ujkeletlive
Külpolitika
Waltz menesztésével kiesett a Netanjahu-befolyás kulcsszereplője
Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadói kinevezése váratlanul érte Donald Trump elnök környezetét, alig száz nap utáni menesztése már korántsem volt annyira meglepő. Beleértve előző hivatali idejét is az elnök szám szerint 5, általa kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadót selejtezett le idejekorán, közöttük olyan nagy nevek is szerepeltek, mint Michael Flynn, John Bolton, vagy Robert O’Brian.
Hasonlóan elődeihez, Waltz nem kevésbé héja-típusú politikája előre borítékolhatóan, és rövid időn belül belső feszültségekhez vezetett, végül az elnök elegánsan kikerülve a menesztés látszatát bejelentette, hogy kinevezi ENSZ nagykövetnek, és míg megfelelő utódját keresi, a pozíciót külügyminisztere Marco Rubio fogja egyidejűleg betölteni.
Trump lassan, de biztosan érlelődő döntéséhez a végső nyomatékot a Signal-gate botrány miatt – márciusban egy újságíró is bekerült egy bizalmas Signal-csoportbeszélgetésbe, a Fehér Házat ért számos kritika jelentette, valójában az igazi okot az iráni nukleáris képességek katonai felszámolására irányuló támadás túlságosan is heves követelése jelentette.
Belső forrásokra hivatkozva a Washington post cikke megjegyzi, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó körüli sokasodó viharfelhők közepette, a Fehér Ház kabinetfőnöke Susie Wiles egyre inkább úgy érezte, hogy Waltz nem passzol az elnök stílusához, aki ráadásul, mintha Binjámin Netanjahu miniszterelnök beépülő ügynöke lett volna, tovább mérgesítette a helyzetet azáltal, hogy nyíltan hangoztatta ez utóbbi Irán elleni megelőző csapásra vonatkozó politikai kampányát.
Waltz olyan irányba akarta terelni az amerikai politikát, amelyben Trump nem érezte magát kényelmesen, hiszen az USA még nem próbálta meg az iráni probléma diplomáciai úton történő rendezését. Ez eljutott Trumphoz, és az elnöknek nem tetszett, – közölte a Washington Post egyik forrása, utalva arra hogy Netanjahu valószínűleg nyomást gyakorolt a nemzetbiztonsági tanácsadóra az iráni támadás végett még februári washingtoni útja előtt.
Az elnökhöz közeli adminisztráció nem nézte jó szemmel az események ilyen irányú alakulását, mondván, Waltz egyértelműen a teheráni katonai akció mérlege Netanjahunak kedvező megbillentésére törekedett.
„Ha Jim Baker külügyminiszter a szaudikkal kötött volna titkos megállapodást George Bush alatt, azonnal kirúgták volna. Ezt nem teheti meg. Országa elnökének dolgozik, és nem egy másik országénak, – nyilatkozta a Postnak Trump egyik tanácsadója.
Összegezve, Waltz a Republikánus párton belüli generációváltásnak köszönhetően került az elnököt hűségesen szolgáló, terveit végrehajtó jelöltek listájára, és ugyanezen okoból kifolyólag vált kegyvesztetté, annak ellenére, hogy néhány magas rangú Fehér Házi tisztviselő, főként DJ Vance alelnök szorgalmasan igyekezett kisegíteni a bajból.
Waltz helyére kerülő, ideiglenes helyettese, a hasonló héja-típusú Rubio azonban még időben kapcsolt, és visszafogva nézeteit maximálisan kiállt, például az elnök orosz-ukrán háborús rendezési teóriái mellett. Waltz azonban semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó, ezért keményebb megközelítést sürgetett Vlagyimir Putyin elnökkel, akárcsak Iránnal szemben, minek utána Trump végül úgy döntött, hogy mind a moszkvai, mind az iráni atomalku tárgyalásokon közeli barátját, Steve Witkoffot bízza meg.
A kettős szereppel, és kihívással terhelt Rubionak, amennyiben korábban lettek is volna külpolitikai szabadúszó gondolatai, az elkövetkező időszakban se ideje, sem mozgástere nem lesz a kiugrásra, helyette az ország bonyolult külpolitikai gépezetének egy irányba haladását, főként Trump elvárásainak teljesítését kell szem előtt tartania.
