként, és Szomália közvetlen megsértéseként értelmezik, illetve súlyos kérdéseket vet fel az Izrael és Szaúd-Arábia közötti párbeszéd folytatásával kapcsolatban is.

Szomáliföld izraeli elismerése ugyan a szakadár terület nemzetközi megítélésére vonatkozóan nem jelent áttörést, ugyanakkor a térség feletti ellenőrzést illetően az arab államok között eleve fennálló ellentéteket tovább mélyíti.

Szaúd-Arábia és az Arab Liga többsége ragaszkodik a területi integritás megőrzéséhez, és Rijád hivatalosan Szomália részének tekinti Szomáliföldet. A szeparatizmus támogatása szerintük veszélyes precedenst teremthet a Közel-Kelet más országaiban is. Egyiptom számára Szomália stabilitása szintén kulcsfontosságú, és a szaúdi királyi udvar ez esetben Kairó szövetségesként lép fel.

Összegezve, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl ellenőrzése körüli harcban Szaúd-Arábia a stabilitást, és a status quo fenntartását preferálja, szemben a határok átszabásával, míg az Egyesült Arab Emírségek más irányba haladva igyekszik elmélyíteni befolyását Dél-Jemenben, különösen a partvidék, a kikötők és a stratégiai átjárók mentén, amelyhez a szomáliföldi katonai jelenlétet használja fedezéknek.

The post A Zelenszkij-Trump találkozó közepette, Netanjahu is megérkezett Floridába first appeared on Új Kelet Live.