Avi/ujkelet.live
A háború 745. napja : Jó reggelt!
Gáza: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette a tűzszünet folytatását a Gázai övezetben, a halálos áldozatokat követelő támadást és a hadsereg megtorló csapásait követően.
A hadsereg hangsúlyozta, hogy „továbbra is érvényesíteni fogja a tűzszüneti megállapodást, és erőteljesen reagál minden megsértésre”.
Ejal Zamir vezérkari főnök a tegnap reggeli Rafahban két katona halálát okozó támadást a tűzszüneti megállapodás kirívó megsértésének nevezte a Hamász terrorszervezet részéről.
„Az izraeli erőknek továbbra is fokozott készültségben kell lenniük. Felkészültünk és felkészülünk minden forgatókönyvre” – mondta Zamir. „Továbbra is eltökélten fogunk cselekedni Izrael Állam biztonsági érdekeinek védelme érdekében”.
Tűzszünet: Palesztin források az Al Dzsazírának azt nyilatkozták, hogy a közvetítők tárgyalásai sikeresen visszaállították a tűzszünetet. Folyamatban vannak a tárgyalások egy kötelező érvényű mechanizmus kidolgozásáról a megállapodás jövőbeni megsértésének kezelésére.
„Izrael nem akarja a tűzszünet felbomlását. Nincs szükség a tűzszünet ‘megmentésére’. Nincs ok a félelemre a megállapodás miatt. Itt egy egyszerű egyenletről van szó: a megsértésről és a válaszról, és ez így is fog folytatódni, amíg a Hamász továbbra is megszegi a megállapodást” – idézett a 12-es csatorna egy biztonsági forrást.
Ugyanez a forrás figyelmeztetett a veszélyes folytatásra: „A Sárga Vonal és Philadelphi-folyosó közötti terület katasztrófaveszélyes. Látszólag izraeli ellenőrzés alatt áll, de a felszín alatt és a még mindig létező aknák bejáratánál Hamász terroristák rejtőzködnek, és a tűzszünet leple alatt próbálják követni az erőket, még kifejezett parancs nélkül is.”
Donald Trump amerikai elnök mindeközben azt sugallta, hogy a Hamász vezetése nem vett részt a hétfői halálos támadásban az izraeli erők ellen, ehelyett „néhány belső lázadót” tett felelőssé érte.
Ennek ellenére az Air Force One fedélzetén tartózkodó újságíróknak azt mondta, hogy „akárhogy is, megfelelően fogják kezelni. Keményen, de megfelelően fogják kezelni.”
Reményét fejezve ki a tűzszünet betartásával kapcsolatban, Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok biztosítani akarja, „hogy ez nagyon békés legyen a Hamásszal”.
„Mint tudjátok, elég féktelenül viselkedtek. Lövöldöztek is, és úgy gondoljuk, hogy a vezetésnek talán nincs köze ehhez” – ismételte az elnök.
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke elbagatelizálta a Gázai övezetben kiújult erőszakot, és azt mondta az újságíróknak, hogy a fegyverszünet alatt lesznek „megszakítások”.
„A Hamász lőni fogja Izraelt. Izraelnek pedig válaszolnia kell majd” – mondta.
„Tehát úgy gondoljuk, hogy itt van a legnagyobb esély a fenntartható békére. De még ha ez meg is történik, lesznek hullámvölgyek, és figyelemmel kell kísérnünk a helyzetet.”
Vance felszólította az öböl menti arab országokat, hogy hozzanak létre egy „biztonsági infrastruktúrát” a Hamász lefegyverzésének biztosítása érdekében, ami a békemegállapodás kulcsfontosságú része.
A törökök: A Mavi Marmara flottilláért felelős török IHH szervezet bejelentette, hogy megkezdte a Gázai övezet északi részén az újjáépítési munkálatok segítését – utcák tisztítását, utak megnyitását és a törmelékek elszállítását. Az ankarai kormány által működtetett török Anadolu hírügynökség felvételeket tett közzé buldózerekről, amelyeken török zászlók láthatók.
Integráció: Izraelnek el kell kezdenie segíteni a palesztinokat és segítenie kell életminőségük javításában, ha teljes mértékű integrációt akar a Közel-Keleten, mondta Jared Kushner, Trump veje és tanácsadója a CBS 60 Minutes című műsorában.
„A legfontosabb üzenet, amit megpróbáltunk közvetíteni az izraeli vezetés felé, az az, hogy most, hogy véget ért a háború, ha integrálni akarjuk Izraelt a tágabb Közel-Keletbe, akkor meg kell találnunk a módját, hogy segítsük a palesztin népet a boldogulásban és a jobb életminőség elérésében” – mondta Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja mellett ülve.
Kushner palesztin néppel kapcsolatos jövőképével, és azzal kapcsolatban, hogy szerinte mit jelent a „virágzásuk” lehetővé tétele, azt mondta, hogy az Egyesült Államok „arra összpontosít, hogy közös biztonsági és gazdasági lehetőségeket teremtsen az izraeliek és a palesztinok számára, hogy tartósan egymás mellett élhessenek”.
