Zukor Adolf Ricsei míg William Fox Tolcsvai születésű. Igazából nevükhöz fűződik Hollywood, az amerikai filmipar, az álomgyár megteremtése. Ne tessenek olyan fájdalmasan felszisszenni, mindkét borsodi születésű honfitársunk zsidó volt. Nem tehetnek róla, mindketten tehetségesek voltak s mindazt amit itthon nem sikerült nekik az óceánon túl megvalósították. Sokan mondják, megírták, hogy Hollywood bölcsője valójában Tolcsva és Ricse között keresendő. Szakmabeliek és filmrajongók ezre zarándokolnak hozzánk e miatt, hogy kegyeletüket leróják, s tisztelegjenek a két nagy koponya szülőházánál. Ha lenne rá szándék, már régen intézményesítettük volna a két mester múzeumát, emlékházát, hogy még több turista látogasson el a környékre. Szerintem ez komoly biznisz lehetne , ha tudnánk élni ezzel a kiaknázatlan lehetőséggel.
Hogy miért is jutott eszembe mindez. Mert ugye van egy közismert vícc, hogy melyek a legnagyobb zsidó ünnepek – a Purim, a Pészach, a Jomkipur , a Golden Globe és az Oszkár díjátadás…. ami ugye azt jelenti, hogy a zsidóság arányait meghaladó mértékben remekel a filmművészetben. Minden náció valamiben jeleskedik. Hofi után szabadon – a cigányok kiválóan hegedülnek, született tehetséggel forgatják a vonót a szárazfán. Na , de mégse húzhatja mindenki a talpalávalót. Így aztán ahol hiányzik a talentum, ott nincs más mint az egyszerű értékteremtő munka.
Nem kellett jósnak lenni ahhoz, hogy a Saul fia című film páratlan sikere szinte tálcán kínálja majd a szalon zsidózást. Sőt mi több jó alkalom a durva antiszemita kirohanásokra. Gondolom akik vérbe mártott tollal írták meg az őszinte véleményüket, közülük egyikőjük se látta még ezt a vásznon. Számukra csak az volt a fontos, hogy megint lehet holokamuzni, értetlenkedni és durván sértegetni az alkotókat. Névtelenül.
Magam se láttam még a filmet. Ám megelőlegezem a bizalmat, ha már ennyi hozzáértő szakember felmagasztalta csak jó lehet. Tehát szeretném majd megnézni. Figyelmeztettek, készüljek fel, hogy a történet, a megkomponált képek megrázóak. Egy új aspektusban tárja fel mindazt amiről nekünk akik szerencsére nem éltük meg fogalmunk se lehet erről a népirtásról.
S még annyit, hogy hirtelenjében nem tudom összeszámolni a zsidó olimpikonokat. Nagyon sokan voltak. Magyar színekben, Magyarországnak hoztak dicsőséget. Szurkoltunk nekik és büszkék voltunk rájuk, amikor a magyar Himnusz felhangzott és ők felálltak a dobogóra. Eszünkbe se jutott, hogy ők zsidók , magyarok. Vagy magyar zsidók.
Különben szólásszabadság van. Akinek előítéletei vannak a filmmel vagy az alkotókkal szemben maradjon otthon, ne menjen a moziba megnézni. Elégedjen meg azzal, hogy egy újabb magyar siker született. Világsiker.
