Szívemhez közel áll ez a háztömb. Leánykori neve Széchenyi út 33. Noha az igazi főbejárat, a dufart a Kazinczy Ferenc utcáról nyílik. Az útóbbi félévszázadra visszamenően még a lakókat is ismerem. Sorolhatnám is Gelbéktől Madei doktorig. Vagy Bárczy úrról is mesélhetnék aki megjárta a második világháború poklát és könyvet írt az élményeiről. Utolsó éveiben világtalanul üldögélt a gangon élvezte a nap sugarait. Ennek az udvarnak , ennek a nagy grundnak volt egy vízválasztó vonala, egy hosszú kamrasor ami lassan átalakult garázsokká. Még azt is tudom, hogy a néhai dor. Wopera László a város egyik nevezetes fogorvosa, aki a Lottóházban szomszédom volt itt tárolta az autóját. Egyébként abban a hőskorban Miskolc belvárosában keveseknek volt garázsa. Valóságos kincs volt egy zárt kocsitároló.
Azt kell mondanom, hogy a háztömb az elmúlt száz évet alaposan megsínylette. Tatarozták, javítgatták, mégis rettenetes állapotban van. Egyszerűen lerí róla a gazdátlanság. Az itt élők, az itt lakók mindig azt hitték, egyszer majd rend lesz. Zárják a kapukat, megszűnik a parkoltatás és a nagy szanálás után egyszer csak arra ébrednek, hogy az udvaruk egy zöldellő park lesz. A belváros szívében.
Folytatom ez a tömb egy elegáns luxus szálloda volt. A jegyeit máig is őrzi. Például a mi boltunk, boltocskánk a hotel recepciójának helyén nyílt meg 1981 tavaszán. Amit aztán a legutóbbi szocialista városvezetés idején rákosi módra államosítottak. Csak úgy kártalanítás nélkül. Megtehették a jogi rendszert, a a jogi hátterét maguk módjára agyalták ki. Sokad magammal egyszerűen kiebrudalták a kapualjakban megbúvó hangulatos butikokat. Hogy ezzel kedvezzenek a multik néha üresen tátongó bevásárló Plázáinak. Ma a kapualj húgyszagú, sötét, nincsenek világító kirakatok , vannak festékkel pingált falak és a butik helyén egy takaríthatatlan szemétledobó.
Tessék elképzelni, az ott lakók egész életüket abban a hiszemben, abban az átmeneti helyzetben pergetik le, hogy egyszer majd jön valaki és határozottan rendet teremt az udvaron. Volt ott egy hangulatos belvárosi söröző is. Egy később zárttá váló kerthelyiség. Teli élettel. Eltakarították. Mondván ott majd lesz valami. Van is egy kátyúkkal teli placc.
A lakók helyében megszervezném a grund rendbetételét. Lehet, hogy önerővel, önerőből egyszer csak liget születik a villanyrendőr közelében. Csak akarni kellene.
