ujkeletlive

Diplomácia

Túszalku – Irán

Ellentmondva a CNN izraeli forrásokra támaszkodó, tegnap közölt riportjának, miszerint a Hamász politikai és katonai vezetője, Jechíje Szinwar tűzszüneti megállapodást akar, a terrorszervezet néhány órával később bejelentette, hogy nem vesz részt az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom meghívására a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások csütörtökre tervezett utolsó fordulóján.

A közelmúltban történt izraeli likvidálásokat követően, Irán és a libanoni Hezbollah által beígért megtorló csapások hatására erősödő háborús feszültség közepette, a Hamász bejelentése jelentős visszaesést jelent a Biden-kormány azon diplomáciai erőfeszítéseit illetően, hogy a feleket a túsz- és tűzszüneti megállapodás megkötésére ösztönözze, abban a reményben, hogy ilymódon megakadályozható a gázai konfliktus regionális háborúvá való kiterjedése.

A Hamász döntése indokolása végett több okot is felhozott, többek között a Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök által nemrégiben előterjesztett új/kiegészített feltételeket és követeléseket, a terrorszervezet politikai vezetője – Iszmail Haníje likvidálását, valamint a közelmúltbeli gázai izraeli légicsapásokat, amely során állítólag több tucat civil is életét vesztette a célba vett terroristákon kívül.

„Mindezekre tekintettel, valamint népünk és érdekei iránti aggodalomból, illetve  felelősségből a mozgalom felszólítja a közvetítőket, hogy nyújtsanak be egy tervet annak megvalósítására, amit a mozgalomnak bemutattak, és amit július 2-án elfogadtak, Biden víziója és az [ENSZ] Biztonsági Tanács határozata alapján,” – áll a Hamász közleményében, hozzátéve azt is, hogy a további tárgyalási fordulók vagy az új javaslatok megvitatása „fedezetet nyújt a megszállás agressziójának.”

Az Axios riporterének, Barak Ravidnak nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő szerint, a Hamász nyilatkozata „taktikai lépés egy esetleges iráni és Hezbollah támadás előtt, egyben kísérlet arra, hogy jobb feltételeket kapjon a megállapodáshoz,” megjegyezve – „amennyiben a Hamász nem ül le a tárgyalóasztalhoz, folytatjuk erőik megtizedelését Gázában.”

Eközben, az izraeli hírszerzés frissített értékelését idézve, a héber média arról számolt be, miszerint Irán készen áll arra, hogy a Hamász politikai vezetőjének teheráni meggyilkolását követő megtorlás részeként közvetlenül támadást indítson Izrael ellen, ami valószínűleg napokon belül meg is történik.

A jelentés szerint a támadásra a csütörtökre tervezett – így tűnik Hamász részvétele nélkül bejelentett túszalku tárgyalások előtt kerülhet sor, és amennyiben bekövetkezne eleve veszélyeztetné a megállapodás létrejöttét. Enyhítve a hírszerzési értékelést, a helyzet állítólag „még mindig képlékeny,” – nyilatkozta az Axiosnak az egyik izraeli forrás.

A tegnap esti riportok után, a lakossági pánikot megelőzendő Daniel Hagari ellentengernagy, a hadsereg szóvivője ismételten megerősítette, hogy jelenleg nincs változás a Polgárvédelmi Parancsnokság lakosságot érintő irányelveit illetően.

Megjegyzendő, hogy a hírszerzés legfrissebb értékelései változást mutatnak, ahhoz képest, hogy a múlt héten úgy vélték, miszerint Irán még nem döntött a válaszlépés időzítéséről és jellegéről, illetve a nemzetközi nyomás és a belső viták az Izrael elleni megtorlás elhalasztását, visszafogását, vagy minimalizálását előnyben részesítő döntésre késztetheti Ali Hamenei ajatollah, legfőbb iráni vezetőt.

A folyamatban lévő gázai tűzszüneti tárgyalásokra vonatkozóan Irán ENSZ-képviselete pénteki nyilatkozatában kijelentette – „reméljük, hogy válaszlépésünket úgy időzítjük és hajtjuk végre, hogy az ne legyen a lehetséges tűzszünet rovására.” Joáv Gallant védelmi miniszter Lloyd Austin amerikai kollégájával vasárnap azonban közölte, hogy az iráni katonai előkészületek arra utalnak, miszerint a teheráni vezetés nagyszabású támadásra készül.

Gallant szintén vasárnap az Izraeli Védelmi Erők egyik egységénél tett látogatása során, kijelentette – Irán és a Hezbollah „azzal fenyegetnek, hogy olyan mértékben ártanak nekünk, ahogyan eddig nem. Remélem, hogy újragondolják, és nem vezetnek további frontokon háború kitöréséhez. Nem akarjuk ezt, de fel kell készülnünk rá,” – tette hozzá.

