
A miskolci Főutca és a Déryné utca sarka nem csupán a belvárosi korzó egyik legforgalmasabb csomópontja, hanem a városi kultúrtörténet emblematikus helyszíne is. Közvetlenül a Miskolci Nemzeti Színház tőszomszédságában, a Déryné utca 2. szám alatt álló patinás saroképület több mint egy évszázada őrzi az irodalom, a régiségek és a polgári kereskedelem emlékét.
A ház születése és névadója: Dálnoky Nagy Barnabás
Az egyemeletes lakó- és üzletház története szorosan összefonódik a város modern kori újjászületésével. Az 1878-as pusztító miskolci árvíz után felépült sarokház eredeti tulajdonosa Dálnoky Nagy Barnabás (1823–1893) királyi főjegyző, jogtudós és neves miskolci polgár volt. A család tekintélyét és társadalmi súlyát tükrözte a reprezentatív, klasszicizáló és eklektikus elemeket ötvöző épület, melynek földszintjét – ahogyan a Főutca szinte minden lakóházát – kereskedelmi és szolgáltató helyiségeknek rendezték be.
Ódonászok és kereskedők: Miért emlékszünk más névre a homlokzaton?
A korszakban a földszinti üzlethelyiségeket bérlők üzemeltették, akik saját vállalkozásuk tekintélyes cégtábláival népesítették be az utcafrontot:
-
Rosenfeld Mór üzlete: A századforduló archív képein – Schabinszky László 1890 körül készített híres felvételén is – a Főutcai fronton az egyik legmarkánsabb portál a jól olvasható „Ro…” kezdetű, Rosenfeld Mór nevét hirdető kereskedelmi cégér volt.
-
Groszmann Jakab, a miskolci „ódonász”: A Dálnoky-ház legalsó szintjén kapott helyet a város legelső, szakosodott antikváriuma is. A korabeli nyelvezetben az antikváriusokat és műtárgy-kereskedőket gyakran „ódonászoknak” nevezték; a használt könyvek, metszetek és ritkaságok adásvétele hamar a helyi értelmiség és a színházba járó polgárság kedvenc találkozóhelyévé tette a boltot.
-
Az Adria Biztosító felirata: Ugyanezen a korai fotón az emeleti mellvéden hatalmas betűkkel az „ADRIA BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT” reklámja húzódott végig, ami még inkább elfedte a külső szemlélő elől a ház eredeti nevét.
Később, a 20. század első évtizedeiben Ferenczi Bernát neves könyv- és zeneműkereskedése, majd a két világháború közötti években a Stark-féle könyvkereskedés folytatta ezt a hagyományt, mindig fenntartva az antikvár könyvkultúrát.
Az államosítástól a rendszerváltásig: Az ÁKV Antikvárium korszaka
A második világháborút követően a magánüzleteket államosították. A Déryné utca 2. alatti könyvesbolt azonban megőrizte funkcióját: az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) központi miskolci antikváriumaként üzemelt évtizedeken keresztül. A szocialista korszakban generációk nőttek fel úgy, hogy a színház melletti bolt polcain vadásztak a hiánycikknek számító irodalmi klasszikusokra, tankönyvekre és művészeti albumokra.
A rendszerváltást követően a bolt Miskolci Antikvár Kereskedelmi Kft. néven magánkézbe került, sikeresen átmentve az intézmény szellemiségét a piacgazdaság éveire.
Él-e még a hagyomány? Antikváriumok Miskolcon ma
A digitális könyvolvasók és az internetes piacterek korában felmerül a kérdés: maradt-e még fizikai antikvárium a borsodi megyeszékhelyen?
-
A Déryné utcai Antikvárium (Déryné u. 2.):
A történelmi Dálnoky-házban a könyvesbolt mind a mai napig megmaradt, folytatva a több mint 130 éves megszakítás nélküli funkciót. A színház szomszédságában álló üzlet igazi kuriózum: kevés magyarországi város mondhatja el magáról, hogy a 19. század végi legelső antikváriumának helyszínén ma is könyveket árulnak.
-
Újdiósgyőri Antikvárium és Régiségbolt (Andrássy Gyula u. 3.):
A belvároson kívül Újdiósgyőrben működik jelentősebb antikvár és műtárgy-kereskedés, ahol könyvritkaságok, grafikák és helytörténeti kiadványok is elérhetők.
-
A Főutcai Régiségvásár:
Minden hónap első vasárnapján Miskolc belvárosa szabadtéri antikváriummá alakul. A sétálóutcát megtöltő vásáron az ország minden tájáról érkező antikváriusok és könyvgyűjtők standjai között lehet válogatni a régi kötetek között.