ujkeletlive

Túszalku tárgyalások a háború befejezésére, izraeli feltételekkel

Donald Trump elnök konkrétan nem támogatja Izrael terveit Gáza város megtámadására és megszállására, de elmondása szerint, nem hiszi, hogy a Hamász szabadon engedi a túszokat, hacsak nem változik a helyzet, – közölte az elnök egy rövid telefonos interjú kapcsán az Axios hírportál kérdéseire.

A tervet ellenző hadsereg felső vezetői nyilvánvaló véleménye, és a növekvő nemzetközi nyomás közepette az elnök úgy döntött, nyilvánosan nem avatkozik be, és Izraelre hagyja a döntést, hasonlóan a Hamász az övezetben történő maradását illetően is, de szerinte „nem maradhatnak ott,” mondta, és emlékeztetett az október hetedikei mészárlásokra.

Ezenkívül, az elnök megemlítette a Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel történt vasárnapi telefonos egyeztetésüket, amely során megbeszélést folytatottak a tervezett gázai hadművelet fokozását illetően a „megmaradt Hamász-erődítmények felett, hogy véget vessenek a háborúnak a túszok szabadon bocsátása és a terrorszervezet legyőzése révén.” A művelet első fázisa, a mintegy milliós gázai kitelepítése, ami heteket vesz igénybe lehetőséget biztosít arra, hogy a támadás megkezdése előtt megpróbáljanak tűzszünetet és túszalkut kötni.

Netanjahu, valószínűleg összehangoltan a Fehér Házzal legutóbbi sajtótájékoztatóján a háború befejezésére illetve az összes túsz kiszabadítására irányuló megállapodásra utalt – hátterében Trump megbízottja Steve Witkoff, és Mohammed bin Abdul Rahman al-Thani katari miniszterelnök hétvégi ibizai találkozója, amely során egy olyan megállapodás lehetőségéről tárgyaltak, amely biztosítja a háború befejezését, és az összes túsz szabadon bocsátását. Ezenkívül, egy magas rangú Hamász-delegáció hétfőn érkezett Kairóba, ahol egyiptomi hírszerzési tisztviselőkkel megbeszéléseket folytatnak a túszalku tárgyalások újrafelvételének lehetőségéről.

Az Axios megemlíti, miszerint a Hamász-delegáció két hete hagyta el Dohát, majd Törökországba utazott, ahol a tárgyalások számukra nem megfelelő katari kezelését illetően panaszkodtak, de a törökök a kapcsolatok újrafelvételét tanácsolták az egyiptomi és katari közvetítőkkel, hogy megpróbáljanak megállapodásra jutni.

A tárgyalások újraindításának kétségkívüli jelei mellett, az átfogó megállapodás és a háború befejezésére irányuló egyiptomi javaslathoz csatlakozva, egy új szereplő a török részvétel is megerősített.

Kairóban Khalil al-Haja, a Hamász magas rangú tisztviselőjével ismertették a közvetítők új javaslatát, amely tartalmazza azon izraeli követelést a terrorszervezet leszereléséről, amely egyben a miniszterelnök által hangsúlyozott háború befejezésének egyik feltétele is.

Az arab Sky News Arabic jelentése szerint a közvetítők új kezdeményezése előtérbe helyezi a kritikus követeléseket „annak érdekében, hogy eloszlassák Netanjahu kifogásait a gázai város újbóli elfoglalására,” emellett egy átfogó egyezséget tartalmaz az összes túsz – élők és meggyilkoltak, – szabadon bocsátására, illetve palesztin foglyok elengedését is tartalmazva.

Összességében – a  javaslat szerint a Hamásznak el kell fogadnia a hadsereg új kivonulási térképét a Gázai övezetben, „arab–amerikai felügyelet mellett, mindaddig amíg végleges megoldás nem születik a fegyverzet leszerelése, és a gázai vezetés kérdésében.”

A Hamász által eddig elutasított izraeli követelést tartalmazó javaslat szerint a Hamász befagyasztaná katonai szárnyának tevékenységét, és lemondana fegyvereiről – a közvetítők és Törökország garanciája mellett, mindezeknek azonban az állandó tűzszüneti megállapodásról folytatott tárgyalások idején kell létrejönnie.