Politika

Ben-Gbir túszalku

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Otzma Jehudit] ismételten elítélte a gázai túszalku megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatását. A 103 FM rádiónak nyilatkozva a tárgyalások mellőzése mellett, a miniszter az övezetbe irányuló humanitárius segélyek megszakítására is felszólított.

Ben-Gvir kritikája azt követően hangzott el, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala múlt héten megerősítette egy izraeli küldöttség augusztus 15-én történő delegálását az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők révén ismét összehívott tűzszüneti tárgyalásokra.

„Szétzúzzuk a Hamászt,” – közölte Ben-Gvir, azt állítva, hogy a kabinet frissítései mellett terepen is kap magaszintű eligazítást, majd tovább folytatva, hozzátette – „akkor most menjünk el egy konferenciára és adjuk meg magunkat. Ez egy súlyos hiba a miniszterelnök részéről. Hiba, hogy a Hamásszal leülünk, amely megerőszakolta, meggyilkolta és felgyújtotta a csecsemőket, – és mi megadjuk magunkat nekik?”

Továbbá, újból hangoztatta a gázai üzemanyagellátás és a segélyszállítmányok leállítására vonatkozó felhívását – „ha elvágnánk az üzemanyagot, egy héten belül térdre esnének. Ha pedig leállítanánk a segélyszállító teherautókat, két héten belül térdre esnének. Miért kötünk tehát alkut, különösen egy ilyen felelőtlen alkut. Micsoda ostobaság, micsoda szörnyű hiba, micsoda hatalmas katasztrófa. Teljes győzelmet érhetünk el,” – közölte Ben-Gvir.

Hasonló véleményének adott hangot, Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus], amikor azt javasolta, hogy a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében morálisan indokolt lenne az övezet teljes lakosságának halálra éheztetése.

Igazságügyi reform

A kabinet vasárnapi ülésén Járiv Levin igazságügyi miniszter támogatását fejezte ki a jogi reform ismételt napirendre tűzese mellett, amelyet a gázai háború október 7-i kitörése miatt befagyasztottak.

Levin felvetése azt követően történt, hogy több miniszter is javasolta a bírák kiválasztására jogosult bizottság megváltoztatásáról szóló törvény megszavazását, amelyet a bizottság tavaly második és harmadik olvasatban már jóváhagyott.

Az igazságügyi miniszter az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban kijelentette – „itt az ideje, hogy eldöntsük ezt teljes erőnkkel folytassuk-e. Eljött az idő, hogy az igazságszolgáltatási rendszerben szükséges változtatásokat végrehajtsuk,” – idézte a Kan közszolgálati média. Az országot október hetedike előtt eleve a polgárháború szélére sodró, az igazságszolgáltatási rendszer politikai érdekeket kiszolgáló megreformálásának újbóli felmelegítését – számítva a kritikusok felháborodására, Levin azzal vezetette be, hogy a tavalyi tapasztalatokkal ellentétben, az eljárást lehetséges lesz végigvinni, és megegyezésre jutni, amint a koalíció „egybehangzóan” felsorakozik, és az ellenzékkel is meg tudnak állapodni.

A Kan szerint a találkozó során Levin és Ben-Gvir, a főügyész Gali Baharav-Miara főügyész kirúgását is megtárgyalta, miután a kormány vasárnap jóváhagyta azt a vitatott intézkedést, amely lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy az eddig elfogadott bizottsági alkalmazás helyett közvetlenül jelölje ki a soron következő közszolgálati biztost.

Az ellentmondásos reformcsomag, amely a kormánynak az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzését kívánta növelni, illetve a Legfelsőbb Bíróság bírói felülvizsgálati jogkörét korlátozni, tavaly tömeges tiltakozásokat váltott ki, míg márciusban egy általános sztrájk miatt leállt az ország. Joáv Gallant védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az átalakítással kapcsolatos nézeteltérések viszályt okoznak a hadseregen belül, és így kézzelfogható biztonsági fenyegetést jelentenek Izrael számára, de a miniszterelnök emiatt kirúgta, majd a nagyfokú tüntetések hatására, végül visszahelyezte pozíciójába.

A kormány azonban tovább erőltette az igazságügy átalakítására vonatkozó terveit, míg tavaly júliusban sikerült elfogadtatnia a reform egyik elemét, amely megtiltotta a bíróságoknak, hogy a kormányzati döntéseket az „ésszerűség” alapján bírálják el. A vitatott törvényt a Bíróság decemberben hatályon kívül helyezte, ekkorra azonban a Hamász október 7-i mészárlásait követő háború miatt befagyasztották a kormány reformját.

Háredi sorozás

Gali Baharav-Miara főügyész vasárnap levélben utasította Joáv Ben-Cur munkaügyi minisztert, hogy csökkentse a napközis támogatásokat azon ultraortodox jesiva-hallgatók gyermekei számára, akik nem hajlandók engedelmeskedni a katonai behívónak.

