Ez a kép Brezsnyev utolsó magyarországi látogatásán készült. Kádár Jánossal kocsikáztak végig a Budapesti Rákóczi úton. Ott ahol akkoriban minden kapualjban három butik volt. Ma meg minden második üzlet bedeszkázva kiadó vagy eladó.
Ki gondolta volna akkor, hogy a Szovjetunió felbomlik és darabjaira hull. Egyébként a privát hírek Ukrajnából korántsem rózsásak. Jó, hogy Tyimosenko a fonott hajó volt politikus asszony kiszabadult. Ám közben sok helyen kezdetét vette az önbíráskodás, a lincselés egymást érik az erőszakos garázda leszámolások a politikai ellenfelekkel. A rendőrség elbizonytalanodott, oda állnak ahová a szél fújja és a fegyveres oligarchiák – bőven vannak – lassan átveszik a hatalmat. Veszélyben a közbiztonság országszerte.
Csapon a vámhivatal vezetőjét megkötözték és még ki tudja mi vár rá egy ilyen lincshangulatban.
Sok kisvárosban elszabadult a fasiszta, szélsőjobboldali antiszemita pártok garázdálkodása.
Magyar politikustól hallottam -ez a fajta forradalom még nem forrta ki magát- nem tudni, hogy mibe torkol. Elhamarkodott lépés egy olyan politikai erő támogatása, uniós és nemzetközi szinten amelynek nem ismerjük az igazi céljait. Még annyira se amennyire a Janukovicsét sejtettük.
Tehát Európa határain, s belül egy újabb feszültség góc kialakulását hizlaljuk. Teljes gőzzel.
S ebben mi is ludasok vagyunk. Amikor az UNIÓ a hozzánk való csatlakozásra bíztatta az ukrán népet. Most már az a kérdés, hogy egy ilyen nagy ország, nem mindennapos méretű gondját baját képesek leszünk e bevállalni. Ehhez tudni kell, hogy Ukrajna keleti határai annyira nyitottak mint a Szovjetunió idejében.
szgráf
