Avi/ujkelet.live
A háború 580. napja: Annak ellenére, hogy Ejal Zamir vezérkari főnök a nyilvánosság és a családok felé ígéretet tett arra, hogy a Gázai övezetben tervezett művelet célja a túszok hazahozatala, a parancsnokoknak kedden bemutatott műveleti parancsban az elraboltak szabadulása a célok listájának alján szerepelt, jelentette a Haaretz hírportál. Néhány parancsnok, aki megkapta a parancsot, meglepődve tapasztalta, hogy az Izraeli Védelmi Erők úgy döntött, a túszokra (hatufim) vonatkozó szokásos héber szót a politikailag kevésbé terhelt „bnei aruba” kifejezésre (ami azt is jelenti, hogy ütőkártyaként használhatják őket) cserélte.
Kedden és szerdán jóváhagyták a Gideon szekerei hadművelet végleges terveit, és a parancsot átadták a Déli Parancsnokságon a szárazföldi hadműveletet vezető főparancsnokoknak. A tel-avivi főhadiszálláson tartózkodó magas rangú vezérkari tisztviselők virtuálisan vettek részt a megbeszélésen. A tájékoztató a hadművelet célkitűzéseinek bemutatásával kezdődött, amelyek a következő sorrendben hangzottak el: „A Hamász legyőzése”, „a terület feletti operatív ellenőrzés megszerzése”, „a terület demilitarizálása”, „a Hamász kormányzati céljainak károsítása”, „a lakosság koncentrációja és mozgatása”, és a hatodik helyen — „a túszok visszatérése”.
A teremben jelenlévők közül néhányan meglepődve fedezték fel a célpontok sorrendjét, különösen annak fényében, hogy teljesen más dolgokat hallottak korábban a vezérkari főnökkel zajlott beszélgetésen, aki megfogadta, hogy a túszok hazatérése a háború fő célja. „A háború során soha nem volt olyan helyzet, hogy a túszok ne jelentek volna meg minden hadműveleti parancs első vagy második sorában” – jegyezte meg a megbeszélésen jelenlévők egyike. „A túszok vagy ‘elraboltak’ visszatérését a hatodik helyen látni olyan volt, mint egy gyomorszájon ütés, de senki sem szólt egy szót sem. Az emberek egymásra néztek és hallgattak.”
Az Izraeli Védelmi Erők megerősítette a hadművelet részleteit és céljait, ahogyan azokat kedden a parancsnokoknak bemutatták, és egyelőre tartózkodik attól, hogy hivatalos választ adjon a hírre. A védelmi szervezet hangsúlyozta, hogy a célpontok sorrendjét a politikai kör határozza meg, és a hadseregnek bemutatott műveleti parancsot ennek megfelelően fogalmazzák meg. Egy biztonsági forrás azt mondta, nem tudja, miért döntöttek úgy, hogy a bnei aruba kifejezést használják, de szerinte ennek jogi következményei vannak.
A hadsereg az elmúlt hetekben megpróbálta cáfolni azokat az állításokat, miszerint a túszok hazahozatala nem a művelet elsődleges célja. Effie Defrin katonai szóvivő a múlt héten a médiának adott első nyilatkozatában azt az üzenetet közvetítette az izraeli közvéleménynek, hogy a művelet elsődleges célja a túszok visszatérése, majd a Hamász-rezsim megdöntése és legyőzése. Ez ellentétben áll Binjámin Netanjahu miniszterelnök szavaival, aki a múlt héten kijelentette, hogy „az ellenségeink feletti győzelem”, ahogy ő fogalmazott, a háború fő célja.
Az Izraeli Védelmi Erők tisztában van azzal, hogy a változó háborús célok befolyásolják a tartalékosok jelentkezési motivációját, és lehetséges, hogy a hadsereg ezért döntött úgy, hogy olyan képet mutat, amely szerint – a politikai körrel ellentétben – az Izraeli Védelmi Erők a túszok hazahozatalát hangsúlyozta elsődleges célként.
A gyakorlatban, a műveleti parancsban, a túszok visszatérése a hatodik és egyben utolsó célt jelöli.
21: A túszok családjait folyamatosan és részletesen tájékoztatják szeretteik állapotáról, idézett a média csütörtökön egy, a részleteket ismerő forrást.
Egy hírszerző tiszt, aki rendszeresen érintkezik a túsz családjával, rendezett módon továbbítja számukra a hadifoglyok és eltűnt személyek osztályának birtokában lévő minden releváns információt.
A Hamász terrorszervezet jelenleg 59 túszt tart fogva. Közülük 35 halálát hivatalosan is megállapították. 32-en izraeliek és hárman külföldiek.
Az Izrael rendelkezésére álló információk szerint 21 túsz életben van, további három kapcsán komoly aggodalmak merültek fel, és a háború kitörése óta nem érkezett róluk életjel. Családjaikat tisztában vannak a helyzetről. A három közül egy izraeli, kettő pedig külföldi.
A külföldiek családjaival folyamatos a kapcsolat az érintett országok nagykövetségein keresztül. Családjaikat Izrael Állam támogatja, ahogyan az izraeli túszok családjait is.
Gadi: A 80 éves Gadi Mozesz, akit a Fekete Szombaton Nir Ozbeli otthonából a terroristák Gázába hurcoltak, majd 482 nappal később, január végén egy túszalku keretében szabadon engedtek, szerdán egy elképesztő történetet mesélt el a fogság idejéből.
A katonai rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy amikor egy terrorista házában tartották fogva, hallotta, ahogy a terrorista veri a feleségét és a gyermekeit. Gadi nem maradt csendben, és odament a terroristához. „Beszélgetésre invitáltam a fogvatartómat, és meglepetésemre belement”.
Odafordult hozzá, majd „azt mondtam neki, figyelj, Abu Ahmed, beszélni akarok veled. Először is: Nővel így nem beszélünk. Másodszor: Gyereket nem verünk. A végén megköszönte.”
The post Fordított prioritások, 21 és az őrét kiosztó túsz first appeared on Új Kelet Live.
