Avi/ujkelet.live

A háború 173. napja: Folytatódik az Izraeli Védelmi Erők hadművelete a Hamász ellen a gázavárosi Sifa Kórházban, jelentette a katonaság reggel. A csapatok az elmúlt nap során megöltek több tucat terroristát és fegyvereket foglaltak le.

A művelet március 18-án kezdődött, és a haditengerészet Sajetet 13 kommandós egysége, a 401. páncélosdandár és a Nahal gyalogdandár hajtja végre. A csapatok eddig elfogták a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád több száz tagját.

A dél-gázai al-Qararában és Khan Junesz al-Amal negyében folytatott hadműveletek során szintén számos terroristát megöltek, és a Kommandó-dandár, a Givati-dandár és a 7. páncélosdandár csapatai fegyvereket lokalizáltak.

Az izraeli légierő több tucat célpontot támadott a Gázai övezetben, elsősorban a szárazföldi erők támogatására. A célpontok között alagutak, a Hamász terrorszervezet által használt épületek, terroristák és egyéb terror-infrastruktúra voltak.

Gáza középső részén a Nahal-dandár szintén megölt több tterroristát, köztük légicsapások irányításával.

Üzenet: Miután nem vétózta meg a Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását, az Egyesült Államok azt üzente Izraelnek, hogy nem ellenzi az Izraeli Védelmi Erők akcióját a dél-gázai Rafahban, jelentette reggel a Kan körádió.

Joáv Gallant védelmi miniszter Washingtonban tett látogatása során vezető kormányzati tisztviselők, köztük Lloyd Austin védelmi miniszter világossá tették számára, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik megvétózni egy ilyen akciót, ehhez azonban humanitárius megoldást kell találni a lakosok számára, és meg kell fogalmazni egy célzott sebészeti pontosságú tervet.

,,Több mint egymillió ember él a térségben. Egy ilyen akciónak, amikor annyi ember van ott – következményei vannak.” Gallant világossá tette a magas rangú tisztségviselők számára, hogy Izrael végül be fog menni Rafahban: ,,Ez az egyetlen módja a Hamász felszámolásának”, melynek a városban van az utolsó erődje és zászlóaljai.

: Izrael kedden visszahívta tárgyalócsoportját Katarból, miután a tíz napig tartó tárgyalások egy lehetséges túszügyletről zsákutcába jutottak, és vádaskodási játszma vette kezdetét az Egyesült Államok és Izrael között.

A tárgyalócsoport hazahívása Dohából feldühítette a Fehér Házat, amely a lépést Binjámin Netanjahu miniszterelnök kísérletének tekinti az Egyesült Államok és Izrael között előző nap, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata miatt megkezdett harc folyatatására, idézett a Walla hírportál két magas rangú amerikai tisztviselőt.

Izrael szerint a Biden-kormány azon döntése, hogy nem vétózza meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői határozatát, amely tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására szólított, azt eredményezte, hogy a Hamász terrorszervezet megkeményítette álláspontját.

,,A Hamász válaszát még az ENSZ-szavazás előtt előkészítették. Nem fogunk politikát játszani ezzel a legfontosabb és legnehezebb témával, és továbbra is a túszok kiszabadítására irányuló megállapodásra fogunk összpontosítani” – mondta az egyik amerikai tisztviselő.

Kellenek az amerikaik? Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése körüli felzúdulás és az Egyesült Államok által javasolt kompromisszum Hamász általi elutasítása után, az izraeli delegáció hazatért Dohából, és úgy tűnik, hogy a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás elérése egyre távolabb kerül.

A háttérben újabb kemény harcok zajlanak északon, a Hezbollah terrorszervezet tegnap és ma is rakétaesőt küldött az északi közösségekre. Az izraeli hadsereg tegnap a határtól 110 km-re fekvő célpontra mért támadással válaszolt Libanonban, melyre a háború során még nem volt példa. Ugyanakkor Gázában az erők továbbra is előrenyomulnak északon a Sifa Kórházban és délen Khan Juneszben.

Ezenkívül az Izrael és az Egyesült Államok közötti egyre mélyülő válság hátterében úgy tűnik, hogy az egyik dolog, amit a jelenlegi háború megtanított Izraelnek az Izraeli Védelmi Erőkről és annak képességeiről, az az, hogy Jeruzsálem mennyire függ a Washingtontól kapott segélyektől, amikor a hadsereg által a hat hónapja folyó harcok alatt elhasznált lőszer mennyisége jóval magasabb, mint amennyit a hadjárat előestéjén az összes tervben becsültek, közölte a 13-as csatorna szakértője, Alon Ben David tegnap este.

Az adatok szerint a háború kezdete óta az Izraeli Védelmi Erők közel 100 000 harckocsi lövedéket lőtt ki, mintegy 40 000 légi lőszert dobott le, és a legvédelem több mint 3 000 elfogót lőtt ki. Ez a lista még hosszan folytatódik. Nincs a világon olyan gyártó, amelyik azonnal ilyen mennyiséget tudna szállítani, a lőszer és robbanóanyag iránti globális kereslet miatt. Az izraeli ipar ma nem képes ezeket biztosítani – de talán a jövőben képes lesz rá.

Csak az amerikai hadsereg rendelkezik ilyen készletekkel, és vállalta, hogy leszállítja Izraelnek: Mintegy 150 teherszállító repülőgép és 20 hajó több tízezer tonna katonai felszerelést hozott Izraelbe a háború kezdete óta, lehetővé téve a déli harcok folytatását és az északi készenlétet.

Az Izraeli Védelmi Erők a hadjárat kezdetétől fogva „bespájzolt” fegyverzetből egy széles körű északi háború esetére, és nem nyúl hozzá, de ha az amerikaiak leállítják a segélyeket, Izrael nehéz dilemma elé néz: Rafah elfoglalása és annak kockázata, hogy nem lesz elég lőszer az északi háborúhoz, vagy feladni Gáza legdélibb városát – vagyis – a Hamász katonai erejének megsemmisítésének célját – a készenlét fenntartása érdekében északon. Mindkettő nem megy az amerikaiak nélkül.

No: Izrael megtagadta, hogy Katar és Törökország humanitárius segélyt küldjön a Gázai övezet északi részébe. Az elmúlt hetekben egy nemzetközi humanitárius erőfeszítés zajlik izraeli jóváhagyással, hogy növeljék az élelmiszer- és vízsegélyek körét a Gázai övezet északi részén, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.

Eddig kilenc ország kapott engedélyt a segélyek légi úton való szállítására és ledobására Gázában: Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és nemrég Szingapúr.

A Kan birtokában lévő információk alapján úgy tűnik, a törökök és a katariak esetében politikai döntésről van szó, nem katonairól, és főként az országok közötti kapcsolatokhoz kötődik. Izrael elutasította Katar kérését, mert nem tart fenn vele diplomáciai kapcsolatokat. A Törökországgal szembeni elutasítás hátterében a politikai válság és a Törökországgal fennálló kapcsolatoknak a háború kezdete óta tapasztalható meredek romlása áll. Izrael ma ellenséges elemnek tekinti Törökországot.

The post Kellenek az amerikaik? first appeared on Új Kelet online.