ujkeletlive

Sábák-főnök menesztése gázai háború közepette

Binjámin Netanjahu miniszterelnök szerint a főügyész Gali Baharav-Miara visszaél hatáskörével, amikor azt állítja, hogy ténybeli és jogi alap hiányában nem menesztheti a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökét. Ronen Bar kirúgásának megszavazását a miniszterelnök eredetileg a szerdai kormányülésre időzítette, a várható nagyszabású tüntetések elkerülése végett azonban már kedd este össze akarta hívni a kabinetet, de a minisztereket egyelőre nem tájékoztatták az időpontot illetően.

A precedens nélküli, a következő órákban várható döntés körüli belső feszültség közepette Netanjahu úgy döntött, hogy a hajnali órákban újraindítja a gázai háborút, ilymódon véget vetve az eleve törékeny tűzszünetnek. Hivatala szerint a háború folytatása amiatt következett be, mivel „a Hamász újra és újra elutasította a túszok szabadon bocsátását, és elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai megbízott, valamint a katari és egyiptomi közvetítők ajánlottak.”

Mindazonáltal Bar tervezett menesztése, a főügyész ellenállásán kívül újabb akadályba ütközik egy 2016-os kormány határozat formájában, ami kimondja, hogy egy ilyen rangú tisztségviselő megbízatásának lejárta előtti megszüntetése „a magas rangú kinevezésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság ajánlása alapján történhet,” ami elvileg ugyanaz, mint amely jóváhagyta kinevezését.

Emellett, a határozat leszögezi, hogy a bizottság ajánlhatja a megbízatás megszüntetését a kijelölt hivatali időn vagy a szolgálati időszakon belül, amennyiben meggyőződött arról, miszerint fennáll „a tisztségre való egyértelmű alkalmatlanság;” vagy „súlyos és tartós bizalomvesztés, illetve lényeges és hosszan tartó nézeteltérések a tisztségviselő és felettesei között.” A megbízatás megszüntetését ezenkívüli  egyéb okok, mint fegyelmi eljárás, egészségügyi állapot is indokolhatják.

Hivatalos kérelem benyújtása után a bizottság munkáját az Állami Szolgálati Bizottság koordinálja a bizottság munkáját, az érintett minisztérium vezetőjétől, vagy főigazgatója által jegyzett kérelemnek tartalmaznia kell „részletesen kifejtve a vonatkozó ténybeli alapokat, és a kérelem indokait, mellékelve a támogató dokumentumokat.”

A bizottság ajánlását azt követően terjeszti elő, hogy lehetőséget biztosított az érintett tisztségviselő számára, hogy írásban vagy szóban kifejtse álláspontját. Egyelőre Baharav-Miara főügyész, és a kormány is azt vizsgálja, miszerint a Sábák vezetője megfelel azon magas rangú tisztviselőkre vonatkozó kritériumnak, miszerint kinevezése a magas rangú kinevezésekkel foglalkozó bizottság ajánlása alapján történt, amely viszont egy bizonyos testület döntési hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően, a testület javaslatát a kormány elé kell terjeszteni jóváhagyásra, de arról nincs semmilyen információ, hogy a testület valaha összeült, vagy milyen döntéseket hozott.

Az Állami Szolgálati Bizottság vezetője vagy annak képviselője által irányított szakmai testület 120 napon belül dönt a vezetői tisztségeket értelmező listáról, tagjai a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a főügyész, valamint egy kormányhivatal főigazgatója vagy annak képviselője, akit a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója javasol, és a miniszterelnök nevez ki.

Ily módon a belbiztonsági szolgálat főnökének menesztése sem néhány órán, vagy napon belül nem lehetséges, és annak ellenére, hogyan Likud frakcióban úgy vélik az ominózus 2016-os határozatot egy tollvonással érvényteleníteni lehet egy másik határozat révén, egy ilyen megoldás jelentősen csökkentené a kormány esélyeit a Legfelsőbb Bíróság előtt, mivel a határozat megsemmisítése egyértelműen „a szabályok megváltoztatását jelentené a folyamat közben.”

Amennyiben a testület a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökére is kiterjeszti az említett kritériumokat, és a döntésre jogosult bizottság megalakul, mivel tagjait a miniszterelnök hagyja jóvá, várhatóan megszavazza Bar menesztését, de a jogi procedúra mindenképpen hónapokat vesz igénybe, ami eleve feleslegessé teszi az egész eljárást, mivel a Sábák főnöke amúgy is bejelentette lemondását, amint a hatáskörébe tartozó folyamatban lévő ügyek végére pont kerül.

Ezenkívül, a bizottság megalakításának folyamata várhatóan jogi és bürokratikus nehézségekkel fog járni, mivel tagjai között már eleve összeférhetetlenség áll fenn a jelenleg vizsgálat alatt álló ügyet illetően. Így, a köztisztviselői megbízott tag, jelenleg a helyettese, Roi Kahlon, akit várhatóan alkalmatlannak fognak nyilvánítani; ezenkívül Talia Einhorn professzor sem maradhat, mivel Netanjahu tanácsadójának, és a Katar-gate gyanúsítottja Urich Einhornak az anyja. Mellettük két nyugalmazott bíró, közöttük Aser Gronisz, aki egy másik érintett bizottságban is tag, ezért szintén kizárható.