A főügyész levelében hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság döntését, miszerint az ultraortodox közösség tagjait – hasonlóan a többi állampolgárhoz, be kell vonni a hadseregbe, ilymódon többé nincs jogalapja annak, hogy az állam finanszírozza a napközit azok számára, akik nem tesznek eleget ezen kötelességnek.

„A következtetés az, hogy többé nem indokolt a napközi finanszírozása a Tóra-tanulmányok ösztönzésére azok számára, akiket katonai szolgálatra jelöltek ki, de nem jelentek meg a sorozáson,” – áll a felszólító levélben, hangsúlyozva, miszerint a támogatásokat le kell állítani minden olyan háztartás esetében, melynek tagja kibújik a katonai szolgálat alól.

A támogatás megvonása a következő tanévtől kezdődik, de nem befolyásolja a gyermekek óvodai beiratkozását, csak a családok által kapott juttatások mértékét, áll a közleményben.

A munkaügyi miniszter Ben Cur, nem mellesleg az ultraortodox Sász képviselője, nyilvánvalóan ellenzi közössége tagjainak sorozását, ezért sürgősségi egyeztetéseket kezdeményezett a Munkaügyi Minisztérium szakmai és jogi tanácsadó testületeivel a bölcsődék támogatásának megszüntetését illető kérdés megvitatása végett.

„Sajnos a médiában megjelent levélben nem kaptak szakmai és érdemi figyelmet azok a jelentős jogi érvek, amelyeket a miniszter a főügyész számára a kormány elé terjesztett. A miniszter a tehetetlenség súlyos és közvetlen sérelmét látja. A felügyelt oktatási keretek nélkül maradó csecsemők helyzete súlyos csapást mér a családok gazdaságára, mivel anyák ezrei hagyják el a munkaerőt, és a normatív családok helyett a támogatott családok felé fordulnak, minden törvényes eszközzel küzdenek ezekért a csecsemőkért, és nem állítják le a harcot, amíg napvilágra nem kerül az igazságszolgáltatás, – áll Ben Cur hivatalának közleményében.

A főügyész tervezett intézkedései felháborodást keltettek a szavazóikat védelmező háredi politikai vezetők körében.

A szefárd Sász Baharav-Miarat megfélemlítéssel vádolta – „az a döntés, hogy három héttel a tanév kezdete előtt megtagadják a dolgozó ultraortodox anyáktól a napközis ellátás támogatását, csak azért, mert a férj Tórát tanul, kegyetlen jogi megfélemlítés és a tehetetlen gyermekekkel való visszaélés,” – áll a párt közleményében, jogi lépéseket helyezve kilátásba. Továbbá, arra hivatkozva, hogy a jesiva tanulók státuszát jelenleg tárgyalják a Kneszetben, és a biztonsági rendszerrel együttműködve törekednek a jogi megállapodásra – megjegyzendő még a koalíción belül sem sikerült közös nevezőre jutni, a Sász kijelentette – „a dolgozó háredi nőkkel, mint  nyomásgyakorlással való visszaélés teljes ostobaság, amely egyetlen jesiva diákot sem távolít el a Bét Midrástól, és elűzi a probléma megoldását.”

Hasonlóképpen nyilatkozott Jichák Goldknopf, az askenázi-háredi frakció minisztere, aki a döntést diszkriminatívnak, botrányosnak, illetve a háredi nőkre intézett közvetlen csapásnak nevezte.

„Magától értetődik, hogy a főügyész nem tett volna közzé hasonló határozatot a nem szolgáló arab lakossággal szemben, vagy a külföldi munkavállalók és beszivárgók gyermekeivel szemben, akik olyan szolgáltatásokat és juttatásokat élveznek, mintha a hadseregben szolgáltak volna,” – közölte Goldknopf bár konkrét adatokkal nem támasztotta alá kijelentését, arra viszont ígéretet tett, hogy koalíciós partnerként sürgős lépéseket fog tenni a helyzet mielőbbi orvoslása érdekében.

Baharav-Miara utasítására azután került sor, hogy a hadsereg a múlt héten elkezdte a Bíróság által előírt, mintegy 3000 ultraortodox jesiva tanuló sorkatonai behívását. Az első körben kiküldött 900 behívó parancsot kapott személyből azonban mindössze 48 jelent meg, – közölte a hadsereg. Eközben prominens ultraortodox rabbik arra szólították fel a jesiva diákokat, hogy hagyjanak figyelmen kívül minden, a hadseregtől érkező behívót, miközben a háredi közösséget képviselő pártok azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a koalícióból, amennyiben a miniszterelnök és kormánya nem fogad el egy olyan törvényt, amely nagymértékben mentesíti a háredi férfiakat a katonai szolgálat alól.

The post Háborús feszültség – Szinwár lemondta a túszalku tárgyalások következő fordulóját first appeared on Új Kelet Live.