ujkeletlive

Háború – politika

Netanjahu szerint a háború még hónapokig fog tartani 

Binjámin Netanjahu miniszterelnök szokásos szombat esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy elutasítja a háború beszüntetésére felszólító nemzetközi nyomást, dicsérte a katonák teljesítményét hangsúlyozva egyúttal – “a gázai hadművelet addig folytatódik, amíg a Hamász meg nem szűnik, és az összes túszt el nem engedik.”

A miniszterelnök továbbá megemlítette, hogy nagyra értékeli a hadseregnek szánt további fegyverszállítmány jóváhagyását az amerikai kormány részéről, ami alátámasztja a háború folytatásának szükségességét.

“Eddig 8000 terroristát semlegesítettünk, megbénítjuk a Hamász képességeit, célba vesszük parancsnokait, és a Hamász vezetőit is likvidálni fogjuk,” – ígérte.

Az északi határon zajló harcokkal kapcsolatban az eddigi súlyos csapások mellett, Netanjahu megfenyegette Iránt és a háború északi kiterjesztését helyezte kilátásba, amennyiben a Hezbollah részéről eszkalálódik a feszültség. A Júdea és Szamáriai hasonló feszült helyzetre utalva, ismét megismételte korábbi állítását, miszerint a Palesztin Hatóság nem kaphat szerepet a gázai övezet háború utáni irányításában, hozzátéve, hogy vezetése alatt éjjel-nappal dolgozik a hadsereg, “terroristákat tartóztatunk le, terroristákat likvidálunk, számos terrortámadást hiúsítunk meg.” Emellett ismételten kijelentette, hogy
Izrael fogja ellenőrizni a Gázai övezet és Egyiptom közötti határt [Philadelphia-folyosó], ami szükséges az övezet demilitarizálása érdekében.

Az újságírók kérdésére válaszolva, Netanjahu kijelentette, hogy nem tervezi lemondását, és jelezte, hogy a háború befejezése után is hatalmon kíván maradni, annak érdekében, hogy a gázai övezet demilitarizált maradjon, és a Hamász Szimchát Tóra-i mészárlását követően ne alakulhasson ki újabb terrorfenyegetés.

“Az egyetlen dolog, amiről le fogok mondani, az a Hamász,” – közölte arra a kérdésre, hogy a felmérések alapján az izraeliek 70 százaléka úgy véli, hogy le kellene mondania miniszterelnöki tisztségéről, és hangsúlyozta, hogy neki köszönhetően lett Izrael erősebb állam. Az október 7-éhez vezető kudarcok teljes körű kivizsgálását illetően azt válaszolta, hogy “a harcok végén kerül sor, bár néhány tanulságot már levontunk.”

Szmotrich szerint népszerűsíteni kell az önkéntes telepesbevándorlást a gázai övezetbe

A miniszterelnök sajtótájékoztatójával egyidejűleg Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter (Vallásos Cionizmus) nyilatkozott a 12-es csatorna újságírói műsorában. A kormány túlburjánzó hivatalaival kapcsolatban, amelyek a háború ellenére is változatlanul működnek, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy készen áll 10 kormányhivatal – köztük Orit Sztruck (Vallásos Cionizmus) minisztériuma bezárására, ami szerinte 700 millió sékel megtakarítást jelentene mindössze.

Az interjú során Szmotrich mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy “a Hamász delegitimizálása előny, a Hatóság pedig teher – amíg pénzügyminiszter vagyok, egy sékelt sem fognak átvinni Gázába, és pont.”

Az elmúlt hetekben a Biden-kormányzat sürgette az izraeli kormányt, hogy adja ki a Szmotrich nyomására visszatartott adóbevételeket. Washington többször is aggodalmát fejezte ki a Palesztin Hatóság gazdasági összeomlása miatt, ami erőszakos eszkalációhoz vezethet Júdea és Szamáriában.

A koalíciós pénzek újraelosztását illető kritikákra – korábban 70%-os csökkentést ígért, de végül csak 15%-ot teljesített, miközben a pénz egy részét házon belüli célokra irányította át – hangsúlyozta, hogy mindez egy gyűlöletkampány része a vallásos cionizmus, és a telepesek ellen

“Orit Sztruck [saját pártja] költségvetése a Negevbe, a Galileába illetve Júdea és Szamáriába megy, biztonságot ad a zsidó államnak, – mondta Ben Kaszpit kérdésére, azzal a többszáz millióval kapcsolatban, amit az elmúlt két hétben hagyott jóvá, majd azt is hozzátéve, hogy ezek az összegek arra kellenek, hogy “Amit Szegal [a műsor egyik újságírója] apja békében élhessen Ofrában. Ezek Orit Sztruck pénzeszközei.”

