ujkeletlive

Diplomácia

Háború és béke…

Binjámin Netanjahu miniszterelnök közeli bizalmasa, Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter kedden Washingtonba utazik, hogy a Fehér Házban és a Külügyminisztériumban megbeszéléseket folytasson a gázai háború következő fázisának terveiről, miszerint Izrael végül csökkenti a háború intenzitását és áttér egy alacsonyabb fokozatú gázai hadműveletre, – jelentette Barak Ravid a Walla héber nyelvű hírportál riportere izraeli és amerikai forrásokra hivatkozva. Emellett, Dermer washingtoni látogatása során várhatóan megvitatja az izraeli lőszerkészletekkel kapcsolatos aggodalmakat, beleértve a fegyverszállítmányok felgyorsításának kérdését is.

Joe Biden elnök és kormánya maximális támogatást nyújtott kezdve az október hetedikei Hamász mészárlás és azt követően kitört háború, majd a túszok szabadon bocsátása érdekében folytatott tárgyalások, illetve Izrael önvédelemhez való jogát illetően. A Hamász felszámolására irányuló átfogó izraeli háború utáni gázai rendezést illetően eltérnek a vélemények.

A keddi Dermer látogatás célját illetően egy magas rangú amerikai forrás szerint a megbeszélések fő kérdése – “hogyan zárjuk le a dolgokat és milyen időkeretben,” – áll Ravid jelentésében, hozzátéve, hogy Netanjahu bizalmasa ez ügyben várhatóan találkozik a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannal, Antony Blinken külügyminiszterrel, illetve a kongresszus tagjaival. A megbeszélések során Dermer várhatóan közvetíti Izrael terveit a háború alacsonyabb intenzitású szakaszára vonatkozóan, amely izraeli védelmi tisztviselők szerint január végén kezdődik, valamint azt, hogy ezen hosszú átmeneti szakaszban miként fogja Izrael kezelni a gázai civil ügyeket. Továbbá, a megbeszélések tárgyát képezi a háború utáni gázai rendezés kényes témája, beleértve azt is, hogy hosszú távon ki kormányozza az enklávét.

Amit tudni lehet

  • A Biden-kormányzat nyilvánosan kijelentette, miszerint támogatná, amennyiben a Palesztin Hatóság szerepet kapna a Gázai övezet irányításában – természetesen a Hamász kiiktatása után.
  • Netanjahu az elmúlt hetekben élesen elutasította Rámalláh bevonását, összevonva az oslói megállapodás bűnét az október hetedikei mészárlásokkal, és párhuzamot vonva a Palesztin Hatóság és a Hamász terrorszervezet között. Ugyanakkor nemzetbiztonsági tanácsadója Tzahi Hanegbi, illetve Joszi Cohen a miniszterelnökhöz anno közelálló exkémfőnök sem zárta ki a Hatóság valamilyen bevonását, többek között a szaúdi vezetés illetve más Izraellel baráti kapcsolatot ápoló arab államokat illetően.
  • Netanjahu illetve Izrael legnagyobb szövetségese között fennálló ezirányú feszültség enyhítésére Dermer és más izraeli tisztviselők a közelmúltban egy úgynevezett “R.P.A.” – azaz megreformált Palesztin Hatóságról kezdtek tárgyalni, – áll Ravid riportjában, idézve az ügyhöz közel álló forrásokat, és hivatkozva a védelmi minisztérium politikai vezetője, Dror Salom vezetésével múlt héten Washingtonba látogató izraeli küldöttségre, amely állítólag szintén a háború utáni lehetséges rendezésről volt hivatott tárgyalni, és szintén az “R.P.A” – eddig hivatalosan még nem erősített rövidítést használta.

Netanjahu: a béke három előfeltétele

Eközben, Binjámin Netanjahu miniszterelnök a béke három előfeltételét vázolta a Wall Street Journalban tegnap megjelent véleménycikkében, amelyben ismét elvetette a Palesztin Hatóság szerepét a háború utáni Gáza irányításában, ugyanakkor nem tesz említést a túszokról, vagy a kétállami megoldásról. A miniszterelnök cikkében ugyanakkor leszögezte, miszerint mielőtt Izrael és a palesztinok között béke lehetne, “a Hamászt el kell pusztítani, Gázát demilitarizálni, és a palesztin társadalmat deradikalizálni kell,” de nem támasztja előfeltételként annak a 129 túsznak a szabadon bocsátását, akiket október 7-én rabolt el a Hamász, és akiket még mindig terroristák tartanak fogva az övezetben.

