Lehet két dekával több! Ez nem kérdés. Csak úgy tették fel. S mire válaszoltál volna már késő. A hentes vagy a csemegepultos már össze is csomagolta amit kértél s tetszik nem tetszik már vihetted is. Általában a két dekás kérdés után már a számodat is megkaptad. Azt amelyiket kifizethetted a pénztárban.
Nos, ha ezeket a csodás mérlegeket meglátom más se jut eszembe, mint hogy lehet e több. Nem is emlékszem olyanra, hogy lehet e kevesebb, csak az ellenkezőjére. Kértél tíz deka télit vagy turistát esetleg a drága vizes parizert és még a mérleg mutatója lengedezett, de a boltos már vágta az árát. Nem volt számológépük, mégis fejből szoroztak, osztottak s összeadtak. Pataki a fejszámoló művész úr meg se közelítette a boltosok, a hentesek gyorsaságát. Talán pontosságban Pataki bácsi volt a jobb. Aki nem tudná, a művész úr még él s hála a Teremtőnek a tudása, tehetsége is meg maradt. Gondolom Ő lehet az egyetlen akit annak idején aligha tudtak megvezetni a közértes csemege pultoknál.
Jut még eszembe, hogy gyakran kísértem népi ellenőröket egy egy riportra. Akkor tanultam meg, hogy érdemes a mérlegek alá nézni. Egy pár érmét odatesznek a mérleg serpenyője alá és már is sikerült megbuherálni az eredményt. Ez a trükk általános volt.