„Hogy idővel minek nevezik, azt a palesztinokra bízzuk, hogy maguk döntsék el” – mondta a palesztin államisághoz vezető úttal kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Kushner úgy vélte, hogy a Hamász terrorszervezet valóban keresi a megölt túszok holttesteit, és nem szándékosan húzza az időt a kiadásukkal Izraelnek.
Witkoff elmesélte, hogyan osztott meg egy pillanatot a Hamász vezetőjével, Khalil Al-Hajjával, fiaik elvesztése kapcsán.
Az amerikai küldött a hónap elején Egyiptomban találkozott Al-Hajjával a gázai háború lezárásáról szóló tárgyalások során, mely egy rendkívül szokatlan, személyes találkozó volt egy amerikai tisztviselő és a palesztin terrorszervezet egyik tagja között.
Amikor Witkoff belépett a terembe a Hamász küldöttségével tartott találkozóra, közvetlenül Al-Hajja mellett találta magát.
„Részvétünket fejeztük ki neki fia elvesztése miatt” – mondta Witkoff. „Megemlítette. Én pedig azt mondtam neki, hogy elvesztettem az egyik fiamat, és hogy mindketten egy nagyon rossz klub tagjai vagyunk, olyan szülők, akik gyerekeket temettek el.”
Witkoff fia, Andrew, 22 éves korában opioid-túladagolásban halt meg. Al-Hajja fia, Himam al-Hajja, szeptember 9-én vesztette életét a Hamász dohai központja elleni izraeli légicsapásban, amely során a célba vett magas rangú Hamász-vezetők közül senkit sem sikerült megölni.
„Zöld utat engedtek egy támadásnak, amelyben nemi erőszakot követtek el és gyilkoltak, és a legbarbárabb dolgokat követték el” – mondta Kushner a Hamászról és a 2023. október 7-i mészárlásról, amely kirobbantotta a kétéves gázai háborút. „Túszokat tartottak fogva, miközben Gázát bombázták.”
„De amikor Steve és ő a fiaikról beszéltek, egy terrorista csoporttal folytatott tárgyalásból két emberi lény sebezhetősége mutatkozott meg egymás iránt.”
Libanon: Nawaf Szalám libanoni miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Joseph Aoun libanoni elnök célja az Izraellel folytatott közvetett tárgyalásokkal az, hogy az Egyesült Államokat beavatkozásra ösztönözze a közvetett tárgyalások megmentése érdekében, amelyek Izrael azon elutasítása miatt akadtak el, hogy elkötelezze magát a megállapodásban foglalt ellenségeskedések beszüntetése mellett.
A szaúdi Asharq Al-Awsat újságnak adott interjúban Szalám hozzátette, hogy az Izrael és Libanon között Rasz al-Naqurában a Michael Linney amerikai tábornok vezette Nemzetközi Felügyelő Hatóság égisze alatt zajló közvetett tárgyalások zsákutcába jutottak, mivel Izrael ragaszkodik a tűzszünet megsértéséhez és folytatja támadásait, megsértve Libanon azon kötelezettségvállalását, hogy szó szerint végrehajtja a megállapodást.
Az Asharq Al-Awsat újság megjegyzi, hogy a libanoni miniszterelnök az amerikai kormány válaszára fogad Aoun kezdeményezésére, amely kiskaput kíván nyitni az 1701-es nemzetközi határozat végrehajtására, amelyet az 1949-es Izrael és Libanon közötti tűzszünet stabilizálásának alapjának tekintenek, és kötelezettséget vállal a két ország közötti nemzetközi határ meghúzására.
Politika: Amir Ohana, a Kneszet elnöke úgy döntött, hogy bojkottálja Jichák Amitot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és nem hívja meg őt a hagyományos találkozóra, amelyen részt vesz az államelnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetője – amire szokás szerint minden Kneszet ülésszak megnyitásakor sor kerül. Az összejövetelnek legalább egy közös fotó kedvéért meg kellett volna történnie – Ohana azonban nem a Legfelsőbb Bíróság elnökeként hívta meg Amitot az ülés megnyitójára -, hanem mint egyszerű bírót.
Jair Lapid ellenzéki vezető a jelenlegi kormány mandátumának kezdete óta nem vesz részt ezeken a kormányzati szimbólumokat bemutató összejöveteleken, részben az igazságügyi reform miatt.
Jom Hazikaronkor Amit meghívást kapott az egyik ceremóniára a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, és feleségével, az államelnökkel és feleségével, a miniszterelnökkel és feleségével, valamint a Kneszet elnökével és feleségével fényképezték le.
Amióta Amitot megválasztották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, Jariv Levin igazságügyminiszter és más koalíciós tagok kijelentették, hogy nem ismerik el Amit kinevezését. Ohana nem hívta meg Amitot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Gali Baharav-Miara főügyészt a múlt heti rendkívüli Kneszet ülésére, melyet Trumpnak rendeztek, annak ellenére, hogy Izrael Állam összes „A-szintűnek” minősített magas rangú tisztviselőjét meghívták.
Jichák Herzog elnök a múlt héten elítélte Amit és a főügyész kizárásáról szóló döntést, mondván, hogy ez „nem helyénvaló cselekedet és az államiság megsértése”.
The post A tűzszünet kitart, Kushnerék interjúja és politika first appeared on Új Kelet Live.