Azeri út, és minden összefügg mindennel
Binjámin Netanjahu miniszterelnök elmúlt másfél évtizedes hivatali idejét számos diplomáciai úttal is emlékezetessé tette.
Legutóbb megválasztott kormánya élén, először a jogi reformot ellenző tüntetések, majd a Szimchát Tóra-i támadások után elkezdődött és azóta is zajló háborús konfliktusok miatt korábban jegyzett utazásaihoz képest jelentősen kevesebb alkalommal állt elő a Cion Szárnya elnöki járat.
Az utazásokat a gázai háború kezelése miatt néhány hónappal korábban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott letartóztatási parancs teszi lehetetlenné, ezért a miniszterelnök Magyarországon és az Egyesült Államokon kívül legfeljebb olyan országokba utazhat, amelyek vállalják biztonságának biztosítását, és ellenállnak a nemzetközi kiadatási parancsnak.
A héber médiában hétvégén kiszivárgott, hogy a miniszterelnök a héten 4-5 napos azerbajdzsáni látogatást tervez, majd nem sokkal később Netanjahu hivatala bejelentette az utazás lemondását, hivatkozva a Gázában és Szíriában kialakult biztonsági helyzetre.
A tervezett látogatást valójában azért kellett lemondani, mivel Törökország nem járult hozzá légterének átengedésére a Baku felé vezető úton, jelentette a Walla hírportál. Ankara és Jeruzsálem közötti ingadozó diplomáciai kapcsolatok a gázai háború miatt indultak ismét meredek romlásnak, amit a szíriai konfliktus tovább tetézett. A drúz kisebbség védelemben bejelentett legutóbbi északi katonai akciót Ankarán kívül, mások sem nézik jó szemmel.
- Az Egyesült Arab Emírségek határozottan elítéli a szíriai területet ért folyamatos izraeli támadásokat, közölte Abu Dzabi külügyminisztériuma, megerősítve az „Emírségek elkötelezettségét Szíria egysége, stabilitása és területi integritása mellett.”
„Ezek a támadások sértik Szíria szuverenitását és ellentétesek a nemzetközi joggal,” – áll a közleményben, emellett hangsúlyozza az „Egyesült Arab Emírségek kategorikus elutasítását ezen gyakorlatokkal szemben, amelyek további eszkalációval és feszültséggel fenyegetnek a régióban, és akadályozzák a béke és stabilitás elérésére irányuló erőfeszítéseket.”
Visszatérve a bakui útra, a Miniszterelnöki Hivatalban a Törökországot kikerülő alternatív repülési útvonalak lehetőségét is megvizsgálták, de a csaknem kétszeres repülési idő nem teszi lehetővé az utazást, ezért a látogatás törlése mellett döntöttek.
Azerbajdzsán közvetítői szerepet próbál betölteni a regionális feszültség enyhítésében. A múlt hónapban Tzahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint török képviselők részvételével Baku adott otthont a válság eszkalálódásának megakadályozása érdekében szervezett tárgyalásoknak, amelyre az izraeli delegáció is jóval hosszabb, kerülő úton érkezett.
Ilham Aliyev elnökkel Netanjahu a hét közepén találkozott volna, és úgy tervezte, hogy a hétvégét is Bakuban tölti miközben Aliyev diplomáciai látogatásra készül Moszkvába.
Netanjahu hivatala cáfolta azon híreket, hogy Ankara nem engedi át légterét, és ezért kellett törölni az utat, ugyanakkor a török médiában megjelent, hogy a külügyminisztérium szóvivője, Öncü Keçeli kizárta, hogy repülési engedélyt adtak volna ki Netanjahu járata részére a török légtérben való áthaladására, hozzátéve, hogy ilyen irányú kérelem nem is érkezett a külügyminisztériumhoz.
A Maariv újság hétvégi elemző cikkében Ana Barszki megjegyezi, hogy mint minden korábbi esetben Netanjahu külföldi útjának ezúttal is több célja, és hozzáadott értéke van. A bakui út jelen esetben egy héttel eltolta volna a miniszterelnök korrupciós perében esedékes úgynevezett keresztkérdések kezdetének időpontját.
