Avi/ujkelet.live

A háború 5. napja: Irán kiterjedt rakéta- és dróntámadást indított több szomszédos ország és Izrael ellen, ami példátlan katonai együttműködést és diplomáciai feszültséget váltott ki a régióban.

Izrael: Nyolc óra szünet után röviddel délután 2 előtt ismét rakéta indítást észleltek Izrael felé, de végül nem szólaltak meg a szirénák, vagy azért mert a rakéta út közben lezuhant vagy elfogták az ország határain kívül. Röviddel később azonban – először a háború során – Iránból és Libanonból egyszerre támadták Izraelt két körben, a szirénák aktiválódtak az ország középső és északi részén, valamint Jeruzsálem térségében és Szamáriában. Sérülésről nem érkezett jelentés.

  • Törökország: A NATO védelmi rendszerei elfogtak egy Iránból indított ballisztikus rakétát a török légtérben.
    • Reuters: A török külügyminiszter beszélt iráni kollégájával, és kifejezte Törökország tiltakozását az Iránból a török légtér felé kilőtt ballisztikus rakéta miatt.
  • Katar: A haditengerészet két drónt semmisített meg, míg a légvédelem 10-ből 6 drónt és robotrepülőgépet iktatott ki.
  • Egyesült Arab Emírségek: Az eddigi legsúlyosabb mérleg: 3 ballisztikus rakétát és 121 drónt fogtak el, de 8 drón becsapódott az ország területén.
  • Szaúd-Arábia: Dróntámadás érte a Ras Tanura-i olajfinomítót, de az előzetes jelentések szerint sem az infrastruktúrában, sem az olajellátásban nem esett kár.

Új szövetségek a láthatáron?

Egyiptomi források a Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al Akhbar újságnak azt nyilatkozták, hogy Szaúd-Arábia és az Emírségek – félretéve a Jemen kapcsán fennálló vitáikat – komolyan fontolgatják a háborúba való belépést Irán ellen, ha a támadások folytatódnak.

  • Egyiptom aggodalma: Kairó tart egy elhúzódó, „felőrlő” konfliktustól. Szerintük az iráni rezsim nem fog egyhamar összeomlani, a háború pedig csak eszkalálná a Hezbollah, a Hamász és a húti tevékenységét.
  • Katonai készültség: Egyiptom teljes harckészültséget rendelt el a Sínai-félszigeten, tartalékosokat hívott be, és megerősítette határvédelmét, bár hangsúlyozták: az amerikai kintlévőségek védelmében nem kívánnak részt venni.

A kurd kártya

Donald Trump amerikai elnök aktív diplomáciai offenzívába kezdett az iráni ellenzéki csoportokkal:

  • A hívás: Trump telefonon egyeztetett Mustafa Hijrival, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt (KDPI) vezetőjével.
  • A háttér: A KDPI a legrégebbi szeparatista szervezet, amely szekuláris demokráciát akar Iránban a jelenlegi rezsim helyett.
  • Szélesebb kör: Trump korábban két meghatározó iraki kurd vezetővel, Maszúd Barzánival és Bafel Talabanival is tárgyalt.

A célkeresztben Irán rakétakészletei és légvédelme

Az Izraeli Légierő az éjszaka folyamán több hullámban támadásokat hajtott végre iráni katonai célpontok ellen Iszfahánban és Sirázban. Ez az első alkalom a jelenlegi hadjárat során, hogy ezeket a területeket támadták.

A hadművelet részletei:

  • Célpontok: Több mint 20 helyszínt értek találatok, köztük két iszfaháni létesítményt, ahol Irán a fejlett Ghadr ballisztikus rakétáit tárolta.
  • Eredmények: Az izraeli hadsereg becslései szerint a csapások több tucat ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet semmisítettek meg.
  • Légvédelem: Teherán környékén is iktattak ki légvédelmi rendszereket.

Szisztematikus leépítés: Izrael célja az iráni rezsim katonai képességeinek módszeres gyengítése. A hadműveletek egy katonai forrás szerint még legalább egy-két hétig folytatódnak, melynek során további több ezer rezsim-közeli célpontot terveznek támadni.

Regionális dinamika: Az Öböl-menti államok szerepe

Bár jelenleg az Öböl-menti országok elsősorban védekező szerepet töltenek be (az Iránból érkező rakéták és drónok lelövésével), az izraeli katonai vezetésen belül erősödik a meggyőződés, hogy ez hamarosan megváltozhat.

  • Defenzívából offenzívába: Egyes izraeli tisztviselők szerint a folyamatos iráni támadások hatására az Öböl-menti államok a jövőben támadólag is csatlakozhatnak a hadjárathoz.
  • Eddigi mérleg: Ahogy korábban láttuk, az Emírségek és Katar már most is aktívan használja légvédelmi rendszereit az iráni fenyegetés elhárítására.

Háború angol nyelven

A lényeg: Az izraeli hadsereg feltárta az Irán elleni hadművelet munkamegosztását. A tisztviselők szerint ez az első alkalom, hogy a két ország teljes körű, közös háborút vív, amelyet hónapokig tartó titkos tervezés előzött meg.

Munkamegosztás a harctéren:

  • Földrajzi felosztás: Izrael Nyugat- és Közép-Iránban támadja a ballisztikus rakétakilövőket, ahonnan Izraelt érik a csapások.
    • USA: Dél-Iránban semmisíti meg azokat a kilövőállásokat, amelyeket az Öböl-menti amerikai bázisok elleni támadásokhoz használnak.
  • Célpontok típusa: Az Egyesült Államok vállalta a teljes iráni haditengerészet kiiktatását.
    • Izrael a teheráni rezsim-központokra és egyéb stratégiai célpontokra összpontosít.

Logisztika és technológiai fölény

Az izraeli légierő nagyban támaszkodik az amerikai kapacitásokra:

  • Légi utántöltés: Az USA utántöltő flottája tízszerese az izraelinek; jelenleg több tucat amerikai tanker állomásozik Izraelben.
  • Személyi állomány: Több mint 1000 amerikai katona tartózkodik Izraelben a műveletek támogatására.
  • Közös irányítás: Izraelben és az USA-ban is „közös koordinációs sejtek” működnek, amelyek valós időben szinkronizálják a hírszerzést és a célpontokat.

A vezetés szintjén

A kapcsolat napi szintű: Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök minden nap egyeztet Brad Cooper tengernaggyal, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetőjével.

„Ez egy háború angol nyelven” – fogalmazott egy katonai tisztviselő a két hadsereg közötti szoros integrációra utalva.

The post Egyszerre támadták Izraelt Iránból és Libanonból first appeared on Új Kelet Live.