ujkeletlive

Háború, Biden és a várva várt fegyvereladások

Az iráni és libanoni Hezbollah várható támadásait is figyelembe véve a Biden-kormányzat a tegnapi nap folyamán több mint 20 milliárd dollár értékben hagyott jóvá jelentős fegyvereladásokat Izrael számára, köztük új F-15-ös vadászgépeket és több tízezer tank illetve aknavető lövedéket.

Az izraeli védelmi minisztérium hosszú ideje elhúzódó fegyvervásárlásainak jóváhagyása mögött szerepet játszott a regionális háború fenyegetésére adott washingtoni üzenet, miszerint az Egyesült Államok támogatja Izrael hosszú távú biztonságát. Gallant köszönetet mondott az Izrael katonai előnyét a régióban biztosító ügyletet előmozdító Lloyd Austin védelmi miniszternek.

  • A védelmi csomag legjelentősebb tétele 50 F-15IA vadászrepülőgép, mellett az Izraeli Légierőnél már szolgálatban lévő 25 F-15I vadászrepülőgép korszerűsítése, mindösszesen 18,8 milliárd dollár értékben
  • Emellett, a Biden-kormányzat jóváhagyta továbbá 50ezer – 120 mm-es aknavető lövedék, illetve 32ezer – 120 mm-es harckocsi lövedék, továbbá, vadászrepülők számára 30 fejlett, közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta eladását
  • A csomag kiegészítő tétele katonai taktikai járművek értékesítésére vonatkozik

A gázai háború kezdete óta Gallant folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Biden-kormány magas rangú tisztviselőivel, köztük Austin védelmi miniszterrel és Blinken külügyminiszterrel, különös hangsúlyt helyezve a lőszerrel és a haderő-felépítéssel kapcsolatos kérdések megvitatására, tekintettel a háború rövid távú, illetve az Izraeli Védelmi Erők jövőbeli szükségleteihez kapcsolódó hosszú távú kérdésekre, jelentette az Axios izraeli forrásra hivatkozva.

„A fegyvereladások Izrael hosszú távú biztonságát támogatják a kritikus lőszerkészletek feltöltésével és a képességek hosszú távú fejlesztésébe való befektetéssel,” – közölte a Fehér Ház, ami egyben válasz az elnökválasztási kampány közepette a miszerint a Biden-Harris-kormány nem szállít fegyvereket Izraelnek.

Túszalku – iráni támadás

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője kedden újságíróknak azt nyilatkozta, hogy egy Izrael elleni iráni támadás „minden bizonnyal lehetséges” ezen a héten, hozzátéve, hogy a fenyegetést komolyan kell venni, ezért több erőforrást küldenek a térségbe, – jelentette a Fox News, amerikai hírportál.

Ryder kizárva az arra vonatkozó spekulációkat, hogy pontosan mikor kerülhet sor Teherán megtorló támadására az ország területén történt Iszmail Hanije Hamász politikai vezér likvidálást követően, hangsúlyozta – „lehetséges egy támadás ezen a héten? Ez minden bizonnyal lehetséges. A lényeg az, hogy komolyan kell vennünk, és ezt tesszük.” Továbbá, megjegyezte a Lloyd Austin védelmi miniszter által a közel-keletre küldött kiemelt védelmi rendszert.

Ugyanakkor, egy széles körben megerősített zsidó állam ellen várható iráni támadás „talán elkerülhető, ha Izraelnek és a Hamásznak a héten folytatódó tárgyalások során sikerül egy régóta várt tűzszüneti megállapodást kötnie a Gázai övezetben,” – közölte tegnap Joe Biden amerikai elnök.

A megjegyzések néhány órával azután hangzottak el, hogy iráni tisztviselők a Reutersnek azt állították, hogy a megígért megtorló csapást el lehet halasztani a tárgyalások előrehaladása érdekében, még akkor is, amikor a Hamász előre jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyalásokon, és annak ellenére, hogy az izraeli delegáció egyik tagja kétségeit fejezte ki a tárgyalások életképességével kapcsolatban abban az esetben, ha Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem bővíti ki a tárgyalók mandátumát.