Az úgynevezett keresztkérdések a bírósági meghallgatás legkritikusabb fejezete, ilymódon elérkezve a legérzékenyebb és legsebezhetőbb ponthoz a miniszterelnöknek elvileg döntenie kell a jövőt illetően, állítja Barszki.
Netanjahu többek között arról is híres, hogy amennyire lehet húzza halasztja a döntést – hátha történik közben valami kedvező irányú változás, így ezúttal is a külföldi diplomáciai út legalább egy hét bírósági halasztást jelentett volna.
Másrészt nem véletlenül került sürgősen napirendi pontra a gázai szárazföldi offenzíva legnagyobb mértékű kiterjesztése is, olyan belső visszhangok közepette, mint az előrehozott választások, illetve az időnként szintén előtérbe kerülő vádalku lehetősége.
Amennyiben a miniszterelnök komolyan fontolóra venné a vádalku lehetőségét, ami politikai visszavonulását jelentené, azt még a perében esedékes keresztkérdések előtt kell eldönteni, mert utána nem lesz rá lehetőség, írja Barszki a vádalku támogatóit idézve, majd Jichák Herzog elnök hétvégi interjújában megjelent utalásokra is felhívja a figyelmet, miszerint akár drámai politikai változások várhatóak a közeljövőben.
A miniszterelnök minden eshetőségre felkészülve egyelőre több fronton is aktív, az említett bírósági ügyek, illetve a lemondott bakui út mellett az sem véletlen, hogy a jeruzsálemi vezetés kijelentette, miszerint a tűzszüneti tárgyalások nem vezettek sehova. Ezt követően Netanjahu hivatalának közleménye hangsúlyozza a szárazföldi offenzíva teljes körű kiterjesztését az övezetben, miközben a Hamász terrorszervezet azt állítja, hogy az egyiptomi közvetítők nem jelezték számukra Izrael kilépését a további tárgyalásokból, következésképpen az egyeztetések állítólag tovább folytatódnak.
A miniszterelnök hivatalát érintő újabb vizsgálat, az úgynevezett Katar-gate és az a tűzszüneti tárgyalások előrehaladását tagadó izraeli koalíció élén Netanjahu pedig újabb támadást indított, ezúttal a katari vezetés ellen.
Izrael igazságos háborút folytat igazságos eszközökkel. Az október 7-i atrocitások után a miniszterelnök a megváltás háborúját a civilizáció és a barbárság közötti háborúként határozta meg
Eljött az ideje annak, hogy Katar véget vessen a kettős beszédnek, és eldöntse, hogy a civilizáció vagy a Hamász barbarizmusának oldalán áll. Izrael meg fogja nyerni ezt az igazságos háborút igazságos eszközökkel, – áll a hivatal közleményében.
A miniszterelnök vádjaira Doha rögtön válaszolt, mondván – „a Gáza elleni folyamatban lévő agressziónak a civilizáció védelmeként való ábrázolása a történelem során végig olyan rezsimek retorikáját visszhangozza, melyek hamis narratívákkal igazolták az ártatlan civilek elleni bűncselekményeket,” – közölte Majed al-Ansari, a katari külügyminisztérium szóvivője, majd emlékeztetve Katar kiterjedt szerepére a túszalku tárgyalások során, kijelentette
- „Katar Állama határozottan elutasítja az izraeli miniszterelnöki hivatal által kiadott uszító nyilatkozatokat, amelyek messze elmaradnak a politikai és erkölcsi felelősségvállalás legalapvetőbb normáitól. A háború kitörése óta Katar Állama szoros együttműködésben partnereivel minden erőfeszítést megtett a harcok befejezését, a civilek védelmét és a túszok szabadon bocsátását célzó közvetítési erőfeszítések támogatására.”
- „Jogos kérdés merül fel: a legalább 138 túsz szabadon engedése úgynevezett ‘igazságos katonai’ műveletek eredményeként történt, vagy éppen annak a közvetítésnek köszönhetően, amelyet most igazságtalanul bírálnak és aláásnak?”
