Avi/ujkelet.live

A háború 249. napja: Két vezető hírrel indult a reggel Izraelben: a kneszet jóváhagyta a folytonossági záradékot egy olyan törvényjavaslathoz, amely mentesíti az ultraortodoxokat a sorkatonaság alól, és négy katona elesett a gázai harcokban.

  • A folytonossági záradék lehetővé teszi a múltban első olvasatban elfogadott törvények további szavazásra bocsátását, jelen esetben az előző kneszet által elfogadott hadkötelezettségi törvényre.
  • A szóban forgó 2022-ben elfogadott törvényjavaslat – melyet Beni Gantz akkori védelmi nyújtott be – szerint az ultraortodox jesiva tanulók kötelező katonai szolgálat alóli felmentésének korhatárát a jelenlegi 26-ról 21-re csökkentenék.
  • Számos jesiva hallgatóról úgy vélik, azért maradnak tovább a vallási tanulmányi programban, mint egyébként tennék, hogy ne sorozzák be őket, így a tanulmányaikra hivatkozva folyamatosan halasztást kérnek egészen amíg el nem érik a felmentési kort.
  • A felmentési korhatár csökkentésével a kormány azt remélte, hogy az ultraortodoxok férfiakat arra ösztönzi, hogy otthagyják a jesivát, és korábban lépjenek be a munkaerőpiacra.
  • A szefárd ultraortodox Sasz elnöke, Arje Deri anno ,,sértőnek” nevezte a törvényjavaslatot, míg az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora tagjai ,,gyalázatosnak, megalázónak, zsidó- és Tóra-ellenesnek”. 
  • Közben viszont kitört a háború és a hadsereg szükségletei is megváltoztak.
  • Egy februári sajtótájékoztatón Beni Gantz és párttársa, Gadi Eizenkot ismertette az arabok és ultraortodox besorozásának vázlatát, amelyben a „fiatalok abszolút többségének” hazájuk szolgálatába állására szólítottak.
  • Jelenleg 63000 besorozási korban lévő ultraortodox férfi van Izraelben. Mivel a felmentésüket biztosító törvény elévült, és a kormány nem alkotott újat, így be kell sorozni őket. A kincstár adatai szerint, ha az összes ultraortodoxot besoroznák, a tartalékos szolgálat napjainak száma 86%-kal csökkenne.
  • A kormány próbálja húzni az időt, mivel a koalíció ultraortodox tagjai kilépéssel fenyegetnek, ha közösségük tagjainak felmentését nem oldják meg.

Joáv Gallant védelmi miniszter volt az egyetlen a koalíciós tagok közül, aki nemmel szavazott, így a végeredmény 63-57 lett.

,,Izrael népe megállapodásra vágyik – nemzeti változásokat széles megálkapodással kell végrehajtani. Nem folytathatunk kicsinyes politikát az Izraeli Védelmi Erők nagy harcosainak rovására.”

A Ynet hírportál szerint Binjámin Netanjahu kabinetfőnöke, Tzachi Braverman a plenáris ülésen Gallant szavazása után kijelentette: ,,Szemtelen, ki kellene rúgni.”

A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap a szavazás előtt arról számolt be, hogy három likudos képviselő egységes frontot próbált alkotni a törvényjavaslat ellen, de végül mindegyik igennel szavazott. Almog Cohen (Otzma Jehudit) szintén nemmel akart szavazni egy költségvetési vita miatt, de végül a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után támogatta a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat most a Külügyi és Védelmi Bizottsághoz kerül, ahol előkészítik a második és harmadik olvasatra. A bizottság elnöke, Juli Edelstein bár igennel szavazott, világossá tette: ,,Izrael Államnak összetett kihívásokkal kell szembenéznie, és a mi feladatunk az, hogy minden feltételt megadjunk a győzelemhez. A fő szempont az lesz, hogy valódi és pontos választ adjunk az Izraeli Védelmi Erők igényeire, nincs más választásunk.”

