ujkeletlive
Politika és propaganda – a Golán lakosságának megduplázása – nem új kezdeményezés, de más a kontextus
Egy héttel Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntése és a szíriai fejlemények hátterében a kabinet tegnap egyhangúlag jóváhagyta Binjamin Netanjahu miniszterelnök, helyi telepes építkezések bővítése révén a Golán-fennsík lakosságának megduplázására vonatkozó tervét, a hozzárendelt 40 millió sékel értékű támogatással egyetemben.
A rendelkezésre bocsátott pénzösszeg oktatásra, a megújuló energiára, diákfalu létrehozására, illetve az új lakosok befogadásának tervére fordítják, – közölte a miniszterelnök hivatala.
A Golán fennsíkon jelenleg 1200 négyzet kilométeren mintegy 53 000 lakos él, közöttük 27 000 zsidó, 24 000 drúz és egy kis az alavita, a síita iszlám egyik vallási ágához tartozó kétezer főt számláló csoport, amelyhez Szíria volt uralkodó családja, az Aszadok is tartoznak.
A Miniszterelnöki Hivatal bejelentését követően Szaúd-Arábia közleményben ítélte el a tervet. A rijádi külügyminisztérium a megszállt Golán-fennsík telepes-bővítését a szíriai biztonság és stabilitás helyreállítására irányuló lehetőségek folyamatos szabotálására irányuló kísérletnek minősítette.
Követve Rijád elutasítását, az Egyesült Arab Emírségek szintén elítélte a miniszterelnök Goláni tervét, azt állítva, hogy a törekvés „további eszkalációval és feszültséggel fenyeget a térségben.”
„Ez a döntés a megszállás kiterjesztésére irányuló szándékos erőfeszítés, sérti és megszegi a nemzetközi jogot,” – áll az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának közleményében.
A kabinet által elfogadott – ilyen volumenű terve vonatkozóan meglehetősen csekély összegű támogatás, inkább tűnik politikai bejelentésnek, mint valós tervnek, vallásos iskolák támogatását inkább, mint a jelenlegi 50 ezres helyi lakosság megduplázásának gyakorlati kivitelezését fogja eredményezni.
A Golán stratégiai szerepét Naftali Bennett volt miniszterelnök már korábban felismerte, és egy sokkal mélyrehatóbb tervet is kidolgozott hozzá, ezt követően 2021 októberben jelentette be azt a stratégiai kormánytervezetet, melynek végső célja a fennsík demográfiai növelése és technológiai fejlesztése volt.
A terv megvalósításának elindításához a kabinet miniszterei akkoriban különleges heti kormányülésre érkeztek a helyszínen található Mevo Hama kibucba, ahol egy milliárd sékel (317 millió dollár) értékű fejlesztési tervet hagytak jóvá az ország kiemelkedő stratégiai területének számító övezet demográfiai növekedésének ösztönzése – azaz a területen élők számának megduplázása érdekében, az elkövetkező évek során.
Bennett hivatalának főigazgatója, Jáir Pinesz által megfogalmazott terv stratégiai céljaként tűzte ki, hogy 2022 és 2025 között mintegy százezer főre növeljék a Golán Regionális és a Kacrin Helyi Tanácshoz tartozó területek lakosságát.
A demográfiai növekedés ösztönzése érdekében megszavazott kormányterv célja az infrastruktúra korszerűsítése, új közösségek és városrészek, valamint 2000 új munkahely létrehozása azáltal, hogy a régiót „Izrael megújuló energiatechnológiáinak fővárosává” alakítják. Ily módon számos mezőgazdasági tech-projekt került előtérbe – köztük az úgynevezett agrovoltaikus tervek, amely révén a napelemeket a termőföldek fölé szerelik, hogy elősegítsék a termés növekedését és egyidejűleg villamos energiát termeljenek.
Továbbá, az akkori kormány mintegy 576 millió sékelt különített el lakástervezésre, amely öt éven belül 3300 új lakás Katzrinben és további 4000 új lakóhely építését tette volna lehetővé a Goláni Regionális Tanácshoz tartozó területeken, emellett 160 millió sékelt szántak az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a közlekedés, illetve az életminőség javítására.
Bennett több évre tervezett programjának kormányának bukása, és az utána következő Netanjahu-koalíció vetett véget, mígnem az eredeti javaslat módosított változata tegnap ismét bejelentésre került.
