Emlékszem a múlt században, a hatvanas években az amerikai felderítő gépek úgy csámborogtak Kína felett mint odahaza. A légvédelem észlelte, regisztrálta valamennyit majd kiadták a 325. komoly figyelmeztetést az USA felé. A 324. után. S ez így ment. Menetrendszerűen. A kínai hadsereg csak radaron tudta követni az idegen gépeket.
Hát igen, sok víz lefolyt azóta a Sárga folyón. Fordult a kocka. Óriásit. Mostanában az orosz harci gépek kóstolgatják a NAT országok légterét. Egy nukleáris bombázó nemrégiben Kanada partjainál sündörgött. Az angolok egy hasonlóan veszélyes légi járművet kalauzoltak el a partjaiktól. Putyin teszteli a védelmi rendszert. Most éppen Törökország légterét sértették meg az orosz harci gépek. A török légierő baráti segítségnyújtás keretében kísérte ki az agresszort. Ennyi. Lám éberek vagyunk. Törökország pedig már is behívatta az ankarai orosz nagykövetet, hogy jegyzékben tiltakozzon a provokáció miatt.
Nos engem nagyon érdekelne, hogy miként tévedhetnek el a pilóták a mai GPS -s világban. A robotpilóták támogatásával. Nem hiszem, hogy amikor egy idegen ország felségterületére repülnek csupán tévedés áldozatai. Tuti, hogy parancsot teljesítenek. Ki kell kémlelniük, hogy egy éles helyzetben miként reagál a légvédelem, menyire figyelmesek a radarhálózatuk. Ez a felderítési munka része. E nélkül senki nem kezdeményez háborút, támadást az ellenség ellen. Tehát az oroszok úgynevezett terep előkészítésben utaznak világszerte. Nézegetik, mint a képen a medve a jég hátán , merre hová érdemes kacsintgatni.
Más, milyen az amikor egy nagykövetet behívatnak a fogadó országban és a szőnyeg szélén átadják neki a tiltakozó jegyzéket. Biztosan ennek is meg van a maga protokollja. Mondjuk, úgy, hogy a a vezető diplomata bűnbánó képpel beballag a külügyminiszterhez, megvárakoztatják majd ünnepélyesen átveszi a levelet. S kész. Esetleg beszélgetnek, az időjárásról meg a családról de a jegyzék tartalmát kínosan kerülgetik . Minek is tépjék a szájukat. Volt ami volt oszt ennyi. El se tudnám hinni, hogy Lavrov külügyminiszter úr bocsánatot kérne Erdogan török elnöktől. Mondjuk felhívná, hogy elnézést azért a hivatlan berepülésért , de nagy köd volt a pilóta meg egyébként is szemüveges, meg mostanában annyi gondja van. S többé, a héten már nem fordul elő ilyen…
Közben eszembe jutott egy jó könyv a múlt századból. Egy lengyel katonai író szemléletesen felvázolta a harmadik világháború első fejezetét. Ami úgy kezdődik, hogy valahol a Földközi tengeren egy szovjet és egy amerikai gép valamiképpen gyilkos légi csatába keveredik. S a forró drót ami összeköti a Pentagont a Kremllel éppen beázott….S ebben még szó sincs a migránsokról, a mostani népvándorlásról, Európa békés, fegyvertelen, demográfiai lerohanásáról.