Háború és fegyverembargó –  Netanjahu Keir Starmer és kormánya ellen

ujkeletlive

Diplomácia, háború és fegyverek

Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Daily Mail című napilapban tegnap megjelent interjú kapcsán vegyes jelzések és „félrevezető intézkedések” miatt bírálta Keir Starmer kormányát, miközben elítélte az Izraelbe irányuló fegyverexport felfüggesztéséről szóló döntést.

Netanjahu arra hivatkozott, miszerint a Rishi Sunak vezette előző kormány az október 7-i Hamász-mészárlás után egyértelműen támogatta Izraelt, míg a jelenlegi sajnos vegyes üzeneteket küld. A miniszterelnök által nehezményezett fegyverexport – ami valójában 30 Izraelbe irányuló, többek között vadászgépekre, helikopterekre és drónokra értelmezett engedély felfüggesztését jelenti, David Lammy brit külügyminiszter bejelentése szerint részleges, hozzátéve, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez.

„Izrael igazságos háborút folytat igazságos eszközökkel, példátlan intézkedéseket hoz a polgári lakosság védelme érdekében, és teljes mértékben betartja a nemzetközi jogot,” – állítja a Daily Mail cikkében Netanjahu, azzal vádolva a brit kormányt, hogy bár elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, egyidejűleg „aláássák azt a képességünket, hogy gyakoroljuk ezt a jogot, azáltal, hogy megfordítják Nagy-Britannia álláspontját a Nemzetközi Bíróság ügyésze által Izrael ellen felhozott alaptalan vádakkal kapcsolatban, és azzal, hogy blokkolják a fegyvereladásokat, miközben az október 7-i mészárlásért felelős népirtó terrorszervezet ellen harcolunk.”

A miniszterelnök szerint a brit kormány döntései „elhibázott lépések” és „aggasztó üzenetet küldenek a Hamásznak,” ugyanakkor hozzátette, Izrael továbbra is eltökélt a gázai népirtó terrorszervezet legyőzését illetően.

ENSZ fegyverembargó

Az ENSZ Közgyűlése szerdán határozatot fogadott el, amelyben azt követeli, hogy Izrael 12 hónapon belül „azonnal vessen véget törvénytelen jelenlétének a megszállt palesztin területen,” beleértve az összes katonát és civilt.

Az állásfoglalás felszólítja Izraelt, hogy tartsa be a Nemzetközi Bíróság júliusi határozatát Izrael Júdea és Szamáriában és Kelet-Jeruzsálemben való jelenlétéről, és fegyverembargóra szólít fel Izraellel szemben. A határozatot mintegy 124 – közöttük az Ábrahám Egyezményt aláíró országok támogatták, 14 ország ellenezte, 43 pedig tartózkodott.

Eközben, a Reuters hírügynökség által tegnap közzétett adatelemzés, illetve egy, a gazdasági minisztériumhoz közel álló forrás szerint Németország leállította az Izraelbe irányuló újabb hadifegyverek exportját, jogi kihívásokra hivatkozva.

A minisztériumhoz közel álló forrás egy magas rangú kormánytisztviselőt idézve azt állította, miszerint az Izraelbe irányuló fegyverexport engedélyezésének jóváhagyásával kapcsolatos munkát leállították, utalva azon jogi és politikai nyomásra, melyek szerint a Németországból származó ilyen export sérti a humanitárius jogot.

A gazdasági minisztérium nem válaszolt az ügy kapcsán, a Reuters elemzését követően a német kormány azonban nyilatkozatot adott ki, miszerint – „nincs német fegyverexport-bojkott Izrael ellen” – közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.

Tavaly Németország 326,5 millió euró (363,5 millió dollár) értékben hagyott jóvá fegyverexportot Izrael számára, beleértve katonai felszereléseket és háborús fegyvereket, ami tízszeres növekedés 2022-hez képest, legalábbis a kiviteli engedélyeket jóváhagyó gazdasági minisztérium adatai szerint, közli a Reuters. Ugyanakkor a gazdasági minisztérium által egy parlamenti kérdésre adott válaszban közölt adatok szerint az engedélyek száma idén csökkent, január és augusztus 21. között mindössze 14,5 millió euró (16,1 millió dollár) értékben adtak ki engedélyt, és ebből a „háborús fegyverek” kategória mindössze 32 449 eurót jelent.