A miniszterelnök szerint, az egyébként általa kinevezett Sábák-főnök menesztése súlyos bizalomvesztés miatt szükséges, a párhuzamosan zajló vizsgálatok miatt nehezen lehet véletlen egybeesésnek nevezni a hirtelen sürgőssé vált intézkedést, annál is inkább, mivel mint említettük az érintett Bar eleve vállalta az október hetedikei mészárlások bekövetkezte miatt a felelősséget, és már a kezdetektől fogva jelezte, nem kíván tovább maradni szolgálat élén miután feladatát elvégezte.

A Maariv tegnap esti jelentése védelmi forrást idéz a valódi okok alátámasztására, miszerint a miniszterelnök és Bar közötti feszültség tetőzése a Sábák október 7-i eseményekkel kapcsolatos vizsgálatával függ össze.

„A vizsgálat nagy része, körülbelül 70%-a, a Sábák működésével foglalkozik az október 7-i események előtt és alatt. A vizsgálat további harminc százaléka pedig azokat az okokat és folyamatokat tárja fel, amelyek az eseményekhez vezettek. Ennek egy része a katari pénzekkel foglalkozik, melyek finanszírozták a Hamász terrorszervezetet. Ez a fejezet nemcsak a Sábák teljesítményére vonatkozik, hanem más szintekre, és szervezetekre is,” – jelezte az idézett biztonsági forrás.

A vizsgálat ezen részének nagy része nem került teljes egészében nyilvánosságra, de a szolgálat egy héttel ezelőtt, a vizsgálat közzétételével egyidejűleg kiadott közleményében szerepelt, és összefüggésben lehet a jelenleg zajló Katar-gate várható fejleményeivel.

A miniszterelnök állításaival ellentétben, úgy tűnik, hogy az izraeli közvélemény inkább személyes okokra vezeti vissza Bar menesztését, amit a főbb tévécsatornák tegnap este közölt felmérései is alátámasztanak.

A 13-as csatorna

felmérése szerint a lakosság 45,8%-a ellenzi a Ronen Bar menesztését, míg 34,4% támogatja, 19,8% pedig nem tudja. Továbbá a válaszadók 48,1%-a úgy véli, hogy Netanjahu döntése a Katar-gate vizsgálathoz köthető, míg 31,2% véli, hogy a döntés az október 7-i fiaskó nyomán történt, míg 20,6% nem tudta, hogyan válaszoljon a kérdésre.

Ezenkívül, a felmérés szerint – miután az október 7-én szolgálatot teljesítő összes magas rangú védelmi tisztviselő lemondott vagy elbocsátották őket, a megkérdezettek 61%-a a miniszterelnök távozását akarja, mindössze 32% szavazott maradása mellett, 7% pedig nem tudja.

Továbbá, 56,6% úgy gondolja, hogy a Kneszetet fel kell oszlatni, és most kell választásokat tartani, míg 37,6% úgy gondolja, hogy nem kellene választásokat tartani, 5,6% pedig nem tudja.

Arra a kérdésre, hogy Barnak engedelmeskednie kell-e a kormány döntésének, amennyiben menesztik 77,4% azt válaszolta, hogy igen, 12,3% szerint nem kell tiszteletben tartania a döntést, és 10,3% nem tudja.

Végül a válaszadókat a miniszterelnök közelmúltbeli lépései lehetséges következményeit illetően – 52,9% aggódik amiatt, hogy Netanjahu veszélyezteti az izraeli demokráciát, míg 37,6 százalék azt válaszolta, hogy nincs oka az aggodalomra, 9,5% nem tudja.

Továbbá, 50,6% attól tart, hogy a miniszterelnök közelmúltbeli lépései veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, 39,1% nem aggódik, míg 10,3% nem tudja.

A Kan közszolgálati csatorna

felmérése szerint, a megkérdezettek 43%-a ellenzi Bar elbocsátását, 33% támogatja, 24% nem tudja. A lépést kiváltó ok alapján – 57% szerint személyes probléma van Netanjahu és Bar között, 25% szerint a döntést Bar október 7-i teljesítménye miatt hozták meg, 18% pedig nem tudja.

Másrészt, a megkérdezettek 44% ellenzi Gali Baharav-Miara főügyész kirúgását, 37% támogatja, 19% pedig nem tudja.

A 12-es csatorna

közzétett felmérése alapján, a válaszadók 46% ellenzi Bar menesztését, 31% támogatja, 23% pedig nem tudja.

Ezenkívül, 51% azt válaszolta, hogy az elbocsátás a miniszterelnök személyes megfontolásai miatt következett be, 34% szerint a tények, 15% nem tudja.

Jichák Herzog elnök által javasolt és Netanjahu részéről elutasított kompromisszumos állami vizsgálóbizottság felállítását illetően a válaszadók 65%-a támogatja az elnök által javasolt vázlatot, 22% ellenzi, 13% pedig nem tudja.

The post Sábák-főnök menesztése az újraindított gázai háború közepette first appeared on Új Kelet Live.