Mindeközben intenzív harc folyik a Legfelsőbb Bíróságon, hogy azonnal kezdjék meg az ultraortodoxok besorozását és vonják meg a törvényt megszegő jesivák állami finanszírozását:

Tüntetésekkel tarkítva tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság az ultraortodoxok sorkatonai szolgálatát

A 12-es csatorna szerint a hadkötelezettségi krízis és a Kneszet elé kerülő menetességi törvényjavaslat hátterében Herci Halevi vezérkari főnök hangsúlyozta a politikai körnek, hogy az Izraeli Védelmi Erők híján van 15 zászlóaljnak a küldetései ellátásához. Ez egy hadosztálynyit jelent, több mint 4500 katonát. A hiány nem csak a háború következménye, kapcsolódik ahhoz is, hogy növelni kell a hadsereg további feladataihoz szükséges haderőt.

Jelenleg megpróbálnak ideiglenes megoldást találni a problémára: Öt zászlóalj létrehozása, amelyek olyan katonákból állnak majd, akik korábban felmentést kaptak – de visszavonják, mivel továbbra is megfelelnek a kritériumoknak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hadsereg humánerőforrás-válsága drága: az államkasszából a háború kezdete óta a tartalékos rendszer toborzására és fenntartására költött összeg – több mint 40 milliárd sékel.

Mindeközben Netanjahu miniszterelnök időt akar nyerni. Nincs 63 képviselő, aki egyetért a hatályos törvény szövegével. Netanjahu azt mondta nekik, hogy ez egy „technikai” lépés. Az ultraortodoxok számára elfogadhatatlan a törvény, és jelentős puhítást követelnek. Precedensként azonban hajlandóak voltak igennel szavazni a folytonossági záradék alkalmazása és a jövőbeni törvénymódosítás érdekében.

A Likud parlamenti képviselői azt mondták, hogy nem hajlandók megszavazni a törvényjavaslatot, és a Külügyi és Védelmi Bizottságban fognak vitát folytatni róla.

Harci katonák szúleinek százai fordultak nyílt levélben Gallant védelmi miniszterhez és a vezérkari főnökhöz, kritizálva az ultraortodoxat katonai szolgálat alól mentesítő törvény elfogadását, és azt írták, hogy már nem támogatják a gázai harcokat, jelentette a Haaretz.

„Tudatjuk harcoló gyermekeinkkel, hogy azonnal abba kell hagyniuk a harcot, le kell tenniük a fegyvert, és azonnal haza kell térniük” – írták a szülők. ,,Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen törvény átmenjen, miközben a bátor katonák életüket adják. A kormány elárulja polgárait, fiaink életét felkínálja, de a politikai túlélés érdekében biztonságban tartja mások életét. Nem áldozzuk fel gyermekeinket az állami korrupció oltárán.”

Miközben a kneszet szavazni készült, a védelmi minisztérium tegnap este közzétett egy rendelettervezetet és egy törvénymemorandumot, amelyek célja a tartalékos szolgálat meghosszabbítása a szolgálatot teljesítők egy részére, lehetővé téve a katonák behívását szerepkörtől függően 41, 46, illetve 50 éves korukig, jelentette reggel a KAN közrádió.

A minisztérium a javaslatot azzal indokolja, hogy ,,az Izraeli Védelmi Erők megállapította, hogy nem támaszkodhat magánszemélyek önkéntes szolgálatára, mivel ez a támaszkodás nem teszi lehetővé a szükséges biztonságot a hadműveleti feladatok harc közbeni ellátásához szükséges humánerőforrás tervezéséhez”.

Szó van még egy háromévente megújító rendeletről, amely egyes katonai szakmák esetében magasabb tartalékos korhatárt határoz meg – amely szakmától függően 45 vagy 49 év.

The post Két valóságra ébredve first appeared on Új Kelet online.