A háborús helyzet miatt építőiparban jelentkező munkaerőhiánnyal kapcsolatban Szmotrich tagadta, hogy lenne ilyenfajta probléma: “73 ezer munkavállaló volt a Palesztin Hatóságtól, nem hozzuk be őket. Január végéig 10 ezer külföldi munkavállalót hozunk, és további tízezreket az év során.”

Végezetül a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy az országnak van egy szükségletkosara beleértve a hadsereget, majd a háború miatt keletkezett munkanélküliség megoldására tett erőfeszítéseit dicsérte, mondván “az összes munkanélküli négyszer annyi segélyt kap, mint a korona idején.”

A gázai övezettel kapcsolatos jelenlegi, illetve az úgynevezett másnapi (háború utáni) tervekre vonatkozóan azt mondta – “elleneztem az üzemanyagszállítást, és továbbra is ellenzem. De megtörténik, és ez rossz. A humanitárius segítségnyújtás nagy különbség, senki sem hagyja, hogy éhen vagy szomjan haljon kétmillió állampolgár.”

Továbbá – “Nem térünk vissza Katarhoz, Egyiptomhoz vagy a Palesztin Hatósághoz, hanem mi fogunk ott uralkodni. Sokáig fogunk uralkodni, ezért civileknek kell letelepedni. Nem lesz kétmilliós melegház Gázában, akik Izrael állam elpusztítására törekszenek. Az önkéntes bevándorlás ösztönzésének nemzeti erőfeszítésnek kell lennie. Hosszú ideig kell ott uralkodnunk, és ahhoz, hogy katonailag ott lehessünk, civileknek kell lenniük ott,”- közölte Szmotrich a kormány jövőre vonatkozó terveit.

Szombat esti tüntetések A túszok szabadon engedése érdekében

Miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy lehetséges megállapodásról visszafogott optimizmussal nyilatkozott, és elvileg a fogvatartó Hamász terrorszervezet  állítólag tárgyalna egy újabb túszalkuval kapcsolatban, szombat este többezren  gyűltek össze a tel-avivi Túszok-terén a foglyok szabadon bocsátását követelve.

A rendezvényen megjelenő családtagok és támogatókhoz szólva Dennis Ross veterán amerikai diplomata a katonai nyomás fontosságára hívta fel a figyelmet, ami szerinte a Hamászt újfent tárgyalásokra fogja kényszeríti.

“A Hamász törődik a közvéleményben kialakult képével, és nekünk közösen világossá kell tennünk, hogy a túszokra kell összpontosítanunk,” – tette hozzá Ross.

Az egyéb meghívott vendégek volt többek között a korábbi túszalku keretében elengedett Moran Sztela Janai, aki 54 gázai napot követően térhetett haza – “harminckét napja, hogy tiszta vizet ihatok és ehetek. Alszom és tudom, hogy reggel felkelek, kinyitom az ablakot és meglátom a napot. Sírhatok, ha szomorú vagyok, vagy kiabálhatok, ha dühös vagyok. Nem lehet leírni a félelmet és azt, hogy milyen ebben a valóságban élni. Csak az álmaid vannak,” mondta és hangsúlyozta, hogy “amikor elraboltak, mindent elvettek tőlem. Az életemet, a szabadságomat, a nevemet és a személyazonosságomat. Azok, akik ott voltak, tudják. Ezért nekünk kell az ő hangjuknak lenni.”

A 19 éves Rotem Kalderon túlélte a Nir Oz kibuc elleni Hamász-támadást, amely során a terroristák megölték nagymamáját és két unokatestvérét. Két kiskorú testvére, a 12 éves Erez, és a 16 éves Sahar a korábbi megállapodás részeként hazajöhettek, de édesapja továbbra is Gázában van.

“Még nem gyászoltam meg őket, mert kiáltani kell, és nem csak a túszok családjaiért – az egész izraeli nemzetért. Az Izrael népe él szlogen üres, amíg az összes túsz haza nem tér,” – tette hozzá Calderon.

A tüntetésen felszólalt Julia Haart amerikai designer, aki azt ígérte, hogy “nem hagyjuk magunkat elhallgattatni. Nem fogunk csendben elmenni az éjszakában.”

“Soha nem voltam még büszkébb arra, hogy zsidó vagyok, és hogy Izraelt támogatom. Lelkem a túszokkal és Izraellel van,” tette hozzá.

A tüntetés szervezői arra kérték a résztvevőket, hogy a beszédek után csatlakozzanak a bnei-braki közösséghez, ahol nyilvános imát tartottak a túszokért. A rendezvény Hanan Ben Ari zenész vak denevér című dalával ért véget, amit a hétfőn Gázában meggyilkolt Saul Greenglick tartalékos emlékére énekelt el.

The post Reggeli hírek – háborús politika és tüntetések a túszokért first appeared on Új Kelet online.