Ugyanilyen borongós , szemerkélő esős idő volt 1973. szeptember 25.-én. Hat hónapos udvarlás után ezen a napon vettem el az első mennyasszonyomat. A házasságkötés a Petőfi utcai anyakönyvi hivatalban volt szépszámú vendégsereg részvételével majd a mennyasszonytánc mentes lakzi , a vacsora az Avas szálló Vöröstermében volt. Abban a bársonytapétásban, ahol később az UFO kiállítást rendeztük. Másnap a szürke Trabantommal nászútra indultunk a Balatonszéplaki SZOT üdülő kettes épületébe. Pestig velünk jött az unokaöccsém és még egy barátom. Háromszor veselkedtünk neki a hosszú útnak mivel valamelyikünknek mindig eszébe jutott valami, hogy otthon felejtettük. Jut eszembe ugyanebben siófoki, széplaki épületben egy nosztalgiahetet töltöttünk el most szeptemberben. Ismét kettesben. A panoráma változatlan volt.
Egy év híján történt mindez ötven esztendeje. Ha valaki nem tudná, akkoriban dúlt a Jomkipuri háború Közel-Keleten. Itthon és a Balatonon is reggeltől estig zúgtak a fejünk felett a katonai szállítórepülők. Persze minket ez nem nagyon zavart csupán a SZER rádióhíreiből szembesültünk a háború állásával. A nászútról még kaptam egy szabadnapot, mivel akkoriban Pestre jártam az újságíró iskolába. Különben ma is szűk családi körben ünnepeltük meg a házassági évfordulónkat.
Ha a Teremtő is úgy akarja a következő jubileumra népesebb körben emlékeznénk a családdal , barátainkkal.
