………….*Lyukóbánya a borsodi szénmedence legdélebbre fekvő bányaüzeme volt, kedvező geológiai adottságokkal.
Valaha 46 szénbánya termelt a régióban. A bányanyitási munkálatok 1938-ban kezdődtek el.
A vasgyári ipari termelésben szükséges volt az új bányaterületek megnyitása.
Az építtető a vasgyár volt, aki vállalta Diósgyőr és a bányatelep közti út kiépítését, a bányaművelést lehetővé tévő épületeket, munkásbarakkokat, orvosi rendelőt, mentőhelyiséget és üzemmérnöki lakást. A telep 1940-re épült fel.
1970 végére komplex gépesítésű bányaüzemmé fejlődött és a 80-as évekre a virágkorát élte. A 80-as években a fabarakk lakások
kiváltására épült munkásszálló és új lakótelepi otthonok, amelyekbe a Lyukó-i bányászcsaládok költöztek be.*
A bányák bezárása, hasonlóan a többi ipari létesítmények bezárásával együtt, városunk szomorú történetéhez tartozik.
Miskolc, mint az ország legnagyobb ipari városa és megyénk, amely az ország ipari központja és fellegvára volt, ezáltal
sajnos mára már a padlóra került………
………..Majd az Újgyőri főtér, az új autóbusz végállomás és a „Zöld nyíl” villamos projekt kiépítése, átalakítása folyamán
a piacot is rendezni, bővíteni, felújítani tudták, a jelenlegi formájára.
Közvetlenül mellette benzinkút és különböző multi cégek sematikus stílusú épületeivel találkozhatunk.
Szomorú látványt produkálnak a számozott utcák is, igen lerobbant, nyomorúságos területként, szintén roma családokkal
belakva, Miskolc egy sokadik gettójaként.
Most pedig elérkeztünk a DVTK sporttelepére. Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a hozzátartozó edzőpályákkal és a fedett
tanuszodával. *A sportegyesületet 1910-ben a vasgyárban dolgozók hozták létre, ami csak a későbbiekben vált futball profi
csapattá. A stadion felavatására 1939-ben került sor.
A mai stadiont 1968-ban építették, akkor ez volt a vidék legnagyobb stadionja.
Eredetileg több mint 20 ezer embert tudott befogadni. A jelenben hivatalosan engedélyezett kb. 12 ezer fő, amelyből 4641
fedett és kb. 9 ezer nyitott ülőhely áll rendelkezésre. A stadiont a klubház és az azzal szembeni új ötszektoros lelátó
Kelet-Magyarország legjobb stadionjai közé emeli.
A klubházat 2006-ban újították fel és 2010-ben átadták az új fedett, ülőhelyekkel felszerelt modern lelátórészt a szembeni oldalon.
A futballcsapat a fénykorát a 70-es évek végén és a 80-as évek elején élte.
Ekkor kétszer megnyerte a Magyar Kupát és bronzérmes lett az NB 1-ben. Diósgyőr híres a fanatikus szurkolóiról, a 8-10 ezerfős
nézőszám, amivel Magyarország egyik legkedveltebb csapatának számít.* Jelenünkben az egyesülethez már csak a
labdarúgócsapat tartozik. A 70-es – 80-as évek sikeres labdarúgói: Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Borostyán, Fekete, Fűkő, Váradi
és a Teodoru I. és Teodoru II. a görög származású fivérek, hogy csak néhányat emeljek ki közülük. Ők voltak a Diósgyőri aranycsapat
tagjai.
Az aranykor után a csapat hét éven át a másodosztályban szerepelt, ami után ismét feljutott az élvonalba, de ezt sajnos
újbóli kiesés eredményezte. A klub megszűnése után a szurkolók maguk vették a kezükbe a kezdeményezést és megalapították az
új DVTK-t.
A csapatnak az évek során számos tulajdonosa volt. ……………
……………Több diósgyőri meccsre is kilátogattunk a férjemmel, mert fanatikus futballrajongó volt ő is és igényelte, hogy én is menjek
vele. Így hát egy kicsit én is bepillantást nyertem az akkori futball világában.
Az ő édesapja, vagyis az apósom a 40-es évek elején a román válogatott tagja volt kiváló futballistaként, mert akkor még ott élt
Erdélyben.
A világháború után menekült át Magyarországra és már itt alapított családot. Igen jó kapcsolatban volt Puskás Öcsivel és
Kubala Lászlóval is. Az 50-es években ő is tagja volt a DVTK futballcsapatának, itt is megbecsült és elismert, jó futballistaként.
Egy kedves történetet szeretnék elmesélni Önöknek az őszinte rajongásról. A férjem nagymamája, aki velünk élt a haláláig, szintén
„őrült” futballrajongó volt.
Egy már idős hölgyet képzeljenek el, úgy a hetvenes évei közepén, aki sokszor kijött velünk a DVTK mérkőzéseire, még a 70-es években.
Úgy drukkolt és bekiabált a futballistáknak, s főleg a bírónak, mint tették ezt a férfiak. Egyszerűen megszűnt ekkor körülötte a világ.
A férjem szégyellte ezt az ismerősei előtt, és mondta neki: „Nagymama te menj odébb és ott szurkolj, ne pedig velünk, ne hozz szégyent
ránk idős asszony létedre, ahogy te viselkedsz”.
Ő mindezzel nem törődve odébb is ment, és ez a törékeny kis öregasszony együtt ordibált a sok férfivel együtt.
Sokan őszinte elismeréssel és meglepetéssel figyelték őt a szurkolók közül. Ők sajnos ma már mindannyian egy hatalmas „másik
világból” követik a sporteseményeket.
A stadion mellett az Andrássy utca 63. szám alatt található a Diósgyőri fedett tanuszoda, amelynek feladata a kötelező iskolai
úszásoktatás. Itt tartják a városi Sportiskola utánpótláskorú úszóversenyzőinek edzéseit is.
*Források: Szenttamási István Tamás, – Szabad enciklopédia.
