ujkeletlive

Diplomácia

Az Egyesült Államok büntetőjogi vádemelést jelentett be a Hamász vezetői ellen az október 7-i támadás miatt

Az amerikai igazságügyi minisztérium kedden bejelentette, miszerint a 2023. október 7-i izraeli támadással összefüggésben büntetőjogi vádat emelt Jahíje Szinwár Hamász vezető, illetve a terrorszervezet más tagjai ellen, – jelentette az AP.

A Hamász-tagok azért kerültek célkeresztbe a New York-i szövetségi bíróságon – anyagi támogatásra irányuló és halálos áldozatot követelő összeesküvés vádjával benyújtott büntetőfeljelentést illetően, mert tevőlegesen részt vettek az október 7-i támadás során történt amerikaiak elrablásában és meggyilkolásában.

A vádirat a Hamász felsővezetői hierarchiájának hat tagját nevezi meg, és részletesen ismerteti a csoport nevében végzett terrorista tevékenységüket. Ilymódon Szinwár mellett, a terrorszervezet további vádlottjai közé tartozik a csoport korábbi politikai irodavezetője, a közelmúltban Teheránban likvidált Iszmail Haníje, Marwan Isza, a Hamász gázai fegyveres szárnyának helyettes vezetője, aki segített a tavalyi támadás megtervezésében, és akit Izrael márciusban iktatott ki, Khaled Mashaal szintén Haníje-helyettes ,és a csoport korábbi vezetője, Mohammed al-Maszri, illetve Ali Baraka.

„A ma nyilvánosságra hozott vádak csak egy részét képezik annak a törekvésünknek, hogy a Hamász működésének minden aspektusát célba vegyük,” – jelentette be a vádemelést Merrick Garland főállamügyész, hozzátéve azt is, miszerint – „nem ezek lesznek az utolsó intézkedéseink.”

Politika – túszalku: a Philadelphi-dilemma Gantz szemszögéből

Az október hetedikei mészárlások során Gázába hurcolt foglyok közül a Hamász terroristái által hétvégén történt hat fiatal izraeli meggyilkolása, majd Binjámin Netanjahu miniszterelnök nagy vihart kavart hétfői beszédét követően, amely során kizárta a hadsereg akár időleges kivonulását az övezet Egyiptommal határos Philadelphi határsávjáról, Washington ismét közbelépett és felgyorsította a közvetítőkön keresztül történő túszalku-tárgyalásokat.

A napi szintű tüntetések árnyékában a hadsereg figyelmeztette a kormányt, miszerint a gázai katonai művelet bármilyen kiterjesztése a túszok életét kockáztatja. A 13-as csatorna magas rangú katonai tisztviselőt idézve azt állítja, hogy a még életben lévő foglyok kiszabadítása mellett a túszalku lehetővé tenné a hadsereg számára, hogy szabadabban tevékenykedjen az övezetben, olyan helyeken is, ahol eddig nem működött.

Eközben, a héber médiában megjelent riportok szerint az izraeli tárgyalók arról informálták a közvetítőket, miszerint támogatják a hadsereg teljes kivonulását a Philadelphi-folyosóról a megállapodás második szakaszában, annak ellenére, hogy a miniszterelnök hétfőn kijelentette nem áll szándékában kivonni a katonaságot az említett határsávról.

Gantz: Izrael számára előbbre való kell legyen a túszok megmentése, mint a Philadelphi-folyosó

Válaszként Netanjahu egy nappal korábban elhangzott beszédére, a hadikabinet volt miniszterei Beni Gantz és Gadi Eizenkot [Nemzeti Egység] szintén sajtótájékoztató keretében hangsúlyozták, miszerint a háború tizenegyedik hónapjában az elraboltak hazahozatala a legfontosabb, akár a stratégiai fontosságú területről való kivonulás árán is.

„A túszokat vissza kell hozni, akár súlyos áron is,” – közölte Gantz, majd hozzátette, hogy bár a gázai-egyiptomi határ ellenőrzése fontos cél, mivel Izrael azért küzd, hogy megakadályozza a Hamász fegyvercsempészését és újjáéledését, ettől függetlenül a hadsereg visszatérhet a területre, amikor szükségesnek ítéli az összes fogoly hazaérkezését követően.

