ujkelet.live
Az izraeli katonai kutató- és mentőcsapatok kedden és szerdán azon dolgoztak, hogy kiszabadítsák a török civileket a romok alól az ország délkeleti részén, melyet egy pusztító, több ezer ember halálát okozó földrengés sújtott.
Az Izraeli Védelmi Erők Polgárvédelmi Parancsnokságának mintegy 150 fős, kutató-mentő szakértőkből álló küldöttsége kedden kora reggel landolt Törökországban. A hadsereg egy második, 230 fős delegációt is küld egy tábori kórház létrehozására a térségben.
A hadsereg a segélyakciója „Olajágak” néven fut.
„Egy 12 éves fiút és egy 23 éves nőt sikerült még életben kimentenünk a romok alól közel 48 óra elteltével. A hideg nagyon kemény, tehát sürget az idő. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bonyolult körülmények között minél több életet megmentsünk” – mondta Matan Schneider tartalékos őrnagy, az egyik csapat parancsnoka.
Nadav Markman, a törökországi izraeli misszió vezető-helyettese szerda reggel azt mondta, hogy az izraeli csapatok összesen négy török civilt mentettek ki eddig, köztük gyerekeket.
Mindeközben az izraeli hadsereg előcsapata szerda hajnalban landolt Törökországban, hogy felderítse a területet, és kijelölje a tábori kórház felállításának helyét, melyre már este sor kerül.
A MŰVELET
Az Izraeli Védelmi Erők szemszögéből az Olajágak akció óriási odafigyelést és sok erőforrást igényel.
Ahhoz, hogy megértsük az esemény összetettségét, be kell mennünk a színfalak mögé, és meg kell nézni, hogyan bontakozik ki egy ilyen esemény, a katasztrófa első jelentésének pillanatától az Izraeli Védelmi Erők kutató-mentő csapatainak helyszínre érkezéséig.
Első szakasz
A katasztrófáról szóló hírek beérkezésével kezdődik, majd helyzetfelmérés történik annak eldöntésére, hogy szükség van-e izraeli delegációra. Az információ több forrásból származik, beleértve az adott ország médiáját, valamint az ott tartózkodó izraelieket is.
Második szakasz
Helyzetkép készítése és továbbítása a Külügyminisztérium és a politikai szint felé, melyek döntést hoznak a delegáció szükségességéről, típusáról és létszámáról. Többek között eldöntik, hogy mentő delegációra, orvosi delegációra vagy a kettő kombinációjára van-e szükség.
Harmadik szakasz
Az Izraeli Védelmi Erők a politikai szinttől parancsot kap a döntés végrehajtására. Ez a Polgárvédelmi Parancsnokság vezetésével, valamint a légierő, az egészségügyi alakulat, a logisztikai osztály és mások együttműködésével történik.
Negyedik szakasz
Magában foglalja a delegáció parancsnokainak kinevezését típusa és kiterjedése, valamint magának a delegációnak a felépítése szerint. Az első csapat elindul a mentők és az orvosi csapatok fogadására, majd elindul a delegáció.
A Polgárvédelmi Parancsnokságnak két fő részlege van, amelyek olyan mentőakciókban vesznek részt, mint amilyen Törökországba utazott: Országos kutató-mentő egység és a kiképző dandár. Az ezekben a pillanatokban bevetett küldöttségnek van egy másik részlege, a Polgárvedelmi Parancsnokság Dan körzete. Mindezek közül választják ki azt a felderítő csapatot, amely két órán belül készen áll repülőre szállni és külföldre utazni.
A nemzeti kutató-mentőegység főként tartalékosokból, mintegy 400 tisztből és katonából, mérnökökből, vas-, beton- és egyéb szakértőkből áll. Az egység a megalakulása óta több mint 40 mentőakcióban vett részt, többek között Mexikóban, Haitin, Indiában és Törökországban.
A Polgárvédelmi Parancsnokság személyi állományával együttműködik az Egészségügyi Hadtest állománya is. Még akkor is, ha nem állítanak fel tábori kórházat, az egészségügyi hadtest tagjai orvosokat és mentősöket küldenek a katasztrófa központjába, akiknek szakterülete a sürgősségi orvoslás és katasztrófa helyszíneken való életmentés. Abban az esetben, ha tábori kórház létrehozása mellett döntenek, sürgősségi ellátásra, valamint betegségek terjedését megakadályozó kezelésre és általános orvoslásra specializálódnak.
Légi támogatás
Az összes említett haderő a légierő gépein érkezik a katasztrófaközpontokba. Manapság a munka nagy részét a Nevatim légibázison végzik. Az Olajágban a 120., 131. és 103. szállítószázad vesz rész, melyek Boeing 707 “Ram” nehézszállító repülőgépeket és C-130 “Hercules” szállító repülőgépeket vetnek be. Ezek több tíz tonna felszerelést és a küldöttség több száz tagját is képesek szállítani. A törökországi hadműveletben részt vesz a 100. repülőszázad is.
A segélyküldetések különböznek egymástól, és sok olyan változó van, amely befolyásolja a légierő bevetésének jellegét. Vannak olyan küldetések, amelyeken a kritikus felszerelésekre összpontosítottak, és vannak olyanok, mint a törökországi, ahol a hangsúly a mentők, egészségügyi személyzet és mérnökök szállításán van.
Mindehhez további változókat kell hozzáadni, beleértve a repülési útvonalakat, a terep útvonalát, a repülőtér jellegét, ahol leszállnak és természetesen a célország időjárását. Katonák és tisztek százai vannak a légierő századaiban és főhadiszállásán, akik azon dolgoznak, hogy mindezen változókhoz szükséges kiigazításokat elvégezzék.
A Légierő Parancsnoksága felelős a misszió logisztikai keretének biztosításáért. Ők döntik el, hogy melyik század és repülőgép felel meg a legjobban a küldetés végrehajtására. Miután a parancsnokság kiválasztotta a repülőgép típusát, a század feladata a bevetés részleteinek megtervezése és végrehajtása.
Izrael segít
Az izraeli hadsereg gyakran az elsők közötti ország, amely humanitárius delegációt küld a természeti katasztrófák által sújtott országoknak.
Az izraeli katasztrófaelhárítási küldöttségek segítséget nyújtottak 1999-ben egy földrengést követően Törökországban, Haitiban 2010-ben, a 2013-as Fülöp-szigeteki tájfunt, a 2015-ös nepáli és a 2017-es mexikói és a 2019-es albániai földrengést követően.
2016-van az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezete megállapította, hogy Izrael rendelkezik a világ legjobb sürgősségi orvosi csoportjával.