A tervek szerint csütörtökön Egyiptomban, illetve Katarban folytatódnak a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások azokln utolsó lehetőségként említett fázisa, amely biztosítaná a Hamász által október 7-én elhurcolt foglyok szabadonbocsátását, és a 10 hónapja tartó gázai háború befejezését jelentő lezárást, ami egyben megszüntetné az Irán által kezdeményezett regionális háború veszélyét.

Eközben, az Irán és a Hezbollah terveivel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fennáll, számos jelentés és latolgatás árnyékában még mindig nem világos, hogy mikor és hogyan valósulhatnak meg Teherán, és a libanoni terrorszervezet fenyegetései.

Washington hivatalosan reménykedik ugyan abban, hogy a csúcstalálkozó megakadályozhatja Irán bosszúját, ugyanakkor nem hivatalos kételyeit támasztja alá, miszerint Antony Blinken külügyminiszter tegnap este hirtelen elhalasztotta ma estére időzített közel-keleti látogatását a holnapi csúcstalálkozó eredményeire várva. Az egész régiót magába rántó több oldali támadás veszélye még akkor is fennáll, amennyiben Irán tartja magát ahhoz, hogy esetleg nem zavarja meg a túszalku tárgyalásokat, ugyanis a Hezbollah terrorszervezetet nem köti hasonló ígérvény.

A tervezett csütörtöki dohai csúcstalálkozón az Egyesült Államok, valamint Katar és Egyiptom közvetítői azt remélik, hogy áttörést érnek el az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon. Az amerikai diplomáciai erőfeszítések részeként magas rangú közigazgatási tisztviselők érkeztek a régióba, úgy mint Amos Hochstein – Biden tanácsadója, Bill Burns, a CIA igazgatója és az amerikai küldöttség vezetője, aki csatlakozik a David Barnea izraeli kémfőnök, Mohammed al-Thani katari miniszterelnök, illetve Abbasz Kamel egyiptomi hírszerzési főnök részvételével zajló tárgyalásokhoz. Eközben Biden különmegbízottja, Brett McGurk Kairóban folytat megbeszéléseket az úgynevezett Philadelphi-folyosó, illetve a rafahi átkelő  izraeli jelenlétével kapcsolatos kérdések ügyében, majd később Dohában csatlakozik a tárgyalásokhoz.

Az Izrael és a Hamász között még mindig fennálló számos vita mellett, amelyek közül a legfontosabb Izrael jelenléte a Philadelphi folyosón, illetve a fegyveresek átjutásának megakadályozására szolgáló mechanizmus a tűzszünet idejére a gázai övezet északi részén, úgy tűnik, hogy a kormányon belüli nézeteltérések szintén befolyásolják a csúcstalálkozó megbeszéléseinek előrehaladását, így a tárgyalócsoport várhatóan felkéri Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy bővítse ki a nekik adott mandátumot, azzal érvelve, hogy a jelenlegi feltételek mellett egyáltalán nincs értelme a csúcstalálkozón részt venni.

A Hamász korábban kijelentette, hogy nem küld képviselőt a dohai tárgyalásokra, a Wall Street Journal tegnap arról számolt be, hogy a terrorszervezet vezetője, Jahíje Szinwár azt üzente a közvetítőknek, miszerint részvételét a tárgyalásokon Izrael katonai műveleteinek leállításához köti a gázai övezetben, amit Jeruzsálem természetesen elutasít. Ettől függetlenül, Katar azt ígérte,  mindent megtesz annak érdekében, hogy a Hamász „megfelelő képviseletet” kapjon.

Összegezve, az amerikai médiában megjelenő riportok szerint Katarnak és Egyiptomnak nincs elég befolyása a Hamászra a kompromisszum elérése végett, ugyanakkor bírálják a Biden – adminisztrációt is, amely nem gyakorol elég nyomást Netanjahura az ügy érdekében, miközben az izraeli miniszterelnök – annak ellenére, hogy tagadja, nyilvánvalóan olyan új követelésekkel egészítette ki az alku vázlatát, ami eleve kétségessé teszi a megállapodást.

The post Háború – túszalku, Biden és a várva várt fegyvereladások first appeared on Új Kelet Live.