Avi/ujkelet.live

: Jó reggelt!

A Hamász a segélyszállítmányokból finanszírozza újjáépülését

Az Izraeli Védelmi Erők figyelmeztetése szerint a Gázai övezetbe áramló humanitárius segélyek mértéke messze meghaladja a lakosság szükségleteit, amit a Hamász terrorszervezet a saját gazdasági és katonai megerősödésére fordít, jelentette reggel a katonai rádió. A hadsereg szerint a terrorszervezet a „Hezbollah-modellt” követve a polgári igazgatást technokratákra hagyná, miközben a tényleges hatalmat megtartaná.

Miért fontos: A stratégiai paradoxon abban rejlik, hogy míg Izrael a túszalku és a diplomáciai megállapodások keretében növelte a segélyek mennyiségét, ezzel akaratlanul is finanszírozza ellensége túlélését. Ha a Hamász megszabadul a kormányzás civil terheitől, minden erőforrását a fegyverkezésre és a biztonsági kontrollra fókuszálhatja, miközben a mélyállami bürokrácia továbbra is a lojalistáiból áll.

A részletek:

  • Túlzott kínálat: Jelenleg napi 600, hetente pedig 4200 teherautó lép be Gázába. Ez az ENSZ által kalkulált szükséglet (napi 134 teherautó / havi 80 ezer tonna élelmiszer) több mint négyszerese.
  • Drasztikus növekedés: A háború kezdete óta 112 000 teherautó ment be; ennek a fele az elmúlt három hónapban, a 2025. októberi megállapodás óta érkezett.
  • Gazdasági haszon: A Hamász adóztatja a magánkereskedőket, és a segélyszállítmányok, valamint a határ menti civil alvállalkozók tevékenységét kihasználva cigit, dohányt, elektromos eszközöket és kettős felhasználású mezőgazdasági anyagokat csempész be.
  • Bürokratikus kontroll: A tervezett technokrata bizottság alatt dolgozó több tízezer tisztviselő az elmúlt két évtizedben a Hamásznak dolgozott, így a szervezet befolyása érintetlen marad.

Mi várható:

  • Rafah és a feszültség: A Rafah átkelő vasárnapi tervezett nyitása előtt az izraeli hadsereg azt tanácsolja a politikai vezetésnek: az átkelő kizárólag személyforgalmat bonyolítson, áruszállítást ne.
  • Személyi csereigény: A hadsereg szorgalmazza a felsővezetői réteg (polgármesterek, kórházigazgatók) leváltását, hogy megtörjék a Hamász civil kontrollját, bár elismerik, hogy ez rendkívül nehéz feladat lesz.

A Hamász továbbra is diktál

Komoly diplomáciai súrlódás alakult ki Izrael és Egyiptom között a Rafah átkelő vasárnapi nyitása kapcsán a napi forgalmi kvóták miatt. Eközben a Hamász egyértelművé tette: a technokrata bizottság csak az ő jóváhagyásukkal működhet, a fegyverzetleszerelésről szóló tárgyalásokat pedig a saját feltételeik szerint alakítanák.

Miért fontos: A Rafah átkelő feletti kontroll a tűzszüneti megállapodás második szakaszának kulcskérdése. Egyiptom attól tart, hogy Izrael a forgalmi arányok eltolásával a gázai lakosság lassú emigrációját próbálja kikényszeríteni. Ezzel párhuzamosan Músza Abu Marzúk nyilatkozata megerősíti a korábbi hírszerzési aggályokat: a Hamász nem bukott meg, hanem „vétójogot” gyakorol a civil közigazgatás felett, és saját fegyveres erejét próbálja a rendfenntartás hivatalos szervévé legitimálni.

A részletek:

  • Kvótaháború: Izrael napi 150 kilépőt és csak 50 belépőt engedélyezne, míg Kairó ragaszkodik az egyenlő (1:1) arányhoz, tartva a palesztinok végleges kiszorításától, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
  • Hamász-vétó: Abu Marzúk, a Hamász külföldi vezetője a katari Al-Dzsazírának kijelentette: a technokrata bizottság bejutása csak a szervezet „igenje” miatt volt lehetséges. Egy meg nem nevezett tagot a Hamász elutasított, aki így Kairóban rekedt, mert a Hamász végső soron visszaszerezte az irányítást a Gázai övezet felett..
  • Hatalmi ambíciók: A terrorszervezet azt javasolja a tárgyalóasztalnál, hogy a jelenleg Gázában lévő fegyveres erejüket ismerjék el hivatalos „stabilitási erőként” ahelyett, hogy külső csapatokat vezényelnének a területre.
    • „Erről fogunk beszélni a tárgyalóasztalnál, milyen fegyvereket fog leadni a Hamász, ki fogja lefegyverezni a szervezetet, és hogyan fogja lefegyverezni a Hamászt, és mik a korlátok, miért kell lefegyverezni a szervezetet, ki lesz az az erő, amelyik ellenőrzi a övezetet, és miért érkezik egy külső erő, miért nem válik az övezetben lévő erő a stabilitás fenntartásának erőjévé?”

Netanjahu tizenegyszer akadályozta meg Szinwar likvidálását

Egy magas rangú biztonsági tisztviselő állítása szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök a 2023. október 7-i mészárlást megelőző hónapokban legalább 11 alkalommal utasította el a Hamász-vezér, Jechíje Szinwar likvidálására vonatkozó hírszerzési terveket. Erről a 12-es csatorna számolt be tegnap este.

Miért fontos: A forrás adatai alapján a Sabak aktívan kereste a lehetőséget a terrorszervezet fejének lefejezésére a fokozódó gázai rakétatámadások idején. Netanjahu következetes elzárkózása a téma megvitatásától stratégiai vákuumot teremthetett, amely lehetővé tette Szinwar számára az októberi támadás zavartalan megtervezését.

