ujkeletlive

Diplomácia

Újabb mélyponton az izraeli – amerikai diplomáciai kapcsolatok

Alig hat hónappal a Hamász által október 7-én Izrael ellen elkövetett mészárlások és azután elkezdődött háborút követően, amelyhez a Biden-kormányzat példátlan anyagi, katonai és diplomáciai támogatást nyújtott Izrael számára, a washingtoni és jeruzsálemi vezetés közötti kapcsolat újabb mélypontra süllyedt.

Hétfőn a Biztonsági Tanács először fogadott el olyan, egyébként nem kötelező érvényű határozatot, amely azonnali gázai tűzszünetet és a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. A szavazást követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalának közleménye szerint lemondta vezető tanácsadóinak a rafáhi szárazföldi hadművelettel kapcsolatosak tárgyalások érdekében hétvégére tervezett utazását a Fehér Házba, azt kifogásolva, hogy az Egyesült Államok vétójogának alkalmazása helyett tartózkodott az ENSZ-szavazáson.

A Walla riportere, Barak Ravidnak nyilatkozó Fehér-házi források szerint  vasárnap este és hétfő reggel megbeszéléseket folytattak Netanjahu tanácsadóival az ENSZ-határozatról, és közölték vele, miszerint az Egyesült Államok valószínűleg tartózkodni fog. A miniszterelnök hétfői nyilatkozatában arra utalt, hogy egy nappal korábban világossá tette a Biden-kormányzat számára, hogy a fejleményeket az amerikai politika változásának tekinti, miközben azzal is fenyegetőzött, hogy lemondja az izraeli küldöttség washingtoni útját, amennyiben az Egyesült Államok nem vétózza meg a határozatot.

A Fehér Ház úgy látja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata miatt kialakult nyilvános szakadás egy mesterséges válság, amelyet Netanjahu belpolitikai okokból kezdeményezett.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa egy tegnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal közleménye – „kissé zavarba ejt minket. Ez egy nem kötelező érvényű határozat, így egyáltalán nincs hatással Izrael azon képességére, hogy továbbra is a Hamász ellen harcoljon,” – tette hozzá.

Miközben a médiának nyilatkozó több  amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy  hogy Biden tanácsadói kapcsolatban álltak izraeli kollégáikkal a szavazást megelőző napokban világossá téve, hogy ez nem jelent változást az amerikai megközelítésben, és míg az izraeli tisztviselők mindezt megértették, a miniszterelnök úgy döntött, hogy másképp mutatja be a dolgokat

„Úgy tűnik, a Miniszterelnöki Hivatal nyilvános közleményben jelzi, hogy itt valahogy megváltoztunk. Nem változtunk,” – hangsúlyozta nyilatkozatában Kirby, hangsúlyozva azt is, hogy Biden döntései az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatban szigorúan nemzetbiztonsági megfontolásokon alapulnak. Továbbá, hozzátette, hogy Netanjahu téved, amikor azt állítja, hogy az amerikai tartózkodás reményt ad a Hamásznak, miközben azt a feltevést is elutasította, hogy az Egyesült Államok ezentúl feltételekhez kötné-e az Izraelnek nyújtott segélyeket.

„Vitába szállnék azzal az elképzeléssel, hogy nem használunk ki mindent, amit csak tudunk, ez nem egy nyomásgyakorlás. Nem arról van szó, hogy megpróbálunk itt valamiféle hatalmi dinamikát alkalmazni jó barátunkkal és szövetségesünkkel, Izraellel. Hanem arról, hogy segítsünk nekik megvédeni magukat,” – hangsúlyozta Kirby, hozzátéve –  „továbbra is támogatjuk Izraelt… még mindig eszközöket, képességeket és fegyverrendszereket biztosítunk, hogy Izrael meg tudja védeni magát azzal szemben, ami szerintünk még mindig életképes fenyegetés a Hamász részéről.”

Ezentúl, a Fehér Ház csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök lemondta a tanácsadói küldöttség utazását Washingtonba, „hogy teljes körű megbeszélést folytassunk a rafahi terepen való bevonulás életképes alternatíváiról,” – mondta Kirby, hozzátéve, hogy a Biden-kormányzatnak még lesz lehetősége arra, hogy bemutassa alternatíváit a hadművelettel kapcsolatban az ezidőtájt az Egyesült Államokban tartózkodó Joáv Gallant védelmi miniszterrel folytatott megbeszélések során, bár ezek nem fogják helyettesíteni a tervezett ügynökségek közötti találkozót, ismerte el Kirby.

Eközben a Biden-kormányzat igyekezett nyilvánosan is a szokásos módon kezelni az Izraellel való kapcsolatokat, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pedig úgy nyilatkozott, hogy a nap folyamán Gallanttal „konstruktív megbeszélést folytatott arról, hogyan lehet a legjobban biztosítani a Hamász tartós vereségét a Gázai övezetben.”

„Közöltem Biden elnök úr vasszigorú támogatását Izrael biztonsága és védelme iránt minden fenyegetéssel szemben, beleértve Iránt is,” – jegyezte meg Sullivan a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában, hozzátéve – „üdvözöltem Joáv elkötelezettségét, hogy további lépéseket tesz a gázai humanitárius válság kezelése érdekében.”

A két ország között jelenleg kialakult válság hasonló mintát követ, mint amikor Netanjahu nyilvános háborút hirdetett Barak Obama korábbi amerikai elnök ellen a 2015-ös iráni megállapodással kapcsolatos ellenkező nézetei miatt.