  • Első feltétel: Netanjahu azzal érvel, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és sokan mások támogatják Izrael szándékát a terrorcsoport lerombolására. E cél eléréséhez le kell építeni a terrorszervet katonai képességeit, és véget kell vetni Gáza feletti politikai uralmának. Emellett hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek a Hamászt kell hibáztatnia a jelenlegi háború tömeges civil áldozataiért, mivel a palesztin terrorcsoport emberi pajzsként használja a lakosságot és egészségügyi létesítményeket, mondván – “Izrael mindent megtesz a polgári áldozatok minimalizálása érdekében.”
  • Második feltétel: Izraelnek azt is biztosítania kell, hogy Gázát “soha többé ne használják támaszpontként” az ország megtámadásához, és ehhez többek között szükség lesz egy ideiglenes biztonsági övezet létrehozására az övezet határán, valamint egy olyan ellenőrzési mechanizmusra a Gáza és Egyiptom közötti határon, amely megfelel Izrael biztonsági igényeinek, és megakadályozza a fegyverek területre történő csempészését. Ezúton, a miniszterelnök megjegyezte az a vízió miszerint “a Palesztin Hatóság demilitarizálja Gázát, egy vágyálom“, hozzátéve, hogy Rámalláh “nem mutatott sem képességet, sem akaratot Gáza demilitarizálására,” ellenben finanszírozza és dicsőíti a terrorizmust a területeken.
  • Harmadik feltétel: a palesztin civil társadalmat át kell alakítani, hogy az emberek a terrorizmus elleni küzdelmet támogassák, ne pedig a terrorizmus finanszírozását, emellett a palesztin “iskolákban arra kell tanítani a gyerekeket, hogy a halál helyett az életet becsüljék“, amelyhez bátor és erkölcsös vezetésre van szükség, írja a miniszterelnök, támadva Mahmúd Abbász palesztin elnököt, aki “még arra sem tudja rávenni magát, hogy elítélje az október 7-i atrocitásokat.” Továbbá, Netanjahu a szövetségesek második világháborús győzelme után Németországban és Japánban történt sikeres deradikalizációját hozta fel példának. Azzal zárva a cikket, hogy amint a Hamász megsemmisül, Gáza demilitarizálódik, és a palesztin társadalom megkezdi a deradikalizációs folyamatot, az övezet újjáépülhet, és a szélesebb körű közel-keleti béke kilátásai valósággá válnak.

Kneszet – fokozódó feszültség a miniszterelnök és a túszok hozzátartozói között

A gázai övezetbe elhurcolt túszok hozzátartozói kifütyülték Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, amikor a hétfői Kneszet plénumon felszólalva ismét kijelentette, hogy bár minden erőfeszítést megtesznek az elrabolt izraeliek hazahozataláért, de ehhez ismételten katonai nyomás szükséges.

“Nem hagyjuk abba a harcot, de időre van szükségünk,” – jelentette ki Netanjahu a Kneszet rendkívüli ülésén, melynek fő témája a Hamász által október 7-én elraboltak, és mindig fogvatartottak helyzete volt. A miniszterelnököt a Kneszet galériáján helyett foglaló elraboltak családjai beszéde közben szakították félbe, és miközben a túszok azonnali szabadon bocsátását követelték, hangsúlyozták – “nincs időnk.”

“Nem részletezem azokat az erőfeszítéseket sem, amelyeket jelenleg teszünk, és nem hiszem, hogy helyes lenne részletezni őket. Csak hangsúlyozni szeretném: minden fát megrázunk és minden követ felforgatunk, hogy minden elraboltunk hazatérhessen… Minden nyomás, amit kifejtünk: politikai, hírszerzési és egyéb erőfeszítések, nem jártak volna sikerrel katonai nyomás nélkül,” – folytatta Netanjahu, majd a családok kifütyülése közepette hozzátette “nem állunk meg, és nem is fogunk megállni a győzelemig, mert nincs más földünk és nincs más utunk.”

Miközben a hozzátartozók közül néhányan táblákat tartottak a magasba, amelyeken az állt, hogy: “mi lenne, ha az apád, lányod, testvéred lenne,” a miniszterelnök arról beszélt, miszerint személyesen kereste meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy járjanak közbe a túszok érdekében, illetve, hogy felesége, Szara közvetlenül a Pápához fordult.

Annak ellenére, hogy Izrael az elmúlt napokban jelezte, hogy hajlandó lenne egy újabb ideiglenes fegyverszünetet fontolóra venni további túszok szabadon bocsátásáért cserébe, a Hamász vezetői kijelentették, hogy a harcok teljes mértékű leállítása nélkül nem hajlandóak tárgyalni, ilymódon nem valószínű egy újabb megállapodás létrejötte.

A plénumon felszólalt Jáir Lapid, az ellenzék vezetője, aki a családtagok helyeslése közepette azt mondta, hogy bár a háború két célja, a Hamász megbénítása, és a túszok visszaszolgáltatása egyaránt fontos, a túszok visszaszolgáltatása a legsürgetőbb. A továbbiakban megismételte korábbi üzenetét, miszerint – az ellenzék teljes mértékben támogatni fogja a koalíciónak a háború javát szolgáló döntéseit, különösen azokat, amelyek a túszok szabadon bocsátásához vezetnek.

“Nem mondhatjuk, hogy eleget teszünk a túszok hazahozataláért, amíg nem térnek haza,” – tette hozzá.

A hadikabinet minisztere Beni Gantz szintén azt hangoztatta, hogy bár a Hamász felszámolása időbe telik, a túszok hazahozatalának a lehető leghamarabb meg kell történnie.

“Minden képviselő elkötelezett amellett, hogy fiainkat és lányainkat visszahozzuk határainkon belülre. “És bár néha vitatkozunk az eszközökről, a célt illetően lehet vita,” – közölte Gantz.

The post Háború és béke – az érem két oldala first appeared on Új Kelet online.