Továbbá, Gantz szerint „a miniszterelnök nem nézett a nyilvánosság szemébe, és nem mondta el az igazat – hogy nem fogja hazahozni a túszokat, nem fogja valóban megvédeni a déli országrészt, nem fogja visszavinni az északi lakosokat az otthonaikba, nem fogja megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson,” majd arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy „ha nem elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a nemzetközi nyomásnak [túszalk], tegye le a kulcsokat, és menjen haza.”

A hadikabinet volt minisztere arra világított rá, hogy eredendő ellentmondás van Netanjahu hétfői állításában, miszerint ellen tud és kell állnia a nemzetközi nyomásnak, hogy Izrael továbbra is a Philadelphi-folyosónál állomásozzon, de a nemzetközi nyomás megakadályozná az ugyanoda való visszatérést, amennyiben a hadsereg egy túszalku keretében elhagyná azt.

„Netanjahu nem állíthatja egyidőben, hogy elég erős és kemény ahhoz, hogy [Philadelphi] maradjon, de ahhoz nem elég erős és kemény, hogy később visszamenjen,” – mondta Gantz, hangsúlyozva – „a folyosó visszafoglalása komoly művelet lenne a hadsereg számára, de nem egzisztenciális fenyegetés Izrael államra nézve,” ahogyan Netanjahu ábrázolta.

Miközben a túszalku-megállapodással kapcsolatban következetes hazudozással vádolta a miniszterelnököt, a volt védelmi miniszter arra szólította fel, hogy összpontosítson északra, illetve Izrael lépjen támadásba a Hezbollah ellen, hogy a libanoni határhoz közeli településekről evakuált izraeliek visszatérhessenek otthonaikba. Szerinte Izrael fő fenyegetése Irán, és nem csak a Hamász – „a Philadelphi-tengely egy operatív kihívás, de az egzisztenciális fenyegetést a zsidó államra nézve az iráni gonosz tengely jelenti.„

Emellett, megemlítette Izrael ellenálló képessége forrásainak szétesését, hangsúlyozva a „gazdaság, a hadsereg megőrzését, a belső biztonságot, amelyet aláásnak, illetve a demokratikus alkotmányos struktúrát,” majd „nemzeti konszenzus kormányához vezető általános választásokat sürgetett, amely méltó lesz ehhez a csodálatos nemzethez.”

„A nemzeti biztonság, akkor jön létre, ha a vezető érdek a nemzeti, és nem a szűk személyes és politikai,”- tette hozzá.

Ezt követően Eizenkot beszédében kiemelte, miszerint aggasztja a Joáv Gallant védelmi miniszter, és a hadsereg tisztjeinek Netanjahu felől tapasztalható delegitimálása. Majd Gantz véleményéhez csatlakozva azt mondta, hogy Izrael „stratégiai pozíciója nem fog emelkedni illetve süllyedni a Philadelphi-folyosó miatt, és a biztonsági intézmény tudni fogja, hogyan kell erre megoldást nyújtani, azzal a megértéssel, hogy a legfontosabb feladat az elraboltak hazatérése.”

Gazdaság – Szmotrich jövő évi költségvetési tervét a miniszterelnök még nem látta

Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter kedden ismertette a jövő évi költségvetésre vonatkozó tervét, melynek megvalósítása számításai szerint a bruttó hazai termék legfeljebb 4%-át kitevő hiánycélon alapul, következésképpen 35 milliárd sékel kiadási kiigazítást tesz szükségessé a folyamatban lévő háború költségeinek finanszírozása érdekében.

A pénzügyminiszter azt ígérte, hogy mindent megtesz a legfeljebb 4%-os hiánycél elérése érdekében, majd ismertette az elérését célzó intézkedéseket, mint például a közszféra béreinek, adókulcsainak, juttatásainak és nyugdíjainak befagyasztását, a legalacsonyabb adózási sáv jövedelemadójának emelését, valamint a minisztériumokat, és a közszolgálati szektort érintő összesen 35 milliárd sékel mértékű megtakarítási, és racionalizálási intézkedések sorát.

„Izrael Állam történelmének legdrágább és leghosszabb háborújában vagyunk, melynek kiadásai hosszú éveken át terhelnek majd bennünket. A háború az állam és polgárai közötti hatalmas bizalmi válsággal kezdődött. Én úgy döntöttem, hogy újraépítem a bizalmat,” – közölte Szmotrich.