A feszült hangulatot jelzi, hogy a történteket követően Biden nem tervez telefonbeszélgetést a miniszterelnökkel, aki miután a demokrata Chuck Schumer korábbi szövetségese Netanjahu leváltására tett utalást, az elmúlt napokban az amerikai republikánus frakcióban éreztette támogatását Donald Trump volt elnök újraválasztását illetően.

Eközben, Trump többször is úgy nyilatkozott, hogy Izraelnek abba kell hagynia aháborút. Ahogyan az Israel Hayom izraeli lapban hétfőn közzétett interjúja során ismét arra figyelmeztetett, hogy a gázai háború rontja Izrael nemzetközi megítélését, és ismételten azt tanácsolta a jeruzsálemi vezetésnek, hogy mielőbb vessen véget neki.

Trump ezen kijelentése, ráerősített Biden kijelentéseire, aki eddig egyszer sem szólított fel kifejezetten a háború befejezésére, és óvatosan összekapcsolta a tűzszünetre való felhívást azzal a követeléssel, hogy a Hamász engedje szabadon az összes túszt.

Ezzel szemben, Trump élesen kijelentette, hogy „be kell fejezned a háborút. El kell jutni a békéhez. Ezt nem folytathatod tovább. És azt fogom mondani, hogy Izraelnek nagyon óvatosnak kell lennie, mert sokat veszít a világból, sok támogatást veszít,” – hozzátéve „légy erős, légy okos, és essünk túl ezen,” – ezzel szemben Netanjahu, aki Trump támogatására számít, kitart amellett, hogy a háború nem érhet véget, amíg a Hamászt fel nem számolják, és ami szerinte akár évekbe fog telni.

Ezen túlmenően Trump az interjú során féktelenül kritizálta Bident és más vezető demokratát, és annak ellenére, hogy korábban többször is kiállását fejezte ki Izrael iránt, kerülte Netanjahu nyilvános támogatását, és amellett, hogy azt állította, miszerint a Hamász nem támadhatta volna meg Izraelt, amíg ő volt az elnök, mert Irán összetört és most azért cselekedett, mert nem tisztelik Bident, többször is úgy emlegette saját személyét, mint Izrael valaha volt legjobb elnöke.

A volt elnök azt is megjegyezte, miszerint „zavar, hogy az emberek már nem beszélnek október 7-ről. Arról beszélnek, hogy Izrael mennyire agresszív,” – majd hangsúlyozta, az izraeli hadsereg hibát követett el, amikor olyan videókat tettek közzé, amelyeken bombákat dobtak Gázára. Az Amerikában egyre súlyosabb méreteket öltött antiszemita hullámot pedig összefüggésbe hozva a médiában terjedő üzenetekkel, azt mondta – „Ó, ez egy szörnyű portré. Nagyon rossz kép a világ számára. A világ ezt látja. Minden este néztem, ahogy az épületek ráborulnak az emberekre. Azt mondták, hogy a [izraeli] védelmi minisztérium adta ki.”

Politika – Gideon Sza’ar kilépett a kormányból

Gideon Sza’ar konzervatív miniszter két órával azután, hogy Netanjahu bejelentette, miszerint lemond a washingtoni delegáció küldéséről, bejelentette lemondását, és pártja kilépését a szükségkormányból. Sza’ar bejelentése két héttel azután történt, hogy kilépett a Beni Gantz vezette szövetségből, követelve a miniszterelnöktől felvételét a hadikabinetbe. Tegnapi döntését a volt likudnyik Sza’ar azzal indokolta, hogy jelenlegi státusza szerint „gyakorlatilag nem képes befolyásolni a politika irányát.”

A négy mandátummal rendelkező Új Remény elnöke, továbbá kijelentette, hogy pártja nem azért csatlakozott az október 7. utáni szükségkormányhoz, hogy „székeket melegítsen,” és bár korábban az ország érdekében félretette Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel és koalíciójával szembeni nézeteltéréseit, a kormány ezidáig nem érte el háborús céljait Gázában, és úgy érzi, hogy nincs lehetősége befolyásolni a konfliktus irányításának folytatását.

A koalíció jelenleg 76-ról 72 mandátumra zsugorodott, így Sza’ar távozása nem jelent közvetlen veszélyt a kormány stabilitására, ugyanakkor növelheti a nyomást Gantzra, hogy ő is lépjen ki a szükségkormányból, ami megnehezítené Netanjahu helyzetét.

A héber média beszámolói szerint Netanjahu nyitott volt arra a lehetőségre, hogy Sza’ar bekerüljön a háborús kabinetbe, de Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter lehetetlenné tette a döntést, hasonló kiváltságokat követelve.

„Hittem és hiszek abban, hogy céljaink ambiciózusak, de megvalósíthatóak, és katonáink bátran harcoltak és harcolnak. De Netanjahu alatt a katonai fejlődés lelassult, ami meghosszabbította a hadjáratot,” – érvelt Sza’ar, hangsúlyozva, -„a Hamász katonai erejének megsemmisítéséhez gyorsabb ütemterv szerint kellett cselekedni, és a hadjárat lassítása csökkentette Jeruzsálem befolyását a túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodás elérésére,” – tette hozzá miközben a nemzeti érdekekkel ellentétesnek nevezte azt a módot, ahogyan a kormány a háborút irányította.

The post Reggeli hírek: Washington szerint túlreagált Netanjahu döntése – Sza’ar kilépett kormányból first appeared on Új Kelet online.