“Az Aranytollas Újságírók Társasága idei őszi első összejövetelén kollégánk, Ráday Mihály művészettörténész, televíziós műsorvezető és filmes volt a vendég, a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) elnöke, aki – mint mindig – ezúttal is érdekes történetekkel, magvas véleménymondással gazdagította tudásunkat, ismereteinket.
Az összejövetel házigazdája tisztét Békés Attila látta el. Bevezetésül dr. Bálint György, társaságunk elnöke meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban, 96 éves korában elhunyt Szepesi Györgyről, az aranytollasok tiszteletbeli elnökéről, ismert és szeretett rádiós sportújságíróról.

Ráday röviden összefoglalta pályáját: hihetetlen népszerű televíziós városvédő műsorát, a Magyar Televíziótól méltatlan körülmények között történt nyugdíjazását, a 7 ezres példányszámú IPM magazinban vitt rendszeres rovatát, filmes munkáit, szerepléseit, majd a kötetlen, később kérdésekre válaszoló beszélgetésben számos városvédelmi, várospolitikai kérést, aktualitást érintett. Így egyebek között szóba került az (ÉS-ben is megírt) Vörösmarty téri felújítás a fenyegető veszélyeivel, a Városliget beépítése a zöldfelület fogyasztásával, a MOL toronyház ügye. Ráday úgy tudja, az UNESCO világörökségi kifogást emelt ez ügyben, de ezt az Orbán-kormány tíz évre titkosította. A Klotild-palota felújítása kiemelt beruházás, ami azt jelenti: az építtető szabad kezet kap, bármit megtehet. Szó esett a Kossuth tér Horthy-időket visszahozni igyekvő átalakításáról is, amely „tankcsapdát” is tartalmaz, a Széll Kálmán (Moszkva?) téri postapalota botrányáról, amely Ingatlanspekuláció áldozata lett, holott a posta céljára létesült, és érdemes lett volna így felújítani. A Royal-szálló és a Gresham-palota (ma szintén szálló) felújítása viszont Ráday szerint sikeresnek mondható. (A Royal fürdőjét ő tanácsolta felújítani.)
Tarlós István budapesti főpolgármester – más szakemberekkel együtt – meghívta ugyan Rádayt egy tanácsadó testület tagjának, de – elmondása szerint – tanácsaira soha sem tartott igényt. Műemlékvédelem, városvédelem terén ma Budapesten sajnos semmiféle koncepció nem fedezhető fel, hacsak a káros, állandó utcanév-változtatásokban nem
. Az egykori Fővárosi Közmunka Tanácshoz, amelynek a főváros mai időtálló arculata köszönhető, hasonló intézményre lenne szükség, ám ennek nyoma sincs. Sőt, fórum sincs, ahol szakemberek megnyilvánulhatnának, szóvá tehetnének problémákat. Sovány vigasz: az Andrássy úti egykori MÚOSZ-székház pazarul megújult. Kár, hogy oda újságíró a lábát be nem teheti többé…”
Magyar Péter

Gregor Mayert látta vendégül a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kül- és biztonságpolitikai szakosztálya az idei első őszi rendezvényén, amelyet Kulcsár László Aranytoll-életműdíjas újságíró moderált.
Az osztrák kolléga, aki 1987 óta él Budapesten, tudósította a Profil hírmagazint a délszláv háborúról, járt Irakban 2003-ban az amerikai hadjárat idején, 2011-ben pedig Egyiptomból jelentkezett az arab tavasz ottani eseményeivel. Jelenleg felváltva a magyar fővárosból és Belgrádból tudósít – mint a német DPA hírügynökség és a Standard című osztrák napilap délkelet-európai munkatársa.
Nincs reális veszélye annak, hogy a jövő májusban esedékes uniós választásokig a magyar miniszterelnök és elvbarátai „blokkolják” az integrációs szervezet munkáját – reagált bevezetőjében a legfrissebb, aktuális hírre Gregor Mayer. A Magyarországot elmarasztaló EU-s határozat további sorsa főként attól függ, hogy milyen összetételűek lesznek 2019 tavasza után a brüsszeli testületek. Elképzelhető, hogy a populista, szélsőjobboldali erők a mostaninál nagyobb befolyásra tesznek szert, de földcsuszamlásszerű változások nem várhatók – mondta.