A Pénzügyminisztérium által meghatározott 2025-re vonatkozó hiány 4%-os plafonértéke összhangban van a Központi Bank ajánlásával, míg az idei évre a háború kiugróan magas költségei miatt a kormánynak 6,6%-ra kellett emelnie a költségvetési hiánycélt, szemben a tervezett 2,25%-al. Júliusban a költségvetési hiány már meghaladta a 8,1%-ot.

„Elárulok egy titkot. A hiány a következő hónapban is növekedni fog. De nem szabad elfelejteni, hogy nem lineárisan emelkedik, és az utolsó negyedévben közelíteni fog a jelenlegi előrejelzéshez (GDP 6,6%-a). Ha idén a hiány átlépése történik, az csak a váratlan védelmi kiadások miatt lesz,” – állítja Szmotrich, hárítva azon szakmai kritikákat, miszerint az aránytalanul magas kiadások felett a kormány elvesztette a kontrollt.

A pénzügyminiszter kijelentette „büszke vagyok arra, ahogyan a gazdaságot vezetjük, és büszke vagyok az eredményekre. Az eredmények jók,” majd áttért az infláció elemzésére, ami „jobban emelkedett, mint szerettük volna, de úgy becsülöm, hogy ez átmeneti dolog. Nem látom az infláció kitörését, és ez főleg a kínálati oldalon van, például az ingatlanoknál, mert nincsenek munkások, vagy a zöldség-gyümölcsöknél, mert nincs import Törökországból. Nem hiszem, hogy sokkal magasabb lesz az infláció, de lehet, hogy lefelé kell módosítanunk a növekedési előrejelzéseket,” – mondja Szmotrich láthatóan bagatellizálva az adatokat, holott az inflációt mértékére hivatkozva a Nemzeti Bank bejelentette, hogy jövő év második feléig nem áll szándékában csökkenteni az alapkamatot.

Összességében, a 2025-ös költségvetés alapelveit illetően, a pénzügyminiszter úgy véli – „biztonságra van szükségünk ahhoz, hogy helyreállítsuk a polgárok és a befektetők bizalmát. Nem fogok spórolni a jelenlegi háború kezelésén. Ez időbe telik, és meg fogja kérni az árát, de nincs más út.”

Majd részletezve, a kormány bevételeinek növekedésére a Szmotrich által ismertett terv

  • egyesíti a két legalacsonyabb – 10 és 14%-os jövedelemadó-sávot, mely döntés a keveset kereső munkavállalókat érintené, akik jelenleg 10%-os minimális adót fizetnek, de az új rendelkezés szerint átbillennek a 14%-os adósávba,
  • befagyasztja a közszféra béreit
  • illetve a pénzügyminisztérium fontolóra veszi a „csapdába esett nyereségek” megadóztatását, mint például a vállalatok és multinacionális cégek a részvényesek számára osztalékként ki nem utalt pénzeket, amelyeket üzletfejlesztésbe, infrastruktúrába, valamint kutatási és fejlesztési központokba fektetnek be. Eddig a csapdába esett nyereségek adómentesek voltak, hogy ösztönözzék a befektetéseket Izraelben.

A közszféra béreinek befagyasztását illetően a Hisztadrut szakszervezet már jelezte, hogy nem fog beleegyezni a közalkalmazottak további megkárosításába, arra hivatkozva, miszerint a háború első hónapjaiban beleegyeztek egy olyan tervbe, amely szerint a gazdaság minden egyes dolgozója hozzájárul egy nappal a szabadságra vonatkozó fizetéséből a tartalékosok költségvetésének finanszírozásához. Ezt követően a szakszervezet világossá tette, hogy nem járul hozzá további intézkedésekhez, hacsak a kormány nem csökkenti jelentősen a koalíciós forrásokat, illetve a nem alapvető fontosságú minisztériumok kiadásait.

Végezetül, Szmotrich pozitívan ítéli meg a költségvetés megítélését, amelyet tervei szerint csütörtökön fog felvezetni Binjámin Netanjahu miniszterelnök elé, illetve még az idén a plénummal meg is szavaztatna.

The post Amerikai vádemelés Szinwárék ellen, és a Philadelphi-dilemma, ahogyan Gantz látja first appeared on Új Kelet Live.