Az elsőszámú valaha volt magyar filmszínész volt a “vendége” a nemrégiben indult Miskolci Filmklubnak, bár a mindig remek Sinkovits Imrét ezúttal majdhogynem lejátszotta a vászonról Semjén Anita: ők ketten voltak a Párbeszéd című mozi főszereplői. Az 1963-ban készült, akkor nagy visszhangot keltett, azóta viszont elfelejtett alkotást valószínűleg minden mostani néző először láthatta ténylegesen mozivásznon (korábban egyszer-egyszer esetleg tévében). A közönség telt házat eredményezett, és talán ez nem csak a rangos színészgárdának és Herskó Jánosnak, az egykori jónevű rendezőnek szólt, hanem a film “miskolciságának”.
A Párbeszéd ugyanis szerepel a MoziMiskolc címen futó helytörténeti kutatás listáján. Ezen az Észak-Keleti Átjáró Egyesület aktivistái azokat a darabokat igyekeznek – lehetőleg maradéktalanul – összegyűjteni, amiket a mozitörténet száz esztendeje alatt a borsodi megyeszékhelyen forgattak, avagy a városban játszódik, sztorija szerint. A két legismertebb mű: a gyűjtésből nyilván a Meseautó, amit mindenki “miskolciként” könyvel el, hiszen az 1934-es siker zöme (valójában a fele) Lillafüreden, a Palotaszállóban és környezetében játszódik. A másik pedig a negyven évvel később Utánam, srácok! tévésorozat, amely tényleg abszolút miskolci, hiszen az írója, Berkes Péter ide is szánta a sztoriját, és a képkockák zömén is miskolci felvételek láthatóak. Érdekesség ugyanakkor, hogy (szemben a Meseautóval) a hat epizód egyikében sem hangzik el – és a regényváltozatban sincs leírva – Miskolc neve.
Utóbbi az erőssége viszont a Párbeszédnek. Ott többször hivatkoznak rá, hogy a negyvenes-ötvenes-hatvanas éveken át végighúzódó történet egy pontján a főhős vidékre kényszerül, pontosabban Miskolcon és Ózdon igyekszik új életet kezdeni, új célokat találni. A fontos fordulópontot jelentő 56-os eseményszálnál is úgy mutatják be egy jelenetben, mint a miskolci egyetemisták forradalmi küldöttét Pesten. A Miskolci Filmklub műsorán múlt szombaton a Békében zajlott vetítés során a nézőteret megtöltő közönség emiatt talán nem vette csalódottan, hogy ténylegesen mindössze csak pár percre lehet látni, felismerni városunkat. A film végén, amikor a Sinkovits játszotta Horváth László – aki mellett a felesége, Barna Judit (az amatőr szereplő Semjén Anita megformálásában) igazából a kettős életrajz erőteljesebb főszereplőjének bizonyult! – egy fontos találkozóra az Ava szálló kávézójába tér be. Itt másodpercekre feltűnik a főutca, az Erzsébet tér, az Aranyszarvas patika, a gőzfürdő, pillanatnyi villanásra az 1962 őszén (a filmforgatás ideje) épülőben lévő avasi kilátó. És természetesen részletesebben megismerjük magát a presszóbelsőt.
A filmklub december elején folytatódik és tavaszig tart. További miskolci vonatkozású filmet nem tudtunk felfedezni a tervezett programban. A MoziMiskolc kutatás ellenben folytatódik az Átjáró egyesületnél, eddig eredményeiről az utanamsracok.blogspot.com-on lehet olvasni, de egy videó formájában az az előadás is megtekinthető, ami a témáról egy tavalyi konferencián hangzott el az akadémiai székházban. Itt olyan címek kerültek elő már, mint: Egér a Palotában, Különös vadászat, The Josephine Baker Story, Csontváry, Szindbád, A miskolci boniésklájd, Utolér. És még folytathatnánk.
http://utanamsracok.blogspot.com/2017/10/mit-forgattak-miskolcon.html