Nemrég még úgy látszott, hogy Orbán Viktor számíthat Sebastian Kurz kancellár támogatására, ám jelek szerint most mintha mégis a Macron-féle vonalat követné az osztrák politikus – vetette közbe Kulcsár László, a vendég beszélgetőpartnere. Gregor Mayer szerint ez a várakozás nem volt alaptalan, hiszen Kurz hasonló migránsellenes retorikával vetette bele magát a hazai választási kampányba (és győzött), majd az egy ideig mellőzött szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal lépett koalícióra. Amikor júniusban a kancellár a Visegrádi Négyekkel tárgyalt, ennek a majdani pálfordulásnak nem látszott semmiféle előjele. De a 7-es cikkelyről szóló, Magyarországot elmarasztaló voksolás az Európai Néppártot is megosztotta, és Kurz most azokkal szavazott együtt, akik számára a jogállamiság nem lehet alku tárgya.
2015 óta a közbeszédet a menekülttéma uralja; ott is – például Lengyelországban –, ahol még csak át sem vonulnak a migránsok, nemhogy letelepedni akarnának. Már Jörg Haider idején, az Osztrák Szabadságpárt akkori politizálásában, sőt korábban is szerepet kapott a menekültkérdés. Ausztriába sokan érkeztek vendégmunkásként a hatvanas-hetvenes években, később a csecsenföldi háború miatt rengeteg csecsen, majd Koszovóból albán jött, ahogyan Svájcba is. Természetesen fontos volt, hogy (ha már el kell hagyni hazájukat) gazdag országokban telepedjenek le a jövevények, de akkor ez még szabályozott migráció volt.
Csak később szembesültünk a rendezetlenséggel és a hatalmas tömegekkel, amit a populisták rendre kihasználnak. Az utóbbi években főként Svédország, Németország lett a menekültek célpontja, és a migráció olykor láncreakciót kelt: jönnek a rokonok, falubeliek százszámra, ezerszámra.
Ami az ausztriai politikai viszonyokat illeti, ez stabilnak mondható – hangzott el az előadáson. Az osztrák koalícióban a szociáldemokratákat a Putyin-párti Szabadság-párt váltotta föl, de a kormányban vannak pártonkívüliek is. A szomszédságpolitikában sincsenek komolyabb feszültségek, már csak azért sem, mert az uniós tagsággal véglegesen megoldódott a dél-tiroli kérdés. Igaz, jelenleg némi súrlódást okoz Olaszországgal, hogy a mostani bécsi kormány – az Osztrák Szabadságpárt nyomására – állampolgárságot adna az itáliai tartomány németajkú polgárainak. „Ez teljes rémálom” – fejtegette Gregor Mayer –, mert az uniós szabadságjogok egyaránt érvényesek a határ mindkét oldalán.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztályának vendége részletesen taglalta azokat az okokat, amelyek miatt a szociáldemokraták csillaga (nem csupán Ausztriában) leszállóágban van. Mint mondta, világtrendnek mondható, hogy a hagyományos baloldal vonzereje csökkent, bár a társadalmi beágyazottsága még mindig igen erős. Ugyanakkor eltűnőfélben, zsugorodásban van a bázis, mert maga az egykori munkásosztály is egyre kisebb létszámú. Mind több a tanult ember, a leszakadt kispolgárok pedig inkább a populista jobboldallal rokonszenveznek. A nyugat-európai szociáldemokrácia a saját sikerének az áldozatává vált, hiszen a munkás származású gyerekekből tanult polgárok lettek. Számukra vonzóbbak a zöld, vagy a liberális eszmék. Nagy kérdés, hogy a jövőre esedékes bécsi helyhatósági választásokon a szociknak sikerül-e megtartaniuk fellegvárukat.
(Toronyi Attila írása eredetileg az Infovilág.hu portálon jelent meg. Címlapkép forrása: Facebook.)