ujkeletlive

Katonai diplomácia – ismét összeül az iráni fenyegetésre összpontosító amerikai – izraeli stratégiai csoport

Izrael és az Egyesült Államok megállapodott abban, miszerint júliusban ismét összehívják azt az iráni fenyegetéssel kapcsolatos közös stratégiai találkozót, amelyet a Fehér Ház a múlt héten azt követően mondott le, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök a fegyverszállítmányok visstartásával vádolta a Biden-kormányzatot, – áll az Axios jelentésében, izraeli és amerikai forrásokra hivatkozva.

Az eredetileg múlt hét csütörtökre időzített találkozó az iráni atomprogram fejleményei miatti fokozott izraeli aggodalom közepette sürgető fontosságú. Ilymódon Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter a Biden-kormány magas rangú tisztviselőivel a héten Washingtonban folytatott megbeszélései során hangsúlyozta az iráni atomprogram fejleményeivel kapcsolatos jeruzsálemi aggodalmakat.

„A világ és régiónk jövőjének legnagyobb fenyegetése Irán, és az idő fogy. Most van itt az ideje, hogy az amerikai kormányzatok évek óta tartó elkötelezettségét valóra váltsuk, és megakadályozzuk, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson,” – mondta Gallant amerikai kollégájának, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszternek, aki a Pentagonban tartott találkozójuk során megerősítette az Egyesült Államok Izrael iránti szövetségét annak biztosításában, hogy Irán ne tudjon atomfegyvert kifejleszteni.

Az amerikai-izraeli stratégiai tanácsadó csoportot (SCG) 2009-ben, az Obama-kormányzat idején hozták létre az iráni atomprogramról folytatott amerikai-izraeli megbeszélések kulcsfontosságú fórumaként. A tavaly március óta nem ülésezett csoport ismételt összehívása kulcsfontosságú tekintettel arra, hogy a legutóbbi megbeszélések óta az iráni atomprogram jelentősen eszkalálódott, értenek egyet izraeli és amerikai tisztviselők

A Fehér Ház eddig nem erősítette meg a magas rangú izraeli küldöttség – Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és Ron Dermer miniszter részvételével összehívásra kerülő találkozót, amelynek pontos időpontját sem tűzték még ki, de az Axios szerint várhatóan július közepén kerül rá sor, Netanjahu július 24-re tervezett kongresszusi beszéde előtt.

Háredi toborzás – hogyan tovább?

A Legfelsőbb Bíróság tegnapi azon határozata, miszerint egyhangúlag úgy döntött, hogy az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók besorozás alóli általános felmentését, ezért a hatályos biztonsági szolgálati törvény előírásai szerint kell eljárnia, borítékolható volt.

A kormány számítva a lehetőségre titokban, előzetesen megpróbálta meggyőzni ultraortodoxok koalíciós partnereit, hogy fogadják el a kezdeti 3000 háredi besorozásáról szóló várható döntést, mondván, ezért nem érdemes a kormányt feloszlatni, és később megtalálják a módját, hogy megoldják velük az ügyet.

A bírósági döntést súlyosbítja, miszerint megállapítást nyert továbbá, hogy a sorkatonai szolgálat alóli felmentés jogi keretének hiányában nem lehet továbbra is állami támogatást folyósítani a jesivák részére azon hallgatók számára, akik nem kaptak felmentést, vagy akiknek katonai szolgálatát nem halasztották el, ami a kormány háredi politikusai számára elfogadhatatlan, de leginkább a kormány egyes tagjai döntést követő szándék nyilatkozatai váltottak ki dühöt a háredi körökben.

Ilymódon, a Binjámin Netanjahu miniszterelnök által megígért problémát megoldó új/régi sorozási törvény bizottsági tárgyalásokon párhuzamosan zajló fejleményei az ultraortodoxok ismételt haragját váltotta ki. A védelmi bizottság elnöke, Juli Edelstein kijelentése után, miszerint „a sorozási törvény csak széleskörű egyetértéssel, vagy egyáltalán nem fog átmenni,” utolsó cseppként a pohárban Joáv Kisch oktatási miniszter megerősítése, hogy „végrehajtunk mindent, ami a Legfelsőbb Bíróság döntésében szerepel,” végképp megingatta a koalíció helyzetét, olyan bonyolult helyzetet teremtve, amelynek kimenetele nem világos.