A részletek:

  • Időzítés: A legintenzívebb időszak 2023 februárja és márciusa volt, amikor a Hamász három alkalommal is rakétákat lőtt ki Izraelre.
  • A Sabak szerepe: A biztonsági szolgálat 11 különböző alkalommal jelentette, hogy minőségi hírszerzési információkkal rendelkeznek egy sikeres likvidáláshoz.
  • Netanjahu reakciója: A forrás szerint a miniszterelnök minden esetben figyelmen kívül hagyta a javaslatokat, és még a témával kapcsolatos érdemi vitát is megtagadta.
  • Utolsó esély: Alig hat nappal a támadás előtt, 2023. október 1-jén Ronen Bar, a Sabak akkori vezetője ismét felvetette Szinwar kiiktatását, de Netanjahu akkor is elutasította.
  • Cáfolat: A Miniszterelnöki Hivatal szerint az állítás „pont az ellenkezője” az igazságnak; szerintük Netanjahu követelte a vezetés felszámolását, de a biztonsági szervek hátráltatták őt – állítása szerint ezt a protokollok is bizonyítják.
    • Érdekesség, hogy a protokollokra hivatkoznak a biztonsági szervezetek volt vezetői is Netanjahu ellen.
    • A protokollokhoz legfeljebb egy állami vizsgálóbizottság felállítása esetén lehetne hozzáférni, amit Netanjahu elutasít.

Forrong a biztonsági vezetés Netanjahu vádjai miatt

Magas rangú izraeli biztonsági tisztviselők élesen bírálják Netanjahu miniszterelnököt, amiért Joe Biden volt amerikai elnököt és a fegyverembargót tette felelőssé izraeli katonák haláláért. A katonai vezetők szerint a kormányfő „torzítja a valóságot”, miközben korábban ő maga utasította el a szárazföldi erők lőszerkészleteinek fejlesztését, a háború alatt pedig személyesen korlátozta a légicsapások erejét.

A részletek:

  • Szakértői cáfolat: Biztonsági források a 12-es csatornának azt nyilatkozták, hogy a lőszerhiányra való hivatkozás „érzelmi manipuláció”. Állításuk szerint nem volt olyan eset, amikor azonosított ellenséget lőszerhiány miatt nem támadtak meg.
  • A „billentyűzet-háború” tévedése: A tisztségviselők emlékeztettek: a háború előtti években Netanjahu lesöpörte az asztalról a harckocsilövedékekre és szárazföldi lőszerekre vonatkozó fejlesztési terveket, mondván, a jövő háborúit számítógépek előtt vívják majd.
  • Saját korlátozások: Források megerősítették, hogy maga Netanjahu és Ron Dermer miniszter adta ki a direktívát a civil áldozatok minimalizálására, ami korlátozta a tűzerő alkalmazását – ezt korábban „helyes etikai döntésként” tálalták.
    • ,,Soha nem volt még olyan háború, amelyben az Izraeli Védelmi Erők ilyen erős tűzzel harcolt. Netanjahu megpróbálta eltalálni Bident, de az izraeli hadsereget találta el.”
  • Beismerés az Economistnak: Netanjahu Biden-kormány elleni támadása nem légüres térben érkezett, és lehetséges, hogy ez a miniszterelnök módja arra, hogy elterelje a tüzet magáról – másra.
    • Egy három héttel ezelőtti interjúban Netanjahu elismerte: sok katonát vesztettek, mert elutasította a „szőnyegbombázások” alkalmazását a polgári áldozatok elkerülése érdekében.

Már nem liberális demokrácia

Jobboldali aktivisták akadályozták Aharon Barak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének távozását egy tel-avivi rendezvényről, ahol a nyugalmazott bíró éles beszédben bírálta a kormányt. Barak kijelentette: Izrael társadalmi szerződése felbomlott, és az ország már nem tekinthető liberális demokráciának.

  • Mordechai David és társai „diktátornak” és „bűnözőnek” nevezték Barakot, miközben percekig nem engedték tovább hajtani.

Miért fontos: Barak a liberális Izrael szimbolikus alakja, akit a jobboldal az „igazságügyi aktivizmus” atyjának tart és gyűlöl. Beszéde rávilágít a 2026 eleji Izrael mély társadalmi szakadékaira: a hadkötelezettség alóli ultraortodox mentességekre, az október 7-i események kivizsgálásának elmaradására és az igazságszolgáltatás elleni kormányzati kampányra. A 89 éves holokauszt-túlélő elleni fizikai blokád a politikai erőszak eszkalációját jelzi.

A részletek:

  • Vádak a kormány ellen: Barak szerint a miniszterek delegitimációs kampányt folytatnak a bíróságok és Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke ellen.
  • Október 7. és a vizsgálóbizottság: Barak szerint a kormány azért támadja a bírói kart, hogy elkerülje az október 7-i mészárlást kivizsgáló állami bizottság felállítását (melynek tagjait törvény szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelölné ki).
  • Egyenlőtlen teherviselés: A bíró elítélte az ultraortodoxok katonai mentességét biztosító törvénytervezetet, amelyet elvhű megoldás helyett „politikai üzletnek” nevezett.
  • Kisebbségek helyzete: Barak hangsúlyozta, hogy az arab állampolgárok diszkriminációja és az arab szektorban elharapódzó erőszak felszámolásának kudarca sérti a Függetlenségi Nyilatkozat alapelveit.

The post A Hamász helyzete és Netanjahu 11x mondott nemet Szinwar likvidálására first appeared on Új Kelet Live.