Az elhízottaknak különös oda kell figyelniük arra, hogy elkerüljék a koronavírust, ők ugyanis nagyobb eséllyel szorulnak kórházi ellátásra és kerülnek lélegeztetőgépre – hívta fel a figyelmet a növekedés.hu-nak adott interjújában Bedros J. Róbert professzor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője.

Minden második elhízott koronavírusos beteg kórházi kezelésre szorul az USA-ban, és Európában sem sokkal jobb a helyzet. Az adatokkal kapcsolatban Dr.Bedros J. Róbert. úgy fogalmazott:

az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlanak az életkilátásaik.

Bedros professzor szerint a lélegeztetés kapcsán számos nehézség merülhet fel az elhízás miatt. Az egyik ilyen, hogy a magasabb hasűri nyomás miatt beszűkül a tüdőkapacitás, emellett a zsírszövettel terhelt mellkas nehezebben mozgatható lélegeztetőgéppel. A főigazgató hozzátette: a túlsúlyos betegek lélegeztetésénél nem elhanyagolható szempont, hogy hová lehet fektetni az elhízottakat. 200 kg-nál súlyosabb betegek esetén ugyanis már speciális teherbírású ágy válhat szükségessé, amely nem minden ellátó helyen található.

A lap kiemeli: az elhízás és a mozgás hiánya is fokozza a súlyos COVID-19 betegség kockázatát, ezt számos ország adatbázisa igazolja vissza. Az eddigi legtöbb, összesen 1591 intenzív osztályon kezelt beteg adatait feldolgozó olaszországi tanulmány szerint az átlagosan 63 éves betegek leggyakoribb kísérőbetegségei a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek és a cukorbetegség voltak, ezzel szemben a tüdőbetegségek viszonylag alacsonyabb arányban képviseltették magukat.

Bedros Róbert ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka elhízott, s ezzel a gyakorisággal a képzeletbeli dobogó harmadik helyét érdemeltük ki a világban. A hazai adatok tudományos igényű feldolgozása nem történt még meg a kórházban kezelt, illetve az intenzív terápiában részesült betegek körében, de a főigazgató úgy gondolja, hogy a nemzetközi tendenciákhoz hasonló adatokat kapnánk a hazai elhízottak között is.

A növekedés.hu cikke szerint egymáshoz mérve a túlsúlyos koronavírusosok számát és a betegség lefolyásának súlyosságát, az adatok egyértelműen megmutatják: az elhízottak nagyobb veszélyben vannak. E megállapítás pedig nem csupán az idős túlsúlyosakra vonatkozik, hanem minden korosztályra, hiszen a kórházi ellátásra szoruló koronavírusos fiatalok is jelentős részben elhízottak.

Európában hasonlóak az arányok: az Egyesült Királyságban a kórházi kezelésben részesültek 44 százaléka volt túlsúlyos, míg Franciaországban az intenzív ellátásra kerültek 47,5 százaléka volt elhízott. A koronavírus és a túlsúly összefüggése akkor is látható, ha azt nézzük meg, hogy korábban milyen betegeket kellett lélegeztetőgépre kapcsolni. A nem koronavírusos tüdőbetegek esetében az elhízott betegek aránya 25 százalékos volt, a koronavírus miatti gépi lélegeztetésnél azonban sokkal rosszabb a helyzet.

A lélegeztetőgépre tett betegek 90 százaléka volt eddig erősen túlsúlyos. Vagyis: a koronavírus súlyosságával arányosan, fokozatosan emelkedik az elhízás mértéke.