A háredi frakciók vezetői számítottak ugyan a bírósági döntésre, de előtte még úgy vélték egy viszonylag nagy mozgástér lehetővé teszi a megállapodások elérését, azaz tárgyalás szintjén hajlandóak lettek volna beszélni és megállapodásra jutni a bevonulás elvéről. Az oktatási miniszter tegnapi beszéde a Reichman Egyetemen, ahol az ultraortodoxok szerint elképzelt bevonulási célokat mutatott be azonban nagy felháborodást keltve, felborította az amúgy is érzékeny egyensúlyt a kormányban.

„A legvilágosabban mondom – végrehajtunk mindent, ami a mai bírósági döntésben szerepel. Izrael Állama elkötelezett az ítélet mellett. Ebben az évben 3000 háredit kell besorozni, ennek meg kell történnie, és a törvénynek biztosítania kell ezt. Ahogy a védelmi bizottságban mondtam, Izrael Állama válaszúton áll. Két lehetőség van – a háredik bevonulása, amely kielégíti a hadsereg szükségleteit, és a másik, hogy együtt tesszük ezt meg. Lehet együtt megtenni,” – áll Kisch közleményében.

A Sász Tórai Bölcsek Tanácsának tagja, és volt képviselője Mose Maia rabbi kedden hadüzenetben bírálta a Legfelsőbb Bíróság döntését az ultraortodox sorkatonaságról. A Kol B’rama ultraortodox rádiónak hangsúlyozta, miszerint, „a hadseregbe való besorozás a vallás megsértése. Van egy világos halachánk, amely azt mondja, hogy egy jesivatag nem léphet be a hadseregbe.”

„Ha belépnek a jesivákba, hogy behívjanak minket – ellenállunk. Ez olyan, mintha arra kényszerítenének, hogy megszentségtelenítsük a sábátot. Még azoknak is tilos a besorozás az hadseregbe, akik úgy döntenek, hogy nem a jesivában tanulnak,” – közölte Maia rabbi, hozzátéve, „aki ma a hadseregbe megy – az elhagyta a sábát terét, akik kipát viselnek és a Tóra-tudósokat támadják – nagy hibát követnek el, mert ha nem lennének a Tóra gyermekei, sokkal több halott lenne a háborúban. A mi feladatunk a háborúban az, hogy tanuljunk és tanuljunk, csak így fogja az Örökkévaló félelmet kelteni ellenségeinkben.”

Összegezve, az ultraortodox frakciók úgy vélik, hogy egyáltalán nem lehetnek nyugodtak a fejlemények hatására, és bár figyelembe vették a Legfelsőbb Bíróság döntését és azt követően a főügyész értelmezését, a Likud képviselőinek viselkedése azonban már nem tolerálható számukra, és ezért dühösek a miniszterelnökre.

„Valószínűleg lesznek következmények, de még nem világos, hogy milyenek. Nem világos, és még nem lehet megmondani, hová fejlődik ez az esemény. Minden azon a kérdésen múlik – tudja-e Netanjahu uralni a koalícióját?” – továbbította a héber média a háredi frakciókon belüli véleményt, utalva arra a számukra elfogadhatatlan helyzetre, hogy a védelmi bizottságot vezető Edelstein is szemmel láthatóan csatlakozott Joáv Gallant védelmi miniszter töretlen álláspontjához a háredi sorkatonai szolgálatot illetően.

Politikai szempontból a bevonulás kérdése a legérzékenyebb esemény, amellyel a jelenlegi kormány szembesül, és sokak szerint ez az egyetlen, amely előrehozott választásokhoz vezethet. Eddig, a zárt ajtók mögött tartott hosszú órákon át tartó viták ellenére sem találtak olyan megoldást, amely köré összevonhatóak az ultraortodox képviselők, és Gallant, aki a védelmi rendszer álláspontját képviseli. Ezen kívül, Gallant mellett nyíltan felsorakozik a Likud több renegát képviselője, akik már kijelentették, hogy nem támogatják a sorozási törvényt jelenlegi formájában, mint például Nir Barkat gazdasági miniszter. Emellett, a jelenlegi többfrontos háborús helyzetre való tekintettel a többség szintén elutasítja jesiva tanulók mentességét.

The post Háredi sorozás – ultraortodox körökben dühöt váltott ki a kormány korántsem egységes álláspontja first appeared on Új Kelet Live.