A Ynet biztonságpolitikai elemzője úgy véli, hogy a kabinet „Gáza város elfoglalásáról” szóló döntése tulajdonképpen két célt szolgál: egyrészt lassú, folyamatos, és fokozatos nyomásgyakorlást a Hamászra, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és érjen el részleges vagy teljes megállapodást a túszok szabadon bocsátásáról, illetvez a háború befejezéséről; másrészt Netanjahu, és a kabinet most először hivatalosan is bejelentette, milyen feltételek mellett hajlandó Izrael befejezni a háborút a Gázai övezetben, és mi fog történni „a másnapon.” Megjegyzendő, hogy a kabinet álláspontja nem egységes, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter és frakciói az övezet megszállását, katonai adminisztráció bevezetését és a gázaiak az övezetből történő végleges kitelepítését követelik Netanjahutól.

A bizonyítékok ellenére, a Sász tagad

A i24 hírportál által közzétett felvétel ellenére, a szefárd háredi Sász párt tagadja vezetőjük Árje Deri kijelentéseit, azt állítván, hogy mindössze a média egy újabb „rágalmáról” van szó.

A felvétel itt megtekinthető.

Deri tanítványai körében elég jól érthetően azt állítja „ne csábuljanak el a bevonulásra,” felszólítása nyomán tartalékos katonák és családtagjaik hétfőn eltávolítását követelték a biztonsági-kabinetből, ahol nem lévén miniszter megfigyelőként Binjámin Netanjahu miniszterelnök biztosította jelenlétét. A tartalékosok szerint „megdöbbentettek minket Deri sértő kijelentései, aki háború idején a szolgálatmegtagadást támogatja – nem ülhet a kabinetben,” a Sász nagyhatalmú vezetője viszont tagadja saját, bizonyítottan elhangzott szavait, pártja pedig szintén azt állítja, Deri „soha nem szólított fel a szolgálat megtagadására vagy a katonai szolgálat elutasítására.” Ellenben „Jeruzsálemben egy 15–16 évesekből álló kis jesiva tanulóinak mondott buzdító beszédet, és hangsúlyozta, hogy a Tóra tanulása a zsidó nép spirituális és biztonsági létalapja. Mint tapasztalt biztonsági-kabinet tag, Rav Deri éjjel-nappal Izrael biztonságáért, és a katonák életének megóvásáért dolgozik. A Sász Maran Ráv Ovadia Joszef emlékének szellemében jár, aki határozottan ellenezte a Tóra-tanulók elleni támadásokat, ugyanakkor nagyra értékelte a katonákat, akik életüket adják a népért – és mindig meleg szívvel áldotta meg őket,” – áll a Sász közleményében.

Deri eltávolítását követelő tartalékosok azonban felszólították a miniszterelnököt eltávolítására, mivel elveszítette erkölcsi jogát, hogy „a kabinetben üljön és minket küldjön a harctérre.”

„Elfogadhatatlan, hogy valaki, aki háború idején a szolgálat megtagadást támogatja, minket, tartalékosokat küldjön a harctérre, miközben maga a háborús kabinetben ül. Itt az ideje, hogy kirúgják onnan,” – közölte Aviv Ezra tartalékos törzsőrmester, a Győzelem Nemzedéke mozgalom elnöke.

A miniszterelnököt is megkérdezték az újságírók legutóbbi sajtótájékoztatóján – „nem támogatom az ilyen kijelentéseket, de valószínűleg nem is hangzottak el. Deri a fülem hallatára tagadta a dolgot.”

Ehhez képest Deri a jesiva diákjainak elég egyértelműen az alábbiakat mondta – „Mindenki aggódik, mi lesz a Tórát tanulóinkkal. De I-n őrizz, nehogy bárkinek is eszébe jusson, hogy talán, na ugyan már, ilyen órában, amikor Izrael népe háborús helyzetben van – az Örökkévaló őrizze meg őket, valóban mindazokat, akik harcolnak, küldjön teljes gyógyulást minden sebesültnek, és a túszok térjenek vissza –, hogy bárkiben is felmerüljön, I-n ments, valamilyen „első gondolat” a lankadásról. Hogy talán, nem is tudom, talán mást kellene tenni, talán adakozni kellene. I-n őrizz. Uraim, akik hordozzák a terhet, azok a Tórát tanulók.„

The post Túszalku tárgyalások török részvétellel, és Deri tagad first appeared on Új Kelet Live.