- „Eközben a palesztin nép Gázában a modern idők egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli át, amelyet fojtogató blokád, szisztematikus éheztetés, az orvosi ellátás és a menedék megtagadása, valamint a humanitárius segély politikai kényszerítés eszközeként való felhasználása jellemez. Valóban ez lenne az a ‘civilizációs’ modell, amelyet propagálni kívánnak?”
- Katar Államának elvi alapokon nyugvó külpolitikája nem áll ellentétben hiteles és pártatlan közvetítői szerepével. A torzító kampányok és politikai nyomásgyakorlás nem tántorítják el attól, hogy az elnyomott népekkel szolidaritást vállaljon, megvédje a civilek jogait származástól függetlenül, és szelektivitás vagy kivétel nélkül érvényt szerezzen a nemzetközi jognak,” – hangsúlyozza al-Ansari, továbbá kijelenti, hogy országa továbbra is szoros együttműködésben dolgozik az Egyiptomi Arab Köztársasággal és az Amerikai Egyesült Államokkal az azonnali tűzszünet elérése, a humanitárius segélyek zavartalan áramlásának biztosítása és az igazságosságon és emberségen – nem erőszakon és kettős mércén – alapuló igazságos és tartós béke előmozdítása érdekében. Katar így véli, „a valódi béke csak egy átfogó és igazságos, a nemzetközi jogi legitimációra épülő rendezés révén valósítható meg – egy olyan megállapodás révén, amely véget vet a megszállásnak, és biztosítja a palesztin nép jogos jogait, mindenekelőtt egy 1967-es határok mentén létrejövő, Kelet-Jeruzsálemet fővárosául választó független állam megalapítását,” – áll a közleményben.
A miniszterelnök Katar-ellenes támadása alig tíz nappal előzi meg Donald Trump elnök nagy várakozásokkal tekintett Közel- keleti útját, melynek Izrael ezúttal nem lesz állomása.
Pete Hegseth védelmi miniszter azonban Jeruzsálembe készül még az elnök útja előtt, – jelentette az Axios két izraeli politikai forrásra hivatkozva.
Amennyiben igaz a hír, ez lenne Hegseth első izraeli útja a Pentagon vezetőjeként, ráadásul egy olyan kritikus időszakban, amikor az Egyesült Államok és Izrael között feszültség alakult ki az elnök tervezett iráni atomalku megállapodása miatt, és a gázai tűzszüneti és túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítések kapcsán is ellentétek alakultak ki.
Hegseth elvileg május 12-én érkezik Izraelbe, ahol találkozik Jiszráel Katz védelmi miniszterrel, és Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, majd tovább folytatja útját Szaúd-Arábiába, ahol csatlakozik Trumphoz Öböl-menti látogatása keretében.
A Walla szerint az elnök első hivatalos külföldi útja tükrözi a növekvő fontosságot, melyet kormánya az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl menti országok közötti gazdasági együttműködésnek és beruházásoknak tulajdonít. A csúcstalálkozó lehetőséget ad Trumpnak arra, hogy bemutassa az Egyesült Államok közel-keleti szerepvállalásával kapcsolatos elképzeléseit, és felvázolja a régióra vonatkozó politikai célkitűzéseit.
Mohammed bin Szalman (MBSZ) szaúdi trónörökös azt tervezi, hogy meghívja a csúcstalálkozóra az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) összes országának – Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait, Omán és Katar – vezetőit.
Trump várhatóan május 13-án érkezik Szaúd-Arábiába, ahol kétoldalú találkozókat tart majd. A csúcstalálkozót május 14-én délelőttre tervezik.
A csúcstalálkozó után Trump Dohába utazik, ahol találkozik a katari emírrel, Tamim al-Sani sejkkel. Május 15-én Abu-Dzabiba érkezik, és találkozik Mohammed Bin Zajed (MBZ) elnökkel.
A Fehér Ház közölte, hogy az utazás hivatalos részleteit hamarosan bejelentik.
The post Waltz menesztésével kiesett a Netanjahu-befolyás kulcsszereplője, a bakui út és Hegseth izraeli útja first appeared on Új Kelet Live.
