Az enyhe tél, melegedő tavaszi időjárásba fordul. Az eddig gyenge aktivitást mutató kullancsok újra felélénkülnek, és egyre gyakrabban találunk kutyánkon, macskánkon, de akár saját magunkon is ezekből a vérszívó parazitákból. Már most érdemes elkezdeni az ellenük való védekezést, még inkább megelőzést.A kullancsok obligát vérszívók, a pókszabásúak közé tartózó ízeltlábúak.Testük dorso-ventralisan lapított, a vérszívásukat megelőzően szezám-mag nagyságúak, ezért is nehéz őket megtalálni, felismerni még ebben az állapotukban. Hazánkban az úgynevezett három- gazdás kullancsok élnek. Ez azt jelenti, hogy a kullancsok különböző fejlődési alakjai (lárva, nimfa, kifejlett alak) különböző gazdákon szív vért – a kifejlett kullancsok gyakran kutyán, szarvason vagy akár emberen is parazitálnak. A kullancsok vérszívásához 2 – 4 napra van szükség, és azért nehéz eltávolítani őket, mert szinte „bebetonozzák” a szájszervüket a parazitált a gazdaállat bőrébe, hogy a teljes táplálkozási időszakot nyugodtan átvészeljék. Ekkor, vérszívás folyamán juttatják be a különböző kórokozókat, például a kutya szervezetébe. A kullancsok életükben csak egyszer szívnak vért, ezt követően a gazdáról lepottyannak, a nőstények petéiket lerakják, és összetöpörödnek, elpusztulnak.
Több, különböző betegséget terjeszthetnek. Kutyák szempontjából ki kell emelnünk két, nagy jelentőséggel bíró bántalmat a Babéziózist és a Lyme-betegséget.
A babeziózis nagyon gyakran előforduló betegség. Az utóbbi időben az esetszámok jelentősen megemelkedtek, és a megbetegedés gyakorlatilag minden évszakban jelentkezik. Hazánkban a babéziózis leggyakoribb kórokozója a Babesia canis, melyet a Dermacentor reticulatus kullancsfaj közvetít.