Politikai hátterétől eltekintve, az ország infrastruktúrájától elszigetelt Golán vonzóvá tétele új lakók számára megfelelő lakhatás, utazási feltételek és munkahely biztosítása nélkül meglehetősen bizonytalannak tűnik, és a helyi lakók sem kifejezetten örülnek az agglomeráció növekedésének, ugyanakkor a környezetvédelmi szervezetek ellenállását maga után vonja a környék környezetére és élővilágára gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt.
Izrael az 1967-es háború alatt foglalta el a Golán-fennsíkot és csatolta az országhoz, melyet a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismer el. A szíriai polgárháború fényében Izrael az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit a baráti kormányok felé, hogy ismerjék el, hogy Izrael soha nem adja vissza a stratégiailag fontos területet az Aszad-rezsimnek, de eddig az Egyesült Államokon kívül más nem lépett az ügyben.
Donald Trump volt amerikai elnök 2019. március 21-én ismerte el Izrael szuverenitását az északi régióbeli terület felett.
„52 év után itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely kritikus stratégiai és biztonsági jelentőséggel bír Izrael állam és a regionális stabilitás szempontjából!” – írta anno Trump Twitteren.
Ajelet Saked akkori belügyminiszter az fennsíkot elismerő elnök tiszteletére alapított Ramat Trump közösség adminisztratív működőképességének biztosítása érdekében az első értékelhető lépéseket 2019 decemberében eszközölte, ugyanis a Netanjahu által felavatott táblán kívül kormánya semmilyen más előrelépés tnem tett a közösség tulajdonképpeni létrehozása érdekében.
Elfogadva minisztériuma főigazgatója és a Felső-Galileai Földrajzi Bizottság ajánlását, Saked jóváhagyta egy testület létrehozását, amely önkormányzati hatóságként fog működni a Golán-fennsíkon található új településen. A bizottság feladata volt többek között az elvileg 276 dunám területen fekvő Ramat Trump területi határainak meghatározását.
Azóta nem lehetett hallani a közösségről és fejlődéséről, mindaddig míg az északi háború során a Hezbollah számtalan esetben megszólaló rakétariasztással üzent az akkoriban még újraválasztására készülő Trumpnak.
Ami a vitatott területek izraeli annektálását illeti a második ciklusára készülő elnök nagyvonalúságát megelőlegezendő Netanjahu kormányának radikális frakciói, különös tekintettel Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter kész tényként kezelték a Júdea és Szamáriai vitatott telepekhez tartozó területek szuverenitásának kiterjesztését Trump feltételezett közelgő jóváhagyásának köszönhetően.
Trump előzi elnöksége alatt – akkori izraeli nagykövete David Friedman nyomása ellenére sem egyezett be a telepes vezetők követelésébe, és úgy tűnik, most sincs szándékában.
A megválasztott elnök során ugyanis világossá tette, hogy a Szmotrichék által emlegetett területek annektálása „nem jöhet szóba,” – jelentette a héber média bennfentes forrásokra hivatkozva, emellett magas rangú republikánus tisztségviselők arra is figyelmeztették Izraelt, hogy ne törekedjen a területek feletti szuverenitás kiterjesztésére miközben Trump január 20-án hivatalba lép.
„Hiba lenne. Izrael nehéz nemzetközi helyzetben van, és egy ilyen lépés csak kárt okoz,” – közölte az idézett republikánus képviselő.
Köztudott, hogy Trump január végéig a folyamatban lévő háborúkat, beleértve az ukrán-orosz, és a gázait is maga mögött szeretné tudni. Ami a Közel-keleti régiót ugyanis a megválasztott elnök és republikánus szövetségesei az Ábrahám Egyezmény bővítését helyezik előtérbe, különös tekintettel Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizáció megatervének megvalósítására, ami értelemszerűen kizárja a telepes politika érvényesítését.
Válasz Levinnek
Azt követően, hogy Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter szombat este egy hosszú bejegyzésben tette közzé a jogi reform megszavazására irányuló szándékát, és a Legfelsőbb Bíróság bíráit okolta, akik nem hagytak számára más választási lehetőséget, miközben arra kötelezték, hogy egy hónapon belül nevezzen ki egy főbírót a testület élére, elmondása szerint arra kényszerítették, hogy lépéseket tegyen a kormány hatáskörének visszaállítására.
