Bíró Ferenc a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentésének megjelenése kapcsán azt mondta, jelentésükben tizenhat javaslatot tesznek, amelyek nyomán a rendszer érdemben változhat.

Közölte, a hatóság alapvetően egy digitális platformra szeretné helyezni a rendszert, ami – ha a törvényi akarat megvan – 3-4 hónapon belül megvalósítható. A 2025. évi vagyonnyilatkozati ellenőrzési ciklust már lehetne egy digitális platformon végezni – tette hozzá.

Jelezte azt is, az ellenőrzéseket egy független szervnek kell végeznie. Arra, hogy ki végezze ezeket az ellenőrzéseket a hatóság nem tesz javaslatot, csak arra, hogy miként végezze.

Az Integritás Hatóság működéséről szóló törvény előírja, hogy a hatóságnak jelentést kell készítenie a vagyonnyilatkozati rendszerről – ismertette Bíró Ferenc, hozzátéve, hogy ajánlásaikhoz több ország rendszereit hasonlították össze a magyarral, és a jó gyakorlatokból vonták le a következtetéseket.

A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása – olvasható a sajtóanyagban.

A legfontosabb ajánlások között szerepel az egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer, amely a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartaná, kezelné és ellenőrizné – adta hírül az MTI.

A javaslatok között említették azt is, hogy egy bizonyos időintervallum alatt, de maximum 4 évente a nyilatkozattételre kötelezetteket legalább egy alkalommal ellenőriznék. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kellene végezni.

A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg a hatóság ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá – írták.

A hatóság szerint az egységes vagyonnyilatkozatnak tartalmaznia kell a hazai és külföldi vagyonelemet és érdekeltséget, vagyis az összes jövedelmet, ingóságot, ingatlant, immateriális jószágot, ajándékot, befektetést, pénzügyi követelést, kötelezettséget, egyéb pozíciókat és érdekeltségeket. Utóbbiaknál azokat is, ahol nincs jövedelem – olvasható a sajtóanyagban.

„Önmagában a vagyonnyilatkozati rendszer nem egy varázspálca, de mindenképpen egy szükséges eszköz a korrupció elleni küzdelemben” – fogalmazott Bíró Ferenc.