Többen elemezték Jakab Péter visszaesését a versenyben. Egyetlen magyarázat, hogy mindenki szurkol a radikális ígéretekkel kampányoló politikusoknak. Ám valójában a nagy többség a békés átmenet híve, nem szeretnénk hídlezárásokat, lámpavasra akasztásokat és polgárháborús hangulatot. Nem ördögtől való ez az előzetes összekapaszkodás
Ahogyan várható volt, a szavazatszámlálás második napján már nem változtak jelentősen az erőviszonyok az ellenzéki előválasztáson. Dobrev Klára a szavazatok 35%-át kapta, Karácsony Gergelyt 27% támogatta, Márky-Zay Péter 20%-kal végzett a harmadik helyen.
A második nap fejleményei között csak az okozott kisebb meglepetést, hogy a fővárosi szavazatok végül nem hozták el Karácsony Gergely felzárkózását, sőt, a különbség kissé még nőtt is a két jelölt között.
Dobrev Klára főként a vidéki választókerületekben aratott fölényes győzelmeknek köszönhetően nyert, de végül a fővárosban sem szerepelt rosszul, több körzetben nyerni tudott. A szavazatok 34,76%-a támogatta a DK jelöltjét.
Karácsony Gergely végül 27,31%-ot kapott, kicsit még csökkent is a támogatottsága az első nap eredményeihez képest, a fővárosi kerületek nem tudták ellensúlyozni a gyengébb vidéki eredményeket.
Márky-Zay Péter a szavazatok 20,43%-át kapta, ez lett végül az előválasztás legnagyobb meglepetése. A miniszterelnökjelölt nagyon egyenletesen teljesített minden kerületben, vagyis az ország egész területén a harmadik legnépszerűbb jelöltnek mondható.
A másik nagy meglepetés a rosszul mozgósító jobbikos miniszterelnök-jelölt visszafogott szereplése. Jakab Péter a megszámolt szavazatok 14,1%-át szerezte meg, ez kissé jobb, mint az első napi részeredmény, de a népszerűségi viszonyokban ez alig jelent változást.
Fekete-Győr András eredménye a 3,4%, a második napon sem lett szebb. Az egyéni jelöltek támogatottsága alapján úgy látszik, hogy ő még a Momentummal szimpatizáló szavazókat sem tudta sikeresen maga mellé állítani.
Az előválasztást azért tartották, mert a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd úgy döntött, közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson. Így a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt és egyéni képviselőjelöltek kiválasztására volt szükség. Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 28. között rendezték meg, az egyéni jelöltek sorsa ezzel el is dőlt.
A DK 33, a Jobbik 28, az MSZP 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 7, az LMP 5 helyen tudott győzni. Ez nem feltétlenül tükrözi az országos pártpreferenciát, hiszen szinte minden körzetben 2-3 jelölt küzdött a kölcsönös visszalépések eredményeképp, sőt, több helyen csak egy jelölt maradt.
Török Gábor politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok végső parlamenti képviseletét alapvetően befolyásolhatja, hogy a biztos ellenzéki győztes választókörzetekben most ki nyert. Eszerint a DK 10, a Jobbik 3, az MSZP 6, a Momentum és a Párbeszéd 5-5, az LMP 1 mandátumot érezhet a zsebben.
“Nagy valószínűséggel a DK-é lesz a legnagyobb frakció a parlamentben (nyilván messze a Fideszé után). A Jobbik csak akkor közelítheti meg a DK-t, ha jövő tavasszal a vidéki (“billegőnek” mondott) körzeteiből sokat meg tud nyerni. Az MSZP túlél. A Momentum bekerül. A Párbeszéd sikerszázaléka a legmagasabb lesz. Az LMP-nek kelleni fognak a listás mandátumok a frakcióhoz.”
A miniszterelnök-jelöltség sorsa az előválasztás második fordulójában dől majd el. Az első forduló három legjobban szereplő politikusa vehet részt rajta, de mára már elég egyértelműnek tűnik, hogy a fő kérdés: lesz-e visszalépés annak érdekében, hogy Dobrev Klárát Karácsony vagy Márky-Zay legyőzze.
Az eredmények első pillantásra inkább Márky-Zay visszalépését valószínűsítik, hiszen Karácsony vidéken is jobban szerepelt nála és összességében közel 33%-kal több szavazatot gyűjtött az előválasztáson. Márky-Zay viszont azzal érvel, hogy a jobbikos és momentumos szavazatokkal együtt (amelyeket ő nagyobb eséllyel tud begyűjteni) sokkal erősebb, és a budapesti számai is jobbak a vártnál, nem mutatnak elutasítottságot.
A következő napok a lehetséges visszalépés körüli egyezkedésekkel telnek majd. Eben nem csak az elkötelezett támogatók lehetséges átszavazását fogják mérlegelni, hanem azt is, hogy a bizonytalanok széles táborát ki tudja jobban megszólítani.
