Nem csitul a vihar – mi az, hogy háztáji – mi jut eszébe a munkaegységről

Egyre morcosabb az idő, várhatóan tartós lesz a szélvihar és még sokáig elkel a sapka is.A szél miatt még a hidegérzetünk is felerősödött.

Közben ebben a jó téli időben kiderült, hogy néhány ifjú olvasónak fogalma sincs mi a háztáji. Amikor mókából a gráfot, háztáji portálnak neveztem el, nem sejthettem, hogy ez a fogalom ma már kihalóban. Tehát csak a későn szűlőttek kedvéért elmagyarázom, amit mi koraszűlőttek fejből vágunk. Az ötvenes hatvanas években a magyar parasztságot téeszcsékbe terelték – hol szelíd, hol pedig kevésbé gyenge erőszakkal. Majd kiengesztelésként megteremtették nekik a háztájit – ez a termelőszövetkezeti tagok kiváltsága volt. Kaptak egy kevéske földet és tarthattak állatokat. Ez a fajta háztáji kisgazdaság sokáig virult prosperált, akármennyire is rosszul ment a téesznek. A sajátját mindenki jobban művelte mint a közöst. Egy időben a háztáji a magyar gazdaság legjobban húzó ágazata volt. Mellette volt a szövetkezeti is ahol az elszámolás munkaegységekben történt. Nem teljesítmény szerint  osztozkodtak így aztán ment is a manipuláció oda vissza, mikor kinek a javára vagy a terhére. Ám a háztáji mindig is virágzott, tulajdonképpen ebből éltek vidéken a hetvenes években, amikor a magyar falukban gomba módra nőttek ki a tízszer tíz méteres kocka típusú házak. S tessék még arra is gondolni, hogy ezt a sokat emlegetett, s erőltetett bizonyos családi gazdaságokat már egyszer feltalálták. A háztájiból csíráztathatók még ma is.

Szóval innen eredeztethető a gráf háztáji elnevezése.

A barátságtalan szélviharos napokhoz meg szoknunk kell. Nyugat-Európában még félelmetesebb orkán- tornádószerű időjárás tombol. Ilyenkor örülnünk kéne, hogy már nem három tenger mossa Magyarország határait.

szantograf.hu