Háborús feszültség északon

Binjámin Netanjahu miniszterelnök Joáv Gallant védelmi miniszter közötti politikai feszültség ellenére a kabinet jóváhagyott egy határozatot, amely felhatalmazza mind a miniszterelnököt, mind a védelmi minisztert a Hezbollah elleni fellépésre – beleértve azokat is, amelyek totális háborúhoz vezetnének Libanonban. A legutóbbi kabinetülésen, amikor megszavazták az északi lakosok visszatérésének kiegészítését a háború céljaként, egy másik záradék is jóváhagyásra került, mely szerint Gallant és Netanjahu felhatalmazást kapnak arra, hogy „védekező és támadó lépéseket tegyenek a Hezbollah ellen a háború céljának elérése érdekében.”

A jelenlegi helyzetben Gallant döntéshozói képessége összehangoltan működik tovább a miniszterelnökével, az viszont nem világos, hogy a kabinet döntésének háttérben, milyen felelősség hárulna Gideon Sza’arra, amennyiben Netanjahu tervei szerint rövidesen menesztené Gallantot. A menesztése árnyékában a védelmi miniszter tovább folytatja misszióját, és egy tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta a különböző szinteken való együttműködést – „teljes koordináció van a rendszerben és egység a célok elérésében – a miniszterelnök, a vezérkari főnök, a Sábák, a Moszad vezetője és a védelmi miniszter között.”

A kabinet utóbbi döntései emellett összhangban vannak a katonai vezetők közelmúltban kiadott nyilatkozataival. Herci Halévi vezérkari főnök az Északi Parancsnokságon tett látogatása során felmérte a helyzetet, és jóváhagyta a támadó és védelmi terveket az északi arénában.

„Készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a lakók magas szintű biztonsággal visszatérhessenek otthonaikba. Sok olyan képességünk van, amelyet még nem aktiváltunk, az itt látottak alapján, úgy tűnik számomra, hogy jó készenlétben állunk, és ezeket a terveket előre előkészítjük” – tette hozzá Halévi, hangsúlyozva – „a szabály az, hogy minden alkalommal, amikor egy bizonyos szakaszban dolgozunk, a következő két szakasz készen áll arra, hogy erősen és előre haladjon, a Hezbollah által megfizetett árnak minden szakaszban magasnak kell lennie.”

Eközben, a Pentagon által kiadott közlemény szerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Joáv Gallant izraeli kollégájával folytatott megbeszélést annak érdekében,”hogy áttekintsék a regionális biztonsági fejleményeket, és megismételjék, miszerint az Egyesült Államok megingathatatlanul támogatja Izraelt az Irán, a libanoni Hezbollah és Irán más regionális partnerei által jelentett fenyegetésekkel szemben.”

Austin továbbá hangsúlyozta „az Egyesült Államok elkötelezettségét a regionális ellenfelek elrettentése és a feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítések iránt az egész régióban,” – áll a közleményben, amelyet a libanoni Hezbollah mobil eszközökeinek másodszori tömeges felrobbantása után, a felek közötti hívást követően tettek közzé.

A nyilatkozat szerint Austin „megerősítette, hogy prioritásként kezeli a gázai tűzszüneti megállapodás elérését, a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében, valamint az izraeli-libanoni határon zajló konfliktus tartós diplomáciai megoldását, amely lehetővé teszi, hogy mindkét oldalon a civilek visszatérhessenek otthonaikba.”

Az északi háború kirobbanása miatti hasonló aggodalmaknak adott hangot Abdullah Bou Habib libanoni külügyminiszter. A CNN-nek nyilatkozva elmondta, attól tart, hogy a közelmúlt eseményei háborúhoz vezetnek Izraellel. „Az északon eddig zajló incidensek helyett, most háborúról van szó,” – utalt az elmúlt napokban történt elektronikus eszközrobbantásokra,– és ez csak az előjáték.”

Bou Habib szerint a jelenlegi helyzet „egy ijesztő pillanat, és félünk a háborútól, mert nem akarunk háborút,” – ugyanakkor elismerte, hogy a Hezbollah terrorszervezettel jelenleg nem tudnak úgy tárgyalni, ahogyan a múltban tették, „mert súlyosan megsérültek, ezért a bosszú kötelesség számukra,” tette hozzá, majd felszólítva az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az Egyesült Államokat, arra kérte a feleket, hogy segítsenek helyreállítani a békét a libanoni-izraeli határ mentén.

The post Háború és fegyverembargó –  Netanjahu Keir Starmer és kormánya ellen first appeared on Új Kelet Live.