A BZSH és a Mazsihisz közt nyílt dominanciaharc indult. Kunos Péter Mazsihisz ügyvezető, megelégelve Schwezoff Dávid BZSH ügyvezető intenzív belső levelezését, intézkedéseit és a Heti Válaszban – vélhetően a BZSH vezető köreiből kiszivárogtatott – információkat, nyílt levelet írt Schwezoffnak. Az ügyet is, a levelet is kommentáljuk.
Schwezoff Dávid BZSH ügyvezető igazgató az átláthatóság, takarékosság jelszavával indított tisztogató akciót: saját embereit ülteti a régiek helyére, miközben a rossz struktúra – az ügyvezető igazgató korábban is sokat bírált túlhatalma, mely ellenőrizhetetlen ügyleteket eredményezett és lehetőséget kínált a visszaélésekre – egyelőre megmaradt.
Vélhetően a hitközségi átvilágítás feltárt eredményei közül szellőztetett meg egyes adatokat a Heti Válasz. Az ízléstelen címadás és a cikk némely hasonló utalása sajnos már megszokott a zsidó vezetőkkel szemben a jobboldali sajtóban, de most nem erre fókuszálnánk. Hanem a lap által közölt vádakra.
„Valahol valaki sikkaszt” – írja a HV szerzője, hivatkozva a birtokába került, Schwezoff által a BZSH tagjainak kiküldött tájékoztatóra. Ebben – a lap szerint – Schwezoff százmilliós nagyságrendű pénzügyi visszaélést orront. A Dohány utcai zsinagóga eladott belépőjegyeiből, úgymond, 400-500 milliós bevételnek kéne előállni, de a tényleges bevétel csak 300 millió. Hasonló gyanúja van a Zsidó Nyári Fesztivál ügyében is. Schwezoff a Mazsihisz és a BZSH korábbi vezetőit kárhoztatja, akik a zsinagóga beléptetési rendszerét, valamint a Zsidó Nyári Fesztivál szervezését átengedték a Vadas Vera által vezetett Aviv Travel Kft-nek. Érdekes módon nem említi, hogy mindez Zoltai Gusztáv, akkori ügyvezető igazgató – jelenleg kormánytanácsadó – regnálása alatt történt, aki a gazdasági ügyek teljhatalmú gazdája volt.
A Heti Válasz október 30-i számában megadott adatok vagy valósak, vagy sem. Ezt csak a BZSH és a Mazsihisz vezetői tudnák megerősíteni vagy cáfolni, akiknek birtokában van az átvilágítás eredménye, ám ezt eddig nem tették.
A Rumbach zsinagóga tervezett felújítása és az „Együttélés Háza” kialakítása kelti talán a legnagyobb feszültséget e pillanatban a BZSH és a Mazsihisz között. A részletes koncepció sem ismeretes, inkább csak egy elképzelésről van szó, a kormány mindenesetre megajánlott a Rumbach rekonstrukciójára 2.7 milliárd forintot (!). A BZSH ügyvezetője sem a tervről vitázik – vajon jó ötlet-e, s ha igen, itt kell-e megvalósítani –, a tulajdon, a befolyás, a hatalom kérdése csupán, ami érdekelni látszik őt. „…a Rumbach zsinagóga ügyében sziklaszilárd az álláspontom. A Budapesti Zsidó Hitközség kiemelt, szimbolikus vagyontárgya kérdésében a BZSH jogosult eljárni” – szögezi le a hitközség képviselő-testületi tagjainak küldött levelében.
Kunos Péter úgy érvel, hogy ha nem születik a BZSH és a Mazsihisz között kompromisszum, a kormány által felajánlott pénz elúszhat, bár a kormány mindenkori partnere a Mazsihisz, és nem a BZSH. A Mazsihisz ügyvezetője a szegedi zsinagóga felújítása kapcsán elhangzottakra gondolhat, melynek esetében a Miniszterelnökség úgy fogalmazott: „a Mazsihiszen belüli belső viták hátráltatják a felújítás elkezdését.”
A Mazsihisz ügyvezetőjének megoldási javaslata azonban szintén kérdéseket vet fel: „…egyértelmű számomra, hogy a BZSH által kijelölt szakembereknek, szakcégeknek a legfontosabb területeken is helye lesz a beruházást megvalósító munkában.” – írja Kunos Péter, s ez úgy hangzik, mint egy kompromisszumos javaslat a BZSH rámenős vezetője felé a büdzsé, a befolyás, a hatalom és a felmerülő lehetőségek kapcsán.
Ha egyszer megkezdődik bármiféle zsinagóga-rekonstrukció, remélhetőleg nem a hatalmi, vagy anyagi érdek, nem a potenciális befolyáson való alku, vagy huzakodás irányítja majd a szakemberek kiválasztását. Reméljük, nem a BZSH, és nem is a Mazsihisz vezetői jelölik ki közvetlenül a szakembereket, szakcégeket; nem dominancia-küzdelmük, ismeretségi hálójuk és kompromisszumaik jelölik ki a tervezőket, kivitelezőket, hanem a hozzáértés, a rátermettség, a kiérlelt terv – melyhez nyilvánvalóan alapos pályázatokra, körültekintő és hozzáértő bírálóbizottságra van szükség.
Mert ha lesz Együttélés Háza, az csak tulajdonjogi értelemben lesz a BZSH-é, vagy a Mazsihiszé, szellemi értelemben a zsidó közösség és a magyar társadalom egészéhez is tartozik – ezért a BZSH-Mazsihisz felelőssége is nagyobb e kiemelt beruházás terén.
Mindennek mérlegeléséhez azonban – e pillanatban úgy tűnik – inkább a Mazsihisz vezetői a felkészültek. Ügyelniük kell, hogy a hatalmi egyensúly, a stabilitás és a kompromisszum keresése közben ne tegyenek olyan ajánlatot, mely bármilyen értelemben félreérthető, vagy ha előfordul ilyesmi, bátran korrigálják magukat.