Levin nagy vihart kavart bejelentése után az említett igazságszolgáltatás képviselői amiatt tiltakoztak, miszerint Levin úgy állítja be a bírákat, mintha valójában ők elleneznék az ominózus kompromisszumot, mondván – „már két éve – még jóval a Legfelsőbb Bíróság határozatainak kibocsátása előtt, Levin két névhez ragaszkodik, amelyek a rendszer politizálását jelentik, és nem felelnek meg a Legfelsőbb Bíróság szakmai követelményeinek. Mindeddig egyetlen kerületi bírót sem javasolt. Gyakorlatilag azt mondja: ‘fogadjátok el a kompromisszumot úgy, ahogy én akarom.’”
A Ynetnek nyilatkozó források szerint a javasolt megállapodás valójában így szól: „kinevezünk téged (Jichák Amit) elnöknek azzal a feltétellel, hogy elfogadod az egyoldalúan meghozott kinevezéseket,” ugyanakkor megjegyzik, hogy az ilymódon felajánlott kompromisszum elfogadhatatlan Amit bíró és a többi bíró számára, mert súlyos összeférhetetlenségbe sodorná őket.
Továbbá, a javasolt megállapodás arra irányul, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, aki a bizottság tagja, csak akkor neveznék ki elnökké, ha beleegyezik a miniszter jelöltjeinek kinevezésébe, állítják a Ynetnek nyilatkozó tisztviselők, megjegyezve, hogy a felek közötti párbeszéd közé álló akadályt kell eltávolítani– azaz az elnököt a bizottság szavazásán kell megválasztani.
„A miniszter nem köteles szavazni, ellenezheti a döntést, vagy kiadhat egy nyilatkozatot, hogy ez az ő álláspontjával ellentétben történt. De csak ezután lehet továbblépni más kérdések rendezésére, és azokban megállapodásra jutni,” – tették hozzá.
A múlt héten a bírákat kiválasztó bizottság ülésén a Legfelsőbb Bíróság bírái – Jichák Amit, Noam Szolberg és Dafna Barak-Erez – elhagyták a bizottság ülését, tiltakozva Levin azon döntése ellen, miszerint szakértőket hívjanak meg a szenioritás kérdésének megtárgyalására, illetve azt akarta, hogy kamerákat helyezzenek el az üléseken. A bírák összeférhetetlenségre hivatkoztak hagyták el a termet az első felvetés megvitatásakor, de később visszatértek a kamerák ügyéről szóló vitára. Végül a bizottság többségi szavazással elutasította Levin javaslatát, hogy az alapvető kérdésekről szóló vitákat élőben közvetítsék, miután a bírák és az ügyvédi kamara képviselői a javaslat ellen szavaztak. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásával kapcsolatos ellenvetések vitáit sem fogják közvetíteni, – írja a Ynet.
Közvélemény
A 13. csatorna felmérése szerint a lakosság több mint fele – 51,3%-a ellenzi Levin kezdeményezését a jogi reform újra indítását illetően, míg 34,7% támogatja.
Továbbá, a megkérdezettek 49,3% úgy véli, hogy a bíróság gyengítésére vonatkozó javaslatok veszélyeztetik az izraeli demokráciát, míg 36,6% szerint nem.
Arra a kérdésre, hogy mi a legsürgetőbb kérdés, amellyel a kormánynak foglalkoznia kellene, a válaszadók 65,6%-a a túszalku előmozdítását, 13,1%-a a háború sújtotta déli és északi közösségek újjáépítését, 10,4%-a a jogi reform előmozdítását, 7,7%-a pedig a minden izraeli számára kötelező katonai sorozást előíró törvényt támogatta.
Végezetül, az izraeliek jelentős többsége elutasítja a katonai szolgálat megtagadását. A megkérdezettek 74,4%-a ellenzi Jichák Joszef volt főrabbi azon állítását, hogy minden sorköteles ultraortodox számára, beleértve azokat is, akik nem a jesivában tanulnak, tilos a hadseregben szolgálni, és mindössze 17,7% támogatja az elutasítást.
Emellett, a válaszadók 68,8% tiltakozik Mose Lador volt államügyész azon megjegyzése ellen, miszerint a tartalékos pilóták ne jelenjenek meg a szolgálatban, amennyiben bevezetik a jogi reformot, míg 17,4% ért vele egyet.
The post Trump normalizációs törekvései, és a Golán lakosságának növelése first appeared on Új